Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Június 24-25-én országos konferenciát tartottak a könyvtári szolgáltatások és eredményességük témakörében. A kétnapos rendezvényen tiszteletét tette Dr. Molnár Attila polgármester is.

A Publika Magyar Könyvtári Kör, az Eszterházy Károly F?iskola Könyvtára, valamint a Jókai Mór Városi Könyvtár közös szervezésében került sor a Tanítunk–tanulunk, mi a haszna? frappáns cím? konferenciára június 24-én Komáromban. A város polgármestere, dr. Molnár Attila, a Publika Kör elnöke, Billédi Ferencné dr. és a Jókai Mór Könyvtár igazgatója, Györgyné Rabi Lenke köszönt?ivel vette kezdetét a nap.

A lifelong learning, azaz az életen át tartó tanulás kapcsán a könyvtári szolgáltatások és eredményességük került terítékre. Mi magunk tudjuk, hogy hasznos, jó munkát végzünk, de valahogyan szükséges mérni az eredményeket, azután pedig kommunikálni kell azokat, hogy kell? publicitást kapjon a munkánk. Az összehasonlíthatóság érdekében egységesíteni kell. No és gondoljunk a hatás mérésére is. Az angliai Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Tanácsa (MLA) készített egy módszertani kiadványt, amely a könyvtárak tanulást segít? szolgáltatásainak hatásvizsgálatáról szól – ezt ismertette nagyon jól, nagyon összeszedetten dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója.

Az ENTITLE projekt új eleme a hatásfelmérés, amelyhez módszert dolgoztak ki az angol kollégák. A tanulás értelmezését kib?vítették, a tudás megszerzését?l egy szélesebb társadalmi-kulturális szemléletig. Azt mondják, mérjük a ráfordítást (alkalmazottak létszáma, gy?jtemény mérete, alapterület, anyagi eszközök stb.), a teljesítményt (foglalkozások száma, résztvev?k száma stb.) és kapjon nagyobb hangsúlyt az eredményesség mérése a költség/haszon számítással szemben, mert ez jelzi a szolgáltatás hatását. A jó indikátor tevékenységközpontú, megfelel? az adott helyzetben, mérhet?, ugyanakkor egyszer? az alkalmazás és az elemzés tekintetében. A könyvtárak támogathatnak formális és nem formális tanítási programokat, valamint segíthetik az informális tanulási formákat is.

A GTE (Generikus Tanulási Eredmények) szocio-kulturális értelmezés, felöleli a tanulás különféle perspektíváit. A könyvtárban segít a szolgáltatások elemzésében, az egyénekre és közösségekre gyakorolt hatás megfogalmazásában, az értékelési módok fejlesztésében, a következtetések levonásában, a jobb tervezésben, valamint az alkalmazottak és a felhasználók tudatosságának fejlesztésében.

Az értékelési modell hét lépésb?l áll: a szolgáltatások áttekintése, az eredmények, az indikátorok és az adatgy?jtési módszerek kiválasztása, az összegy?jtött adatok elemzése, a megállapítások értelmezése és bemutatása, végül pedig a továbblépés a hosszú távú hatások mérése felé. Az eredmények kiválasztásánál azt ajánlja, építsük fel a szolgáltatás „történetét”. Az eredmény mérésére különböz? szempontokat kínál: legf?bb helyi probléma, korábbi kutatási vagy értékelési eredmények, kormányzati prioritások, a könyvtár elképzelései, küldetése, illetve pénzügyi feltételek. A jó indikátor tevékenységközpontú, releváns, mérhet?, egyszer?en alkalmazható és elemezhet?. Az adatgy?jtés történhet kérd?ív kitöltetésével, a vélemények leíratásával, beszélgetéssel vagy megfigyelés alapján. A mennyiségi adatokat rendezhetjük táblázatba, grafikonba, számolhatunk százalékot, a min?ségi adatokat pedig például kódolhatjuk. A megállapításokból készíthetünk jelentést.

Végül néhány tanács: keressünk támogatókat a szolgáltatásainkhoz, a könyvtár munkatársainak és a felettes szerveknek ismerniük kell a terveket és a prioritásokat, de vonjuk be a nyilvánosságot is, hiszen minél többen tudnak a szolgáltatásainkról, az elkötelezettségünkr?l, annál nagyobb lesz könyvtárunk presztízse. Mai világunkban mindennél fontosabb, hogy bizonyítani tudjuk könyvtárunk hasznosságát – azt hiszem jó lesz ezen mindenkinek alaposan elgondolkodni…!

