Komárom - Bábolna kistérségi portál

Online: 15
1652349 látogatás

Bana - település történet





Bana kezdőoldala
www.bana.hu

Kistérségbeli elhelyezkedés
Bana térképe


Köszöntő
Település történet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség


Alapadatok
Ügyfélfogadási idők


Képviselő-testület
Bizottságok


Helyi adók

Bana - Református templom


Komárom-Esztergom megye ÉNy-i sarkában a megye határon, az Igmándi-Kisbéri-medence északi peremén fekszik.

A Duna terasz vidékétől É-on egy kavicsos dombvonulat választja el.

Közlekedés-földrajzilag kieső helyzetén sokat javított az 5,5 km-re elhaladó M1-es autópálya, mert csak harmadrendű utak vezetnek át a községen, melyeken Győr 20 km , Komárom 23 km távolságra fekszik. Vasútállomás legközelebb Nagyszentjánosnál 9 km-re és Nagyigmándnál 12 km-re van.

A honfoglaló magyarok már a X. században megtelepedtek a területen. A falu határában előkerültek gazdag mellékletes koros temetkezéseik.

Neve személynévből keletkezett, alapjául a bán méltóságnév szolgált.

Oklevelekben 1236-ban bukkant fel először Bana alakban.

A korai középkorban jelentős település, Anonymus krónikájában megemlékezik váráról. Királyi várispánság székhelye Árpád-házi királyaink korában 1241-ben királyi vámszedőhelyként említik. A tatárjárás idején a falu várával együtt elpusztult. 1369-ben I. (Nagy) Lajos király Némai Kolos fiának, Jakabnak adományozta. A XV. században a Rozgonyiaknak és több köznemesi családnak volt itt birtoka. 1529-ben a török elpusztította.

A XVII. században református magyarok építik újjá. A század elején még kis lélekszámú település. 1631-ben a Szilágyi család pusztájaként szerepel csak. 1643. után válik jelentőssé a református családok itteni megtelepedése. Első templomunkat már 1620-ban felépítették fából, amely a történelem során többször leégett. A jelenlegi református templom 1788-ban épült tornya 1858-ban készült el.

A környékbeli református gyülekezetnek egyfajta központja volt az ellenreformáció idején, mikor is több község reformátusai is a banai templomba jártak.

A XVIII. század közepétől egyre nagyobb számban telepedtek meg itt katolikus magyar családok is. Az 1784-87-es összeírás köznemesek birtokának mondja a falut, lakossága ekkor 844 fő volt.

A római katolikus templom késő barokk, műemlék jellegű épület, amely 1784-87. között épült. 1897-ben ekletikus stílusban építették újjá.

1809-ben Napóleon hadai átvonultak a településen, a hadjárat emlékét olyan földrajzi nevek említik, mint pl. Francia kő. Említésre méltó, hogy Jókai Mór szülei Banán kötöttek házasságot. A nagy költő nagyszülei a banai temetőben pihenik örök álmukat.

Az 1840-es években a selyemtermesztés céljából az állam epreskertet telepített a határába. Jelentős volt a falu állattenyésztése, különösen híresek voltak az itt tenyésztett lovak. A nagy határ, a virágzó gazdálkodás kedvezett a lélekszám emelkedésének, 1848-ban már 1229-en éltek a faluban.

A faluban két felekezet tartott iskolát. A katolikus iskola építéséről 1849-ből, a reformátusról 1896-ból vannak adatok. A gazdálkodás segítésére 1897-ben hitelszövetkezet alakult a faluban. Az I. világháborúba katonának bevonult 534 férfiból 80-an haltak hősi halált.

A két világháború közötti időszakban szerveződtek a község kulturális, társadalmi egyesületei. 1927-ben alakult a Népkönyvtár, 1930-ban a református énekkar. A II. világháború végén 1945. márciusában több napig tartottak a harci cselekmények a község határában. A háború itt 1945. március 28-án ért véget. Termelőszövetkezet 1949-ben alakult Búzakalász néven. 1960-as évektől Kinizsi. 1992-en feloszlott, több kisebb mezőgazdasági kft. alakult részeiből. 1974-ben Bábolnához csatolták Banát, közös tanácsi községgé alakult 1990. óta újra önálló.

A banai önkormányzat 1990. óta túljutott - legfontosabb infrastuktúrális beruházásokon. A helyi vezetékes ivóvízhálózatot a korábbi tanácstól örököltük, amely 1971-ben fejezte be a beruházást. A vezetékes gáz kiépítésében az ÉGÁZ Rt. működött közre. A MATÁV Rt. önálló fejlesztésként modernizálta a telefonhálózatot. Az önkormányzat 1998-ban fejezte be legnagyobb beruházását a szennyvízhálózat kiépítését. A település minden házában kiépítésre került a szennyvízcsatorna. Kábeltelevízió rendszerbe való csatlakozásra is van lehetőség, a modern csillagpontos hálózat kiépítésével. Az új rendszer már az internet hozzáférést is biztosítani tudja. A település infrastuktúrája szinte teljes. Az önkormányzati utak 1998. évben portalanítva lettek.

| Statisztika | Honlap térkép | Adatvédelem | Honlap: Musitz Balázs, Komárom Város Polgármesteri Hivatala | javasolt felbontás:1024 * 768