Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Online: 4
2319860 látogatás

Komárom - hírek





Komárom kezdőoldala
www.komarom.hu

Hírek
Hirdetmények
A hónap rendezvényei
Eseménynaptár


Köszöntő
Település történet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Testvérvárosok


Alapadatok
Elérhetőségek
Osztályok, dolgozók
Ügyfélfogadási idők


Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülés
Meghívó, előterjesztések
Rendeletek
Jegyzőkönyvek
Határozatok
Önkormányzati szerződések
Közbeszerzések
Pályázatok


Étterem
Szállás
Múzeum
Gyógyfürdő
Monostori Erőd


Intézmények
Egészségügy
Helyi adók

Komárom - Szökőkút


2011. 06. 07.
M?ködési támogatást kaptak az evangélikusok

A komáromi önkormányzat egyik célja, hogy kiváló együttm?ködést alakítson ki a helyi történelmi egyházakkal.



Dr. Molnár Attila polgármester elmondta, egy város értékét nem csupán az ott található marginális javak, de a szellemi, lelki élet is ugyanúgy meghatározza, épp ezért az önkormányzatnak kötelessége támogatni a helyi lelki közösségeket.

A komáromi evangélikus egyházközösség a polgármesteri keret terhére nemrég egy nagyobb összeg? támogatásban részesült, amelyet m?ködési költségeik fedezésére használhatnak fel.


2011. 06. 06.
A Nemzeti Összetartozás „hete” Komáromban

Az elmúlt héten közel 2000 diák vett részt a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett rendezvényeken.

A történelmi vetélked? mellett a tanulók elindulhattak a Trianon-emléktúrán, el?adásokat hallgathattak és sok más egyéb módon kerülhettek közelebb 1920. június 4-e tragédiájához.

Az esemény f?szervez?je, Turi Bálint volt. Komárom alpolgármestere elmondta, hogy a Nemzeti Er?forrás Minisztérium megyénként egy iskolát jelölt ki az egy hetes rendezvény lebonyolítására. Ez a megtiszteltetés megyénkben a Kultsár István Szakközépiskolát érte. További 9 iskola bevonásával hozták közelebb a fiatal generáció tagjaihoz a trianoni tragédiát.

Újszer? módon közelítettek a történelmi eseményhez, hiszen a diákok nem száraz tényeket kaptak, hanem élményszer? ismereteket szereztek. A hét els? felében a Csokonai M?vel?dési Központot töltötte meg a lelkes hallgatóság. Összesen 1000 tanuló, négyes csoportokra bontva hallgathatta végig Fehér Csaba történész és Boráros Imre színm?vész el?adását Trianonról. A délutánt a felvidéki néptánccsoportok bemutatói tették még színesebbé.

Csütörtökön több esemény zajlott párhuzamosan a szakközépiskola falai között. A helyi általános- és középiskolák tanulói számára játékos történelmi vetélked?t szerveztek. Az eseményt, melyen városunk polgármester Dr. Molnár Attila is részt vett, Popovics György megyei elnök nyitotta meg, Czunyiné Bertalan Judit, országgy?lési képvisel? pedig rendhagyó történelemórát tartott a vetélked? résztvev?inek.
A háromf?s csapatok a verseny végeztével megtekintették az észak-komáromi Öregvárat, majd a Magyarock Dalszínház kifejezetten erre az alkalomra írt rockoperáját, a Fehérlaposok f?próbáját nézhették meg. Ugyanezen a napon több mint 200 gyermek indult el az iskola udvaráról az el?ször megrendezett Trianon-emléktúrán. A tanulók el?bb az áttörés emlékm?höz, majd Endresz György emléktáblájához vonultak, hogy leróják kegyeletüket.

A pénteki nap igazi megkoronázása volt az eseményeknek, a Városháza dísztermében került sor „Szózat versmondó verseny” dönt?jére. A helyi iskolák legjobban szavaló diákjai a Szózat különféle megközelítési módjával ny?gözték le a háromf?s zs?rit. Az iskolákban minden tanóra egy-egy olyan vers elszavalásával kezd?dött, mely Trianonhoz kapcsolható. Komárom fiataljai a Kitelepítettek Országos Találkozóján is bemutatkoztak. A jubileumi eseményen Dr. Völner Pál államtitkár jelenlétében nyitották meg ugyanis az iskolások rajzaiból készült „Trianon” tárlatot.


