Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A komáromi önkormányzat egyik célja, hogy kiváló együttm?ködést alakítson ki a helyi történelmi egyházakkal.



Dr. Molnár Attila polgármester elmondta, egy város értékét nem csupán az ott található marginális javak, de a szellemi, lelki élet is ugyanúgy meghatározza, épp ezért az önkormányzatnak kötelessége támogatni a helyi lelki közösségeket.

A komáromi evangélikus egyházközösség a polgármesteri keret terhére nemrég egy nagyobb összeg? támogatásban részesült, amelyet m?ködési költségeik fedezésére használhatnak fel.

Az elmúlt héten közel 2000 diák vett részt a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett rendezvényeken.

A történelmi vetélked? mellett a tanulók elindulhattak a Trianon-emléktúrán, el?adásokat hallgathattak és sok más egyéb módon kerülhettek közelebb 1920. június 4-e tragédiájához.

Az esemény f?szervez?je, Turi Bálint volt. Komárom alpolgármestere elmondta, hogy a Nemzeti Er?forrás Minisztérium megyénként egy iskolát jelölt ki az egy hetes rendezvény lebonyolítására. Ez a megtiszteltetés megyénkben a Kultsár István Szakközépiskolát érte. További 9 iskola bevonásával hozták közelebb a fiatal generáció tagjaihoz a trianoni tragédiát.

Újszer? módon közelítettek a történelmi eseményhez, hiszen a diákok nem száraz tényeket kaptak, hanem élményszer? ismereteket szereztek. A hét els? felében a Csokonai M?vel?dési Központot töltötte meg a lelkes hallgatóság. Összesen 1000 tanuló, négyes csoportokra bontva hallgathatta végig Fehér Csaba történész és Boráros Imre színm?vész el?adását Trianonról. A délutánt a felvidéki néptánccsoportok bemutatói tették még színesebbé.

Csütörtökön több esemény zajlott párhuzamosan a szakközépiskola falai között. A helyi általános- és középiskolák tanulói számára játékos történelmi vetélked?t szerveztek. Az eseményt, melyen városunk polgármester Dr. Molnár Attila is részt vett, Popovics György megyei elnök nyitotta meg, Czunyiné Bertalan Judit, országgy?lési képvisel? pedig rendhagyó történelemórát tartott a vetélked? résztvev?inek.
A háromf?s csapatok a verseny végeztével megtekintették az észak-komáromi Öregvárat, majd a Magyarock Dalszínház kifejezetten erre az alkalomra írt rockoperáját, a Fehérlaposok f?próbáját nézhették meg. Ugyanezen a napon több mint 200 gyermek indult el az iskola udvaráról az el?ször megrendezett Trianon-emléktúrán. A tanulók el?bb az áttörés emlékm?höz, majd Endresz György emléktáblájához vonultak, hogy leróják kegyeletüket.

A pénteki nap igazi megkoronázása volt az eseményeknek, a Városháza dísztermében került sor „Szózat versmondó verseny” dönt?jére. A helyi iskolák legjobban szavaló diákjai a Szózat különféle megközelítési módjával ny?gözték le a háromf?s zs?rit. Az iskolákban minden tanóra egy-egy olyan vers elszavalásával kezd?dött, mely Trianonhoz kapcsolható. Komárom fiataljai a Kitelepítettek Országos Találkozóján is bemutatkoztak. A jubileumi eseményen Dr. Völner Pál államtitkár jelenlétében nyitották meg ugyanis az iskolások rajzaiból készült „Trianon” tárlatot.

Június 4-én tizedik alkalommal került sor a Kitelepítettek és Deportáltak Országos Találkozójára a komáromi Monostori er?d Dunai bástyájának falai között. A Kecskés László Társaság által szervezett megemlékezésen részt vett Szijjártó Péter miniszterelnöki biztos, Sz?cs Géza, államtitkár, Dr. Molnár Attila Komárom polgármestere, valamint Dr. Völner Pál államtitkár, térségünk országgy?lési képvisel?je.