Dr. Németh Erzsébet, az Állami Számvev?szék kommunikációs vezet?je a Tegyünk jót és beszéljünk is róla! mottóval indította Kommunikáció és eredményesség cím? el?adását, majd definiálta, mi is a kommunikáció. Az egymással kapcsolatban lev? emberek a gondolataikat, érzéseiket a nyelv segítségével szóban fejezik ki, és ehhez járulnak a nem szóbeli kommunikatív jelek, a testbeszéd. Ezután arról beszélt, hogyan tudunk eredményesen kommunikálni: az üzenetünknek figyelemfelkelt?nek kell lennie, a mondanivalót strukturáljuk jól, a lényegi dolgokat ismételjük meg, kérdezzük vissza, a meger?sítéshez alkalmazzunk jutalmazást vagy büntetést. Jutalommal oda lehet szoktatni embereket, viszont egy rossz mondattal el is lehet riasztani valakit.

Az asszertív viselkedés a legeredményesebb, mert nem agresszív, nem megalázkodó (szubmisszív), hanem elegánsan magabiztos. Ilyenkor a testtartás egyenes, a gesztusok nyitottak és határozottak, a hang cseng?. Az asszertív ember kiáll az érdekeiért, véleményt mond, kifejezi érzelmeit, ugyanakkor figyelmesen meghallgat másokat, komolyan veszi és tiszteletben tartja véleményüket, érzelmeiket. Az egyenrangú kommunikáció során mindenkinek joga van, hogy meghallgassák, tisztelettel bánjanak vele, kérdezhessen, elmondhassa a véleményét, kifejezze az érzelmeit, kiálljon az érdekeiért, nemet mondjon, hibázzon, segítséget kérjen vagy, hogy azt mondja, nem tudom.

Empátiánkat aktív figyelemmel tudjuk kifejezni, vagyis minden figyelmünket a beszél?re irányítjuk és befogadjuk a szóbeli és a nem szóbeli közléseit, hogy minél pontosabban megértsük a mondanivalójával együtt az érzelmi és indulati állapotát is. Ezt meg lehet tanulni, be lehet gyakorolni, és ennek jutalomértéke van a kliens számára. Az aktív figyelem segít megfogalmazni a gondolatokat, feltárni a problémákat, megtalálni a megoldásokat. Az aktív hallgatás jele a szemkontaktus, a bólogatás, az odafordulás, a megértés szóbeli gesztusai és a kérdezés. Összegzésképpen röviden összefoglaljuk a hallottakat, hogy pontosan értettük-e a problémát. Ha viszont empátiát akarunk kelteni, el kell, hogy mondjuk az érzelmeinket, de nem szabad hagyni, hogy azok eluralkodjanak rajtunk.

Amikor kifogást kell kezelni el?ször is el kell dönteni, hogy az jogos, részben jogos vagy jogtalan. Ennek megfelel?en elnézést kérünk és intézkedünk, vagy megértéssel elismerjük a jogos részleteket, a jogtalanokat viszont elutasítjuk. A jogtalan kifogásnál is megértést kell tanúsítani, de el kell azt utasítani. Nem könny? nemet mondani, hogyan tegyük meg mégis. Maradjunk nyugodtak és magabiztosak, foglaljuk össze a partner kívánságát, majd közöljük, hogy nem akarunk, nem tudunk eleget tenni. Hangsúlyozzuk ki a saját szempontjainkat. Figyeljünk a visszajelzésekre, mutassunk megértést, és ha van ötletünk a megoldásra, vessük fel. Végs? esetben alkalmazhatjuk a „megakadt lemez” módszerét, azaz mondjuk el újra és újra, hogy miért teljesíthetetlen az adott kérés.

Partnerség vagy konkurencia – együttm?köd? könyvtári szolgáltatásfejlesztés elektronikus eszközökkel témával állt a hallgatóság elé Czeglédi László, az Eszterházy Károly F?iskola könyvtári f?igazgatója. Kik a partnerek és kik konkurensei egymásnak, a könyvtárak vagy a könyvtárak és más intézmények, milyen tényez?k a partnerség, és melyek a konkurencia forrásai – ezekkel a kérdésekkel foglalkozott els?ként az el?adó. Idézte Kiss Gábort, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatóját, aki szerint Óriási harc folyik az emberek szabadidejéért, pénzéért, és ebbe a konkurenciaharcba a könyvtáraknak is be kell szállniuk.

Milyen területeken van leggyakrabban partnerség és konkurencia, ez volt a következ? kérdéskör. Digitalizálás és a kapcsolódó szolgáltatások, valamint képzések és oktatástámogatás. Megállapítható, hogy a könyvtárak az oktatástámogatás terén er?s jöv?képpel rendelkeznek könyvtártípustól függetlenül, mondta Czeglédi László, majd b?vebben is kifejtette a két tématerületet. Beszélt az egri közös pályázatról. Tematikája az elektronikus tanulás körül forog, annak er?forrásai, eszközei, a tananyag mediális elemei, weblapszerkesztés, animáció készítés, min?ségbiztosítás, illetve az e-learning könyvtári vonatkozásai. A pályázatban részt vett könyvtárak partnerei, de egyben konkurensei is lehetnek egymásnak. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a pályázat lezárása után a községi és kisvárosi könyvtárak, az egyházi, a nem nyilvános intézményi és szakkönyvtárak mennyire válnak (vagy nem) egyenrangú partnerré a könyvtári rendszerben, illetve mennyire felelnek meg szolgáltatásaik a korszer? követelményeknek.