2011. 06. 06.
Kitelepítettek és Deportáltak X. Országos Találkozója

Június 4-én tizedik alkalommal került sor a Kitelepítettek és Deportáltak Országos Találkozójára a komáromi Monostori er?d Dunai bástyájának falai között. A Kecskés László Társaság által szervezett megemlékezésen részt vett Szijjártó Péter miniszterelnöki biztos, Sz?cs Géza, államtitkár, Dr. Molnár Attila Komárom polgármestere, valamint Dr. Völner Pál államtitkár, térségünk országgy?lési képvisel?je.

A program a 2004-ben felavatott kitelepítettek emlékm?vének megkoszorúzásával kezd?dött, majd a Duna bástya szabadtéri színpadán folytatódott. Az észak- és dél-komáromi gyermekkórusok m?sora után Dr. Molnár Attila köszönt?je hangzott el. A város polgármestere beszédében kiemelte, hogy Komáromnak végre olyan vezetése van, aki nyugodt szívvel kiállhat az emlékez?k elé, így Komárom tényleg a kitelepítések emlékvárosává válhat. Ígéretet tett arra is, hogy a Parlamentben felkarolják a felvidékiek kárpótlásának ügyét. A jubileumi eseményre az észak-komáromi író, Batta György egy külön imát is írt, Könnycseppek a magyarokért és a világért címmel, melyet Császár Angela m?vészn? szavalt el.

A megemlékezés egyik díszvendége Szijjártó Péter volt. Ünnepi beszédét a Szózat zsigereinkben él? erkölcsi parancsával kezdte. „Itt élned, halnod kell! De hányszor volt, hogy mennünk kellett, mert itthon nem lehetett élni, csak halni. Vagy mentünk, mert vittek, marhavagonokba zsúfolva. Ezek az emberek azonban nem hagyták el a hazát, mert az bennük élt harcaik során. Ahogy Németh László mondja, a haza nem föld, hanem történelmi rendeltetés. A határok ugyan elmozdulhatnak, de a hazát soha nem lehet elhagyni” - hangzottak Szijjártó Péter szavai.

A miniszterelnöki biztos hozzátette, hogy egy háború befejezése nem a rommá l?tt utcák és házak helyreállításával fejez?dik be. Trianon következménye még most is hat ránk, ez megmutatkozik a demográfiai adatokban is. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy sem a Harmadik Birodalom, sem a Szovjetunió, sem Csehszlovákia nem létezik már, de Magyarország igen.

Az emlékm?soron a fellép?k sorát a naszvadi Búzavirág énekcsoport is gazdagította. Majd Sz?cs Géza államtitkár beszéde hangzott el, aki úgy vélte, hazánk történelmének két leggyászosabb helyszíne Mohács és Trianon volt. „Ma Magyarországnak olyan kormány van, mely tudta volna, hogy mit kell tenni 1526-ban és 1920-ban is. Ez az építés és a meger?södés kormánya, mely felismerte, hogy a nemzet egyesítése megoldható a határok tologatása nélkül is” - hangzottak Sz?cs Géza szavai.

A m?sort az Egressy Béni Zeneiskola növendékeinek fellépése zárta. A találkozón nyílt meg a helyi általános és középiskolások "Az én Kárpát hazám" cím? fotópályázata. Az alkotásokat Oroszlámos György, a Pro Urbe-díjas Molaj Fotó Stúdió vezet?je véleményezte. Ez alapján az általános iskolások közt Somogyi Anita (Móra Ferenc Általános Iskola) végzett a harmadik, Zámbó Károly (Móra Ferenc Általános Iskola) a második helyen. Az „aranyérmet” a Pet?fi Sándor Általános Iskola diákja, Szakolcai Patrik vihette haza.

A középiskolásoknál harmadik helyen Turi Adrienn, a Jókai Gimnázium, második helyen Harasztia Anita, az Alapy Gáspár Szakiskola diákja végzett, az els? pedig Wetzl Adél, a Jókai Mór Gimnázium tanulója lett. A kiállítást az er?d Klapka termében lehet megtekinteni június 20-ig. Szeptembert?l a tárlat a város valamennyi iskolájába eljut majd, vándorkiállítás formájában. A találkozó zárásaként a Magyarock Dalszínház kifejezetten erre az alkalomra írt darabjának, a Fehérlaposok cím? rockoperának díszbemutatójára került sor.