A program a 2004-ben felavatott kitelepítettek emlékm?vének megkoszorúzásával kezd?dött, majd a Duna bástya szabadtéri színpadán folytatódott. Az észak- és dél-komáromi gyermekkórusok m?sora után Dr. Molnár Attila köszönt?je hangzott el. A város polgármestere beszédében kiemelte, hogy Komáromnak végre olyan vezetése van, aki nyugodt szívvel kiállhat az emlékez?k elé, így Komárom tényleg a kitelepítések emlékvárosává válhat. Ígéretet tett arra is, hogy a Parlamentben felkarolják a felvidékiek kárpótlásának ügyét. A jubileumi eseményre az észak-komáromi író, Batta György egy külön imát is írt, Könnycseppek a magyarokért és a világért címmel, melyet Császár Angela m?vészn? szavalt el.

A megemlékezés egyik díszvendége Szijjártó Péter volt. Ünnepi beszédét a Szózat zsigereinkben él? erkölcsi parancsával kezdte. „Itt élned, halnod kell! De hányszor volt, hogy mennünk kellett, mert itthon nem lehetett élni, csak halni. Vagy mentünk, mert vittek, marhavagonokba zsúfolva. Ezek az emberek azonban nem hagyták el a hazát, mert az bennük élt harcaik során. Ahogy Németh László mondja, a haza nem föld, hanem történelmi rendeltetés. A határok ugyan elmozdulhatnak, de a hazát soha nem lehet elhagyni” - hangzottak Szijjártó Péter szavai.

A miniszterelnöki biztos hozzátette, hogy egy háború befejezése nem a rommá l?tt utcák és házak helyreállításával fejez?dik be. Trianon következménye még most is hat ránk, ez megmutatkozik a demográfiai adatokban is. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy sem a Harmadik Birodalom, sem a Szovjetunió, sem Csehszlovákia nem létezik már, de Magyarország igen.

Az emlékm?soron a fellép?k sorát a naszvadi Búzavirág énekcsoport is gazdagította. Majd Sz?cs Géza államtitkár beszéde hangzott el, aki úgy vélte, hazánk történelmének két leggyászosabb helyszíne Mohács és Trianon volt. „Ma Magyarországnak olyan kormány van, mely tudta volna, hogy mit kell tenni 1526-ban és 1920-ban is. Ez az építés és a meger?södés kormánya, mely felismerte, hogy a nemzet egyesítése megoldható a határok tologatása nélkül is” - hangzottak Sz?cs Géza szavai.

A m?sort az Egressy Béni Zeneiskola növendékeinek fellépése zárta. A találkozón nyílt meg a helyi általános és középiskolások "Az én Kárpát hazám" cím? fotópályázata. Az alkotásokat Oroszlámos György, a Pro Urbe-díjas Molaj Fotó Stúdió vezet?je véleményezte. Ez alapján az általános iskolások közt Somogyi Anita (Móra Ferenc Általános Iskola) végzett a harmadik, Zámbó Károly (Móra Ferenc Általános Iskola) a második helyen. Az „aranyérmet” a Pet?fi Sándor Általános Iskola diákja, Szakolcai Patrik vihette haza.

A középiskolásoknál harmadik helyen Turi Adrienn, a Jókai Gimnázium, második helyen Harasztia Anita, az Alapy Gáspár Szakiskola diákja végzett, az els? pedig Wetzl Adél, a Jókai Mór Gimnázium tanulója lett. A kiállítást az er?d Klapka termében lehet megtekinteni június 20-ig. Szeptembert?l a tárlat a város valamennyi iskolájába eljut majd, vándorkiállítás formájában. A találkozó zárásaként a Magyarock Dalszínház kifejezetten erre az alkalomra írt darabjának, a Fehérlaposok cím? rockoperának díszbemutatójára került sor.

„Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.” - ez Németh László hitvallása. Az idézett gyönyör? gondolat is kifejezi a pedagógus pálya célját és szépségeit. Június els? vasárnapja már 1952. óta pedagógusnap, a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként. Péntek délután 15 órakor került sor a városi pedagógus napi ünnepségre Komámban.

Az Egressy Béni Zeneiskola Egressy termében rendezett eseményen Varga Miklós és Bodnár Vivien adtak m?sort. Ugyanitt került sor a nyugdíjba vonulók köszöntésére, valamint a városi pedagógiai díjak átadására is. Az eseményen megjelent Dr. Molnár Attila polgármester is.

Turi Bálint szakterületért felel?s alpolgármester ünnepi köszönt?je, valamint a m?vészek m?sora után az idei díjak átadásával folytatódott az ünnepség.

