Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Augusztus 21-22-én rajtolt a Le Mans-i 24 órás kerékpárverseny, ahol két ultrasportolónk – Káldy Attila és Sz?nyi Ferenc is rajthoz állt.

A francia versenyen 12 ország 1748 bringása indult, a csapatok mellett 53 egyéni férfi és 3 egyéni n?i induló állt a rajtvonalnál.

Káldy Attila immár harmadszor rajtolt el. Tavaly 724 kilométeres teljesítményével az egy nap alatt legtöbb kilométert teljesít? magyarként ért célba. Idén a nyolcadik helyen végzett. Az Ironman 2010 díj birtokosa, a komáromi Sz?nyi Ferenc ultratriatlon világbajnok 24 óra 12 perces id?vel, és 757.48 kilométer megtételével a negyedik helyen végzett az egyéni indulók között.

A dél-komáromi Klapka György Múzeum a komáromi mesterségek bemutatását célzó programja keretében kiállítást rendez a komáromi szekeres gazdákról. A kiállítás 2011. november 18-án nyílik a múzeum Kelemen László utcai f?épületében.

A komáromi pingáló asztalosok, a Komárom és környéki aranymosók és molnármesterség bemutatása után céljuk, hogy megismertessék a közönséget a szekeres gazdák történetével, munkájával, életével, mindennapjaival.

A múzeum kéri mindazokat, a Duna mindkét partjáról, akik érintettek a témában, és adatokkal, fényképekkel, dokumentumokkal, viseleti darabokkal, eszközökkel (stb.) rendelkeznek, és azokat a kiállításra kölcsön adnák, hogy jelentkezzenek a Klapka György Múzeumban (keddt?l vasárnapig 10-16 óráig személyesen, vagy telefonon a 00 36 34/344-697-es számon); vagy a kiállítást szervez? Számadó Emese múzeumigazgatónál (emese@jamk.hu e-mail címen, ill. a 00 36 20 362 48 63-as telefonszámon), illetve a szervezésben részt vev? Horsa Istvánné néprajzi gy?jt?nél (horsaistvanne@t-online.hu).

Jelentkezési határid?: 2011. október 15.

A Komáromi Szociális Közalapítvány támogatni kívánja a középfokú intézményekben, illetve a fels?oktatásban továbbtanuló komáromi fiatalok közül a szociálisan hátrányos helyzet?, tehetséges, szorgalmas diákokat.

Ennek érdekében az alábbi pályázatot hirdeti meg. Részletek a csatolásban olvashatók.

Czibor Zoltán legendás labdarúgó, az Aranycsapat tagja augusztus 23-án lett volna 82 éves. A kiváló sportoló 1997. szeptember 1-én távozott. Komárom városvezetése, valamint a helyi Sport és Szabadid? Kft. munkatársai kedd reggel emlékeztek az egykori csatár és balszéls? sírjánál.

Czibor Zoltán húga Zsuzsanna elmondta: testvére igazán nagylelk? ember volt. Úgy tartotta mindazon képesség, amelynek birtokában van Istent?l ered. Így is viselkedett. Egész életében példamutatóan, szerényen, másokat segítve. „Szerény körülmények között éltünk, de anyánk tisztességben nevelte mind a hatunkat. Zoli messze jutott, legenda lett, de szíve mindig is itt dobogott Komáromban. Amikor 27 év emigráció után 1990-ben hazatért, csak ennyit mondott: itt vagyok igazán itthon”.

Horváth Gyula sporttanácsnok Czibor személyes jó barátja volt. „Keresztyén ember lévén, Zoli mindig segít? kezet nyújtott, mindenkinek, nem kérdezte merr?l jött az illet?. Adott, mert szerette az embereket. Egész életében a szeretet vezérelte. Az Isten áldja”.