Gál Tibor, a f?iskolai könyvtár f?igazgató-helyettese az Oktatástámogatás a szakkönyvtárakban – kihívások és lehet?ségek címmel kapott szót. Az oktatástámogatást két részre bontotta, közkönyvtárakra és nem közkönyvtárakra, de a kérdések egységesen: kinek, hogyan és mit. A fels?oktatási könyvtárak vezet? szerepe mellett tette le a voksát. Említette Kultsár Istvánt, aki komáromi születés?, nemesi származású pap, majd tanár volt, végül az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság tagja lett. Értékes könyvtárát Komárom városának ajándékozta, ma Révkomáromban, a Duna Mente Múzeumban láthatjuk.

Az el?adó szerint a leggyakoribb támogatási forma a használó képzés. Azt ajánlja, a könyvtárak éljenek a lehet?ségekkel és b?vítsék kínálatukat. Fontosnak tartja a szakkönyvtárakkal való együttm?ködést. Diagramja szerint 448 nem fels?oktatási szakkönyvtár van, ebb?l 9 országos, 36 MTA intézményi, a többi egészségügyi, munkahelyi, illetve egyéb szakkönyvtár.

A programot a Fonyó Istvánné (BME–OMIKK f?igazgató) vezette fórum zárta Elég a pénz? címmel. Értékes hozzászólásokat – egy-egy kisel?adást – hallhattunk dr. Hangodi Ágnest?l, dr. Tóth Mátétól, Bobokné dr. Belányi Beátától és dr. Tóvári Judittól.

Délután Györgyné Rabi Lenke igazgató asszony vezetésével tartalmas, szép sétát tettünk Észak-Komáromban vagy mondhatnánk Öreg-Komáromnak, illetve Révkomáromnak is. Engedtessék meg nekem, hogy én az utóbbinak nevezzem, így szoktam meg.

Másnap még pompás kirándulások – a Monostori er?d bejárása, Révkomárom múzeumainak megtekintése, illetve Révkomárom és környéke nevezetességeinek felfedezése – vártak a konferencia szerencsésebb résztvev?ire, akiknek nem kellett hazasietniük az esti vonattal.

Benczekovits Beatrix
az OMKDK f?igazgató-helyettese

Június 24-én, pénteken hagyományos szerel?versenyt rendeztek az észak-komáromi vízm?, a KomVaK telephelyén.



Az eseményen dr. Molnár Attila Komárom Város polgármestere mellett, MUDr. Anton Marek Észak Komárom polgármestere is részt vett. A versenyre ebben az évben hat csapat nevezett. Az öt szlovákiai társaság mellett városunkból, idén a tradíciókhoz híven, a Vizák Kft. munkatársai neveztek a családi nappal egybekötött programra.

Komárom Város Önkormányzata tájékoztatja a helyieket, hogy a kistermel?k és ?stermel?k 2011. június 27-t?l a hét valamennyi napján reggel 6:00 órától, délel?tt 11:00 óráig megkezdik az árusítást a Jókai téren.

Június 23-án a komáromi városházán rendhagyó évzárót tartott Dr. Molnár Attila polgármester.

A városvezet? elmondta: nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos munkát végeznek a pedagógusok. ?k nevelik a jöv? generációját, ?k azok akik „pályára állítanak” egy-egy kim?velt emberf?t, ?k azok, akik a jöv?t adják gyermekeink kezébe.

„Bár sok még a tennivaló az oktatás területén, az azonban biztosan látszik, jó irányba haladnak a dolgok” – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: a pedagógusok munkáját nem lehet marginális mér?számokkal mérni, ezzel tisztában van az önkormányzat is. Épp ezért – bár az elmúlt id?szakban voltak strukturális változások – a város továbbra is elkötelezett az oktatási intézményeiben folyó szakmai munka min?ségi javítása mellett.

A település els? embere megköszönte a városi fenntartású oktatási intézmények vezet?inek egész éves munkájukat, jó pihenést és feltölt?dést kívánt a nyári szünetre, továbbá eredményes, sikerekben gazdag munkát a következ? tanévre.

Agyagozás, korongozás és reneszánsz táncbemutató is várta a látogatókat a M?vészetek Éjszakáján, a komáromi Fazekáriumban.

A harmadik M?vészetek Éjszakáján F?riné Nagy Edit t?zzománc m?vész, Szkukálek Tamás grafikus, Tóth Tamás szobrász, Eck Ern? kovács és Bencsics Ákos fazekas alkotásait tekinthették meg az érdekl?d?k, akik ki is próbálhatták csaknem valamennyi „mesterséget”.