A 2010-2011-es tanév végeztével több városi pedagógus vonul nyugdíjba. Számukra a Nemzeti Er?forrás Minisztere Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott.

Így ebben az évben fejezte be munkáját, Bakos Gyuláné, aki 1972. óta végzi óvodapedagógusi munkáját. Ez id? alatt óvón? volt Tatabányán, kés?bb Tatán, majd 1975-t?l folyamatosan a komáromi II. számú, illetve kés?bb, a névfelvétel után a Kistáltos Óvodában dolgozott. A tanultakat a gyakorlatban tökéletesítve segítette az óvodás gyermekeket a sikeres és kiegyensúlyozott iskolakezdéshez. A Kistáltos Nevelési Program megírásában tevékenyen részt vett. A program célkit?zéseit szem el?tt tartotta és azok megvalósítására törekedett. Hosszú pedagógusi pályája alatt óvodások generációit nevelte, nagy szeretettel. Nagy elismerés számára, hogy régi óvodásai ma már, mint szül?k tértek vissza hozzá, rábízva gyermekük nevelését.

Szintén a tanévben fejezi be óvodapedagógusi munkáját Semsei Lászlóné, a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda óvón?je. Semsei Lászlóné a II. számú Napköziotthonos Óvodában, a mai Kistáltos Óvodában kezdte óvón?i munkáját. Ebben az intézményben dolgozott 31 éven át. Ebben az intézményben nyolc évig vezet?-helyettesi feladatokat is ellátott. 2000. szeptember 1-jét?l, a Szent Imre Iskola óvodájának alapításától, az intézmény óvón?je. A közösségi életben is aktív, - részt vett a Vox Femina N?ikar alapításában, a kórusnak 29 év után, ma is aktív tagja. Szakmai tapasztalatával, gyermekszeretetével, gazdag módszertani tárházával példaként szolgál a fiatal pedagógusok számára.

Nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Borsos Józsefné, a Pet?fi Sándor Általános Iskola tanítója is. Borsos Józsefné 1983. szeptemberét?l a Pet?fi iskola pedagógusa. Munkáját mindig lelkiismeretesen végezte, napközis csoportjaiból jó közösségek alakultak. Technika szakkollégiumi végzettségét kihasználva sok érdekes programot szervezett a gyerekeknek. Szívesen vállalt osztálytanítói és helyettesít?i feladatot is. Tanítványai szerették, tisztelték, óráin fegyelmezetten viselkedtek. Napközis csoportjaival rendszeresen részt vett tanulmányi kirándulásokon. Megköszönjük a három évtizedes múltra visszatekint?, gyermekek oktatása-nevelése érdekében végzett eredményes munkáját.

Éri Lászlóné a Pet?fi Sándor Általános Iskola tanítója Szolgálati Emlékérmet vehetett át.
Éri Lászlóné 1973. óta az iskola pedagógusa. Pályafutása kezdetét?l osztálytanítóként tevékenykedett. Sok-sok kisdiák számára ? volt a TANÍTÓ NÉNI, - csupa nagybet?vel. Tanítványai azóta is szeretettel és tisztelettel gondolnak nagyra becsült tanítójukra, aki bevezette ?ket a tudomány világába. Kedves, barátságos gyermekszeret? egyénisége révén diákjai ragaszkodtak hozzá. Szakmai tevékenységére mindig odafigyel?, állandó megújulást keres? tanítóként ismerte meg az iskola közössége. Nemcsak a diákokkal, de a kollégákkal is harmonikus kapcsolatot alakított ki, - igazi közösségi emberként dolgozott.

Nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Tótvári Lászlóné is, aki szintén a Pet?fi Sándor Általános Iskola pedagógusa. Tótvári Lászlóné 1976 óta a Pet?fi Sándor Általános Iskola tanára. Osztályf?nökként és szaktanárként mindig a gyerekek érdekeit tartotta szem el?tt. Alapos, lelkiismeretes tevékenységéért diákjai szeretik, tisztelik. A tanulók nevelése-oktatása mellett több mint 10 éve osztályf?nöki munkaközösség-vezet?ként segíti a nevel?testület munkáját. Továbbképzés keretében b?vítette számítástechnikai ismereteit, illetve az iskolai drogprevenció eredményessé tétele érdekében elvégezte az „iskolai drogkoordinátor” tanfolyamot. Számos versenyre készíti fel tanítványait, akik jelent?s eredményeket értek el országos szinten is. Ilyenek: biológia verseny, természetismereti, természetvédelmi verseny és katasztrófavédelmi verseny.