Dr. Molnár Attila polgármester szerint Czibor Zoltán szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen. Az a szemlélet, amellyel a sporthoz, a labdarúgáshoz viszonyult, példa nélkül áll. „Zoli bácsi is az utánpótlást tartotta a legfontosabb feladatnak. Magam is azt gondolom, hogy ha igazán er?s, egészséges nemzetet akarunk nevelni a sport és kiemelten a labdarúgás-utánpótlás ügyét els?k között kell kezelnünk. Fontos, hogy városunkban, Komáromban is minél több fiatalt tudjunk megnyerni a futballnak. Szeretném, ha egyszer majd a Zoli bácsiról elnevezett sporttelepen focizó srácok közül kerülne ki a jöv? Cziborja” - fogalmazott a polgármester.

Életútja:

1948-ban, a MÁV-nál mozdonyvezet?ként dolgozott az akkor nem egészen 19 esztend?s Czibor Zoltán. Talán legszebb álmaiban sem gondolta, hogy b? egy éven belül a Ferencváros, valamint a magyar válogatott balszéls?je lesz. 1948 májusában a Munka Ünnepén Gy?rben a BLASZ ifjúsági válogatottja játszott Nyugat ificsapatával. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, Mézes Sándor korábban felfigyelt a rendkívül tehetséges srácra, és meghívta a BLASZ ellen játszó nyugati csapatba.

Mézes Sándor a legnagyobb figyelemmel a kis Czibor játékát követte a meccsen, s nem is okozott csalódást a kis mozdonyvezet?. Balszéls? létére jobb lábbal vezette a labdát, s ez teljesen összezavarta a rá ügyel? véd?ket, ördöngös cseleivel, kiismerhetetlen mozgásával t?nt ki ezen a mérk?zésen. Mézes egyb?l tudta, igazi kincsre lelt ezen a délutánon. Czibor tíz nappal kés?bb már ifjúsági válogatott volt! Az itt nyújtott játékával felkeltette több élvonalbeli klub figyelmét is.

Végül az 1948-49-es bajnokság rajtja el?tt a Ferencvároshoz került. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos el?nnyel bajnok lett, 30 mérk?zésen 140(!) gólt szerzett. Ebb?l a 140-b?l Czibor balszéls? létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérk?zésén pályára lépett, fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszéls?je lett. Az egész idényben nyújtott teljesítménye megkoronázásaként 1949. május 8-án a nagyválogatottban is bemutatkozhatott az Ausztria elleni-6-1-es gy?zelemmel végz?d?-rangadón.

1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról, a Kispest a Honvédség csapata lett Honvéd néven, az Újpest a Belügyminisztériumé, az MTK Textilessé alakult át, a Ferencváros már korábban az ÉDOSZ-hoz került. A játékos-igazolásban dönt? szerepet kapott a hatalmi tényez?, így meger?södött a Honvéd (katonai behívókkal vonták magukhoz a jó játékosokat), az Újpest. A Fradi sorsa is megpecsétel?dött: el?ször Budai, majd Kocsis lett a Honvéd tagja, Hennit és Deákot az Újpest igazolta le. Czibor, mindig is öntörvény? volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó el?l. (a Csepel a munkásosztály csapata volt, így nem mertek hozzányúlni). Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, majd a Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.

Az Aranycsapat és a Budapesti Honvéd

Az 1950-es évadtól kezdve állandó tagja volt a Budapesti Honvédnak és a magyar válogatottnak balszéls?i pozícióban. Ez alatt az id? alatt nyert olimpiai bajnokságot (1952, Helsinki), Európa Kupa aranyérmet (1953), VB ezüstérmet (1954, Bern), és a klubcsapattal együtt kétszer magyar bajnokságot is. A magyar bajnokságban, az 1955-ös idényben gólkirály lett Machos Ferenccel.
A magyar válogatott címeres mezét el?ször 1949. május 8-án a Magyarország – Ausztria 6:1-es mérk?zésen, utoljára pedig szintén Ausztria ellen, itthon, 1956. október 14-én a 2:0-ra végz?dött mérk?zésen húzta magára, 43 válogatott mérk?zést játszott, 17 gólt szerzett. Tagja volt az angolok elleni Wembley stadioni 6:3-as és a népstadionbeli 7:1-es gy?zelemmel végz?dött csapatnak. A Budapesti Honvéd színeiben 58 gólt szerzett. 1956-ban a forradalom bukása után nem jött haza.