2011. 06. 06.
Városi pedagógusnap

„Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.” - ez Németh László hitvallása. Az idézett gyönyör? gondolat is kifejezi a pedagógus pálya célját és szépségeit. Június els? vasárnapja már 1952. óta pedagógusnap, a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként. Péntek délután 15 órakor került sor a városi pedagógus napi ünnepségre Komámban.

Az Egressy Béni Zeneiskola Egressy termében rendezett eseményen Varga Miklós és Bodnár Vivien adtak m?sort. Ugyanitt került sor a nyugdíjba vonulók köszöntésére, valamint a városi pedagógiai díjak átadására is. Az eseményen megjelent Dr. Molnár Attila polgármester is.

Turi Bálint szakterületért felel?s alpolgármester ünnepi köszönt?je, valamint a m?vészek m?sora után az idei díjak átadásával folytatódott az ünnepség.

A 2010-2011-es tanév végeztével több városi pedagógus vonul nyugdíjba. Számukra a Nemzeti Er?forrás Minisztere Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott.

Így ebben az évben fejezte be munkáját, Bakos Gyuláné, aki 1972. óta végzi óvodapedagógusi munkáját. Ez id? alatt óvón? volt Tatabányán, kés?bb Tatán, majd 1975-t?l folyamatosan a komáromi II. számú, illetve kés?bb, a névfelvétel után a Kistáltos Óvodában dolgozott. A tanultakat a gyakorlatban tökéletesítve segítette az óvodás gyermekeket a sikeres és kiegyensúlyozott iskolakezdéshez. A Kistáltos Nevelési Program megírásában tevékenyen részt vett. A program célkit?zéseit szem el?tt tartotta és azok megvalósítására törekedett. Hosszú pedagógusi pályája alatt óvodások generációit nevelte, nagy szeretettel. Nagy elismerés számára, hogy régi óvodásai ma már, mint szül?k tértek vissza hozzá, rábízva gyermekük nevelését.

Szintén a tanévben fejezi be óvodapedagógusi munkáját Semsei Lászlóné, a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda óvón?je. Semsei Lászlóné a II. számú Napköziotthonos Óvodában, a mai Kistáltos Óvodában kezdte óvón?i munkáját. Ebben az intézményben dolgozott 31 éven át. Ebben az intézményben nyolc évig vezet?-helyettesi feladatokat is ellátott. 2000. szeptember 1-jét?l, a Szent Imre Iskola óvodájának alapításától, az intézmény óvón?je. A közösségi életben is aktív, - részt vett a Vox Femina N?ikar alapításában, a kórusnak 29 év után, ma is aktív tagja. Szakmai tapasztalatával, gyermekszeretetével, gazdag módszertani tárházával példaként szolgál a fiatal pedagógusok számára.

Nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Borsos Józsefné, a Pet?fi Sándor Általános Iskola tanítója is. Borsos Józsefné 1983. szeptemberét?l a Pet?fi iskola pedagógusa. Munkáját mindig lelkiismeretesen végezte, napközis csoportjaiból jó közösségek alakultak. Technika szakkollégiumi végzettségét kihasználva sok érdekes programot szervezett a gyerekeknek. Szívesen vállalt osztálytanítói és helyettesít?i feladatot is. Tanítványai szerették, tisztelték, óráin fegyelmezetten viselkedtek. Napközis csoportjaival rendszeresen részt vett tanulmányi kirándulásokon. Megköszönjük a három évtizedes múltra visszatekint?, gyermekek oktatása-nevelése érdekében végzett eredményes munkáját.

Éri Lászlóné a Pet?fi Sándor Általános Iskola tanítója Szolgálati Emlékérmet vehetett át.
Éri Lászlóné 1973. óta az iskola pedagógusa. Pályafutása kezdetét?l osztálytanítóként tevékenykedett. Sok-sok kisdiák számára ? volt a TANÍTÓ NÉNI, - csupa nagybet?vel. Tanítványai azóta is szeretettel és tisztelettel gondolnak nagyra becsült tanítójukra, aki bevezette ?ket a tudomány világába. Kedves, barátságos gyermekszeret? egyénisége révén diákjai ragaszkodtak hozzá. Szakmai tevékenységére mindig odafigyel?, állandó megújulást keres? tanítóként ismerte meg az iskola közössége. Nemcsak a diákokkal, de a kollégákkal is harmonikus kapcsolatot alakított ki, - igazi közösségi emberként dolgozott.

Nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Tótvári Lászlóné is, aki szintén a Pet?fi Sándor Általános Iskola pedagógusa. Tótvári Lászlóné 1976 óta a Pet?fi Sándor Általános Iskola tanára. Osztályf?nökként és szaktanárként mindig a gyerekek érdekeit tartotta szem el?tt. Alapos, lelkiismeretes tevékenységéért diákjai szeretik, tisztelik. A tanulók nevelése-oktatása mellett több mint 10 éve osztályf?nöki munkaközösség-vezet?ként segíti a nevel?testület munkáját. Továbbképzés keretében b?vítette számítástechnikai ismereteit, illetve az iskolai drogprevenció eredményessé tétele érdekében elvégezte az „iskolai drogkoordinátor” tanfolyamot. Számos versenyre készíti fel tanítványait, akik jelent?s eredményeket értek el országos szinten is. Ilyenek: biológia verseny, természetismereti, természetvédelmi verseny és katasztrófavédelmi verseny.

Szintén Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Pálfyné Nyikus Zita, a Feszty Árpád Általános Iskola tanára. Pálfyné Nyikus Zita 1974-ben szerzett magyar – ének-zene szakos tanári diplomát a Pécsi Tanárképz? F?iskolán. Sz?nyi és gy?ri pedagógusi évek után 1982-t?l a II. számú Általános Iskola, a mai Feszty iskola tanára. Kezdett?l fogva nagy gondot fordított szakmai munkájának megalapozására. Sokat tett a lemaradó tanulók tudásának neveltségének szintre hozása érdekében. Tanítványai rendszeresen vesznek részt tanulmányi versenyeken, melyeken többször értékes helyezéseket értek el. A gyermekeket mindig a jóra, a becsületre, az egymás iránti tiszteletre, a tisztességre nevelte és neveli ma is. Az iskolai ünnepségeken, mint karvezet? színvonalas m?sorokkal emeli az ünnep színvonalát.

A nyugdíjba vonulók között volt Erdei Attiláné, a Jókai Mór Gimnázium tanára is. Erdei Attiláné, orosz-olasz-ének szakos tanár, 1976-ban kezdte pedagógus pályáját. Sz?nyi általános iskolai tanítás után, 1988-tól a Jókai gimnázium pedagógusa. Az olasz nyelv tanítása következtében folyamatosan tartotta a kapcsolatot az Olasz Intézettel, melynek egyes programjain tanítványai képviselték az iskolát. Munkájával szemben igényes, lelkiismeretes, segít?kész pedagógus. Határozott fellépés? aktív tagja a nevel?testületnek. Rendszeresen vállal önként feladatokat. Így 1989. óta ? az iskola diákönkormányzatának patronáló tanára. Az ének-zene tantárgy tanításához kapcsolódik, hogy hosszú évek óta tagja a Vox Femina n?ikarnak.

Az idei pedagógusnap azon ritka alkalmak egyike, amikor intézményvezet?t?l is búcsúzott a város. A minisztérium Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott Törött? Ferencnének, a Napsugár Óvoda vezet?jének.

Törött? Ferencné pályáját 1970. szeptemberében kezdte. Rövid ideig a nagyigmándi, majd sok éven át az almásfüzit?i óvodában dolgozott óvón?i, vezet?-helyettesi, majd vezet?i beosztásban. Színvonalas szakmai munkáját 1985-ben Miniszteri Dicsérettel ismerték el. 2005-t?l vezeti a Napsugár Óvodát. Erre a feladatra alkalmassá tette az új iránt fogékony, tisztánlátó, alkotó, agilis személyisége. A gyerekekhez való viszonya szereteten alapul, az egyéni bánásmód alkalmazásával kiemelked? eredményeket ért el, különösen a hátrányos helyzet? gyermekek nevelésében. A szül?kkel való kapcsolata közvetlen, ?szinte.
Vezetése idején megújult, megszépült, korszer?bb lett az óvoda épülete. A felújítás utáni berendezkedés és dekoráció is kifinomult ízlésér?l tanúskodik.

Dr. Mészáros Gyuláné, a Jókai Mór Gimnázium tanára, Dr. Mészáros Gyula, a Kultsár István Szakközépiskola és Szakiskola tanára és Szijj Imréné, a Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusa a megyei önkormányzat által rendezett ünnepségen vették át a szolgálati emlékérmet.