Szintén Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Pálfyné Nyikus Zita, a Feszty Árpád Általános Iskola tanára. Pálfyné Nyikus Zita 1974-ben szerzett magyar – ének-zene szakos tanári diplomát a Pécsi Tanárképz? F?iskolán. Sz?nyi és gy?ri pedagógusi évek után 1982-t?l a II. számú Általános Iskola, a mai Feszty iskola tanára. Kezdett?l fogva nagy gondot fordított szakmai munkájának megalapozására. Sokat tett a lemaradó tanulók tudásának neveltségének szintre hozása érdekében. Tanítványai rendszeresen vesznek részt tanulmányi versenyeken, melyeken többször értékes helyezéseket értek el. A gyermekeket mindig a jóra, a becsületre, az egymás iránti tiszteletre, a tisztességre nevelte és neveli ma is. Az iskolai ünnepségeken, mint karvezet? színvonalas m?sorokkal emeli az ünnep színvonalát.

A nyugdíjba vonulók között volt Erdei Attiláné, a Jókai Mór Gimnázium tanára is. Erdei Attiláné, orosz-olasz-ének szakos tanár, 1976-ban kezdte pedagógus pályáját. Sz?nyi általános iskolai tanítás után, 1988-tól a Jókai gimnázium pedagógusa. Az olasz nyelv tanítása következtében folyamatosan tartotta a kapcsolatot az Olasz Intézettel, melynek egyes programjain tanítványai képviselték az iskolát. Munkájával szemben igényes, lelkiismeretes, segít?kész pedagógus. Határozott fellépés? aktív tagja a nevel?testületnek. Rendszeresen vállal önként feladatokat. Így 1989. óta ? az iskola diákönkormányzatának patronáló tanára. Az ének-zene tantárgy tanításához kapcsolódik, hogy hosszú évek óta tagja a Vox Femina n?ikarnak.

Az idei pedagógusnap azon ritka alkalmak egyike, amikor intézményvezet?t?l is búcsúzott a város. A minisztérium Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott Törött? Ferencnének, a Napsugár Óvoda vezet?jének.

Törött? Ferencné pályáját 1970. szeptemberében kezdte. Rövid ideig a nagyigmándi, majd sok éven át az almásfüzit?i óvodában dolgozott óvón?i, vezet?-helyettesi, majd vezet?i beosztásban. Színvonalas szakmai munkáját 1985-ben Miniszteri Dicsérettel ismerték el. 2005-t?l vezeti a Napsugár Óvodát. Erre a feladatra alkalmassá tette az új iránt fogékony, tisztánlátó, alkotó, agilis személyisége. A gyerekekhez való viszonya szereteten alapul, az egyéni bánásmód alkalmazásával kiemelked? eredményeket ért el, különösen a hátrányos helyzet? gyermekek nevelésében. A szül?kkel való kapcsolata közvetlen, ?szinte.
Vezetése idején megújult, megszépült, korszer?bb lett az óvoda épülete. A felújítás utáni berendezkedés és dekoráció is kifinomult ízlésér?l tanúskodik.

Dr. Mészáros Gyuláné, a Jókai Mór Gimnázium tanára, Dr. Mészáros Gyula, a Kultsár István Szakközépiskola és Szakiskola tanára és Szijj Imréné, a Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusa a megyei önkormányzat által rendezett ünnepségen vették át a szolgálati emlékérmet.

Az eseményen került sor a „Komárom Város Pedagógiai Díja” kitüntetések átadására is.
A képvisel?-testület által adományozott díjat idén Bakos Gyuláné, Éri Lászlóné, Semsei Lászlóné, valamint a Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola tanára, Prohászka Sarolta vehették át.

Prohászka Sarolta harminc évvel ezel?tt kezdte tanári pályáját. Az egyetemi évek után azonnal régi iskolájába tért vissza közgazdász-tanárként. Munkájában folyamatosan fejleszti magát, hogy tudása mindig a legkorszer?bb legyen. Szaktanári munkájának sikere a számtalan, közgazdászként továbbtanult vagy elhelyezkedett volt diák és a kimagasló eredményeket elért versenyz?k. Kollégái is elismerik szaktudását, ezért választották szakmai munkaközösség-vezet?nek. Közvetlen, barátságos ember, aki nemcsak a kollégáival ápol jó viszonyt, hanem szívesen épít az iskola falain kívül vagy akár az ország határain is átnyúló kapcsolatokat. Mind szakmai munkássága, mind pedig emberi értékei követend? példaként állíthatók.