Emigráció után

1956. november elején a Budapesti Honvéd csapata Bécsbe utazott, hogy lekösse az Athletico Bilbaó elleni mérk?zést, és egyéb turnékat kössön le. Mérk?ztek Párizsban (Racing ellen), Spanyolországban (Bilbao, Barcelona, Sevilla ellen), Brüsszelben (EK visszavágó- Czibor kapusként is szerepelt sérülés miatt) majd illegális túra következett (dél-amerikai turné), melyet az MLSZ nem engedélyezett. A turné befejeztével Sárosi György egykori labdarúgó Czibort Olaszországba invitálta, az AS Rómához le is szerz?dtette.

Ugyanekkor lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, Olaszországban pedig megtiltották a külföldi játékosok leigazolását, így, bár már elfoglalta az AS Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, az AS Róma felbontotta a szerz?dést. Felszólították, hogy a lakást hagyja el. Olaszországban több klubot felkeresett, de a rendelkezések miatt Olaszországban nem szerz?dtethették. Ez id? alatt Kubala László (a Fradiban kezdte pályafutását, Kocsis Sándor volt az utóda) sietett segítségére, kifizette adósságait és vállalta költségeit. Kubala akkor a Barcelona csapatában futballozott, Barcelonába invitálta Czibort. A Barcelona négymillió pesetáért (100 ezer dollárt) leszerz?dtette három évre Czibor Zoltánt.

Ekkor kezd?dött el barcelonai pályafutása, 1959-ben a Barcelona hat év után megszerezte a spanyol bajnokságot, 1958-ban és 1960-ban megnyerték a Vásárvárosok Kupáját-t, 1961-ben pedig az Európa kupa dönt?jében szerepeltek. Az akkor lapok szerint Európa legjobb csatársorával rendelkeztek: Kubala László, Kocsis Sándor, Evaristo, Luis Suarez, Czibor Zoltán. (A kispadon ott ült az 1956-ban emigráló Szalay Tibor). Furcsa egybeesése a sorsnak, hogy a Barcelonával a Benfica ellen szinte megismétl?dött a történelem: ugyanabban a stadionban (Bern, Wankdorf stadion) volt a mérk?zés, mint az Aranycsapat VB dönt?jének elvesztésekor, itt is vezettek, de elveszítették a mérk?zést, mint 1954-ben az Aranycsapat Ez pedig meghatározta Czibor további pályafutását is, hiszen lejárt a szerz?dése, a Barcelona Czibor szerz?dését nem hosszabbította meg. Az Espanolhoz igazolt le egy évre, majd gyakorlatilag abbahagyta a játékot, csak rövid id?re szeg?dött el csapatokhoz (egy svájci csapathoz edz?-játékosnak, 1962-ben egyetlen mérk?zés erejéig az Austria Wienhez, egy kanadai csapathoz, amikor élménybeszámolón járt kinn él? magyaroknál.) Neki nem adatott meg, mint Puskásnak és Kocsisnak: a búcsúmérk?zés sem. Fia, Zoltán sem örökölhette mezét, mert hatéves korában a házban, ahol laktak, beszorult a liftbe, onnan t?zoltók vették ki, és egyik lábát amputálni kellett.

Barcelonában telepedett le, megnyitotta a Kék Duna nev? kocsmáját, fiával vezette, gyakorlatilag ebben élt. 1966-ban elvált a feleségét?l. Kés?bb eladta a Kék Duna kávéházát is.

1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. Megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt.

1995-ben megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét.

Komáromban emlékszobát rendeztek be emlékére. (forrás: wikipedia)

A h?ségre való tekintettel, valamint az ivóvíz népszer?sítése érdekében a komáromi VIZÁK Kft. munkatársai szerda és péntek között ivóvizet osztanak majd a Jókai téren, délel?tt 10 és délután 14 óra között.

Monostori János a vízügyi cég ügyvezet? igazgatója elmondta: kollégái nem csupán ivóvízzel, hanem a vezetékes vízszolgáltatást népszer?sít? kiadványokkal, gyerekeknek szóló munkafüzetekkel, és kifest?kkel is várják majd az arra sétálókat