Az ünnepség a zeneiskolában tartott kötetlen beszélgetéssel ért véget.

Magyarország 1920. június 4-én írta alá a trianoni békediktátumot, melynek következtében elveszítette lakosságának háromötödét, területének pedig kétharmadát. A szerz?désnek máig ható következményei vannak, melyek maghatározzák az egész közép-európai külpolitikai viszonyrendszert. Blaskó József történelem tanár elemez.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogy milyen hangulatok uralkodtak a 20. század eleji magyar nemzetiségi politikában! Milyen alapvet? el?zményei voltak a trianoni szerz?dés aláírásának?

A dulalizmus id?szakában a magyar politikai elit szigorú nemzetiségi politikát folytatott. Gondoljunk csak az 1907-ben elfogadott és Apponyi Albert nevéhez f?z?d? oktatási törvényre, mely az elemi nemzetiségi iskolákban kötelez?vé tette a magyar nyelv tanítását. Ez súlyosan sértette a nemzetiségek jogait és oktatási autonómiáját. A törvényt nem is tudták kell?képpen betartatni. Másrészt az els? világháború jelent?sen megtörte az ország gazdasági fejl?dését, a vereség után egy z?rzavaros id?szak következett.

Az 1918-19-es forradalmak miatt Magyarország nem is tudott részt venni az 1919 elején megnyíló békekonferencián. A tárgyalási szakaszban nagy szerepet játszottak az els? világháború végén megalakuló nemzeti tanácsok, els?sorban a Csehszlovák Nemzeti Tanács, a románság, valamint a szerb-horvát-szlovén állam képvisel?i,akik arra törekedtek, hogy a nagyhatalmak korábban adott ígéreteiket teljesítsék. 1919-ben Magyarország nagy része megszállás alá került. Jócskán túllépve a nyelvi határokat a szerbek egészen a Nagykanizsa-Pécs-Szeged vonalig, a románok majdnem a Tiszáig nyomultak el?re, a csehszlovák csapatok pedig a Felvidéken kívül az ország északi területeit is elfoglalták.

Eléggé z?rzavaros id?szakban indult útnak a magyar küldöttség. Tulajdonképpen mire számíthattak Páriszban?

A magyar békeküldöttség Apponyi vezetésével 1920. január 5-én indult el Franciaországba. A delegáció tagja volt még gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is. Külön poggyászkocsi szállította az iratokat, ez is bizonyítja, hogy a magyar küldöttség komoly béketárgyalásokra számított. A békefeltételeket, melyek Magyarország számára katasztrófális következményekkel jártak, január 15-én vették át. Ennek értelmében az országnak le kellett mondania lakosságának háromötödér?l és területének kétharmadáról. A magyar küldöttség mindössze egy lehet?séget kapott arra, hogy a saját álláspontját kifejtse. Apponyi a francia külügyminisztérium épületében elmondott beszédében a történelmi Magyarország fennmaradásának szükségességét hangsúlyozta, kifejtve, hogy az ország feldarabolása súlyos gondokat jelenthet majd egész Európa számára.

Ekkor mutatták be az úgynevezett vörös térképet is, melyen vörössel jelölték a magyarok által lakott területet, egyéb színekkel a különböz? nemzetiségeket, fehérrelpedig a lakatlan területeket. A térkép számarányát tekintve tökéletesen megfelelt az etnikai elveknek, viszont a vörös szín látványa a térképen többnek mutatta a magyarság számát. Volt ennek egyfajta pszichológiai vonzata. A beszéd valóban gyakorolt némi hatást a hallgatóságra, különösen az angol külügyminiszterre, Lloyd George-ra, aki ezt követ?en szakért?i tárgyalásokat megindítását kezdeményezte. Az angoloknak egyre inkább hajlottak affelé, hogy be kell tartani az etnikai elveket, legalább a magyar többség? területek, így a Csallóköz vagy Észak-Erdély esetében.

Az olaszok is hajlandónak mutatkoztak erre, a franciák azonban nem. A francia külpolitikának ekkor már határozott célja volt az úgynevezett egészségügyi övezet kialalakitása, a bolsevik uralom távoltartása érdekében, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia bevonásával. Végül az angolok is beadták a derekukat és március táján kialakult az az álláspont, hogy az eredeti békefeltételeket kell aláíratni Magyarországgal. A hír hallatán a magyar békeküldöttség lemondott, az azonban az egyértelm? volt, hogy a szerz?dés aláírását nem tagadhatják meg. Magyarországon megindult a vita, hogy ki legyen az aláíró. Apponyinak, Telekinek és Bethlennek is nagy szerepet szántak még a hazai politikában, így nem akarták ?ket politikai hullává tenni azzal, hogy ?k ratifikálják a békeszerz?dést. Végül Benárd Agoston népjóléti. és munkaügyi miniszter valamint Drasche-Lázár Alfréd követet tették ezt meg 1920. június 4-én, a délutáni órákban. Máig félreértések vannak a helyszínt illet?en, több helyütt a Kis-Trianon palotát említik, valójában a Nagy-Trianon palota egyik csarnoka adta a helyszínt.

Mit tartalmazott maga a békeszerz?dés?

A békeszerz?désnek 14 része és 364 cikkelye van. A szerz?dés értelmében az országnak le kellett mondania területének kétharmadáról. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 282 000 km2-b?l mindössze 93 073 km2 marad meg, a lakosok száma pedig 8 millió alá csökkent. Magyarország nemzetállammá vált, mindössze a németek (400 ezren)és a szlovákok (140 ezren) maradtak jelent?sebb számban az országban. Az ország ezt követ?en gazdaságilag és iparilag is megtorpant, hiszen az elcsatolt területeken maradta a mez?gazdasági területek és az ásványi lel?helyek nagy része. További gondokat okozott, hogy több mint fél millió menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekr?l. Többségükben állami tisztvisel?k és családtagjaik. ?k évekig a budapesti pályaudvarokon vagonokban éltek, mert nem tudtak lakást biztosítani a számukra.

Az ezt követ? években milyen utóélete volt Trianonnak?

A két világháború között az egész Horthy-korszak külpolitikáját meghatározta a revizió. Abban, hogy Magyarországnak az elszakított területeket vissza kell szereznie, tulajdonképpen az egész magyar politika egyetért, még az ellenzék is. Legfejjebb azon ment a vita, hogy a történelmi Magyarországot vagy „csak“ az etnikai alapú területeket szerezzék-e vissza. A revizió oda vezetett, hogy Magyarországnak a náci Németországgal kellett szövetséget kötnie, hiszen csak t?le remélhette ezen célok megvalósitását. Tény, hogy az I. és a II. bécsi döntésnek köszönhet?en jelent?s területek kerültek vissza az országhoz, ez azonban olyan elkötelezettséget járt, mely a második világháborús tragédiához vezetett. A kommunist id?szakban a revíziós tervekr?l beszélni sem lehetett, hiszen az internacionalista gondolkodás szellemében a szomszédos szocialista országok érzékenységére tekintettel kellett lenni. A rendszerváltás után ismét megjelentek a reviziós gondolatok bizonyos politikai körökben.

Milyen enyhíthetné napjainkban a trianon okozta feszültséget a külpolitikában és a lelki sérüléseket az anyaországtól távol él?kben?

Tény, hogy mind a mai napig súlyosan fert?zi a szomszédos országokkal folytatott politikát,s?t az egész közép-európai viszonyrendszert a trianoni békediktátum utóélete. Csehszlovákia és Jugoszlávia megsz?nése is bizonyítja, hogy a szerz?dés egy teljesen elhibázott, a népek önrendelkezését figyelmen kivül hagyó döntés volt. A fennmaradt kis államok jelenleg is súlyos identitásválsággal küzdenek, nem véletlen, hogy egy 19. századi nemzetállami politikát folytatnak. Véleményem szerint ma a területi visszacsatolás teljesen elképzelhetetlen. Egyedüli megoldást a teljes kör? autonómia jelentene. A jelenlegi kormányzat a kett?s állampolgárság megadásával és a választójog új alkotmányba való rögzitésével kísérletet tesz arra, hogy a határontúli magyarságot lélekben visszacsatolja az anyaországhoz.