Az eseményen került sor a „Komárom Város Pedagógiai Díja” kitüntetések átadására is.
A képvisel?-testület által adományozott díjat idén Bakos Gyuláné, Éri Lászlóné, Semsei Lászlóné, valamint a Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola tanára, Prohászka Sarolta vehették át.

Prohászka Sarolta harminc évvel ezel?tt kezdte tanári pályáját. Az egyetemi évek után azonnal régi iskolájába tért vissza közgazdász-tanárként. Munkájában folyamatosan fejleszti magát, hogy tudása mindig a legkorszer?bb legyen. Szaktanári munkájának sikere a számtalan, közgazdászként továbbtanult vagy elhelyezkedett volt diák és a kimagasló eredményeket elért versenyz?k. Kollégái is elismerik szaktudását, ezért választották szakmai munkaközösség-vezet?nek. Közvetlen, barátságos ember, aki nemcsak a kollégáival ápol jó viszonyt, hanem szívesen épít az iskola falain kívül vagy akár az ország határain is átnyúló kapcsolatokat. Mind szakmai munkássága, mind pedig emberi értékei követend? példaként állíthatók.

Az ünnepség a zeneiskolában tartott kötetlen beszélgetéssel ért véget.


2011. 06. 04.
Trianon: egy békediktátum, mely ma is sebeket ejt

Magyarország 1920. június 4-én írta alá a trianoni békediktátumot, melynek következtében elveszítette lakosságának háromötödét, területének pedig kétharmadát. A szerz?désnek máig ható következményei vannak, melyek maghatározzák az egész közép-európai külpolitikai viszonyrendszert. Blaskó József történelem tanár elemez.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogy milyen hangulatok uralkodtak a 20. század eleji magyar nemzetiségi politikában! Milyen alapvet? el?zményei voltak a trianoni szerz?dés aláírásának?

A dulalizmus id?szakában a magyar politikai elit szigorú nemzetiségi politikát folytatott. Gondoljunk csak az 1907-ben elfogadott és Apponyi Albert nevéhez f?z?d? oktatási törvényre, mely az elemi nemzetiségi iskolákban kötelez?vé tette a magyar nyelv tanítását. Ez súlyosan sértette a nemzetiségek jogait és oktatási autonómiáját. A törvényt nem is tudták kell?képpen betartatni. Másrészt az els? világháború jelent?sen megtörte az ország gazdasági fejl?dését, a vereség után egy z?rzavaros id?szak következett.

Az 1918-19-es forradalmak miatt Magyarország nem is tudott részt venni az 1919 elején megnyíló békekonferencián. A tárgyalási szakaszban nagy szerepet játszottak az els? világháború végén megalakuló nemzeti tanácsok, els?sorban a Csehszlovák Nemzeti Tanács, a románság, valamint a szerb-horvát-szlovén állam képvisel?i,akik arra törekedtek, hogy a nagyhatalmak korábban adott ígéreteiket teljesítsék. 1919-ben Magyarország nagy része megszállás alá került. Jócskán túllépve a nyelvi határokat a szerbek egészen a Nagykanizsa-Pécs-Szeged vonalig, a románok majdnem a Tiszáig nyomultak el?re, a csehszlovák csapatok pedig a Felvidéken kívül az ország északi területeit is elfoglalták.

Eléggé z?rzavaros id?szakban indult útnak a magyar küldöttség. Tulajdonképpen mire számíthattak Páriszban?

A magyar békeküldöttség Apponyi vezetésével 1920. január 5-én indult el Franciaországba. A delegáció tagja volt még gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is. Külön poggyászkocsi szállította az iratokat, ez is bizonyítja, hogy a magyar küldöttség komoly béketárgyalásokra számított. A békefeltételeket, melyek Magyarország számára katasztrófális következményekkel jártak, január 15-én vették át. Ennek értelmében az országnak le kellett mondania lakosságának háromötödér?l és területének kétharmadáról. A magyar küldöttség mindössze egy lehet?séget kapott arra, hogy a saját álláspontját kifejtse. Apponyi a francia külügyminisztérium épületében elmondott beszédében a történelmi Magyarország fennmaradásának szükségességét hangsúlyozta, kifejtve, hogy az ország feldarabolása súlyos gondokat jelenthet majd egész Európa számára.

Ekkor mutatták be az úgynevezett vörös térképet is, melyen vörössel jelölték a magyarok által lakott területet, egyéb színekkel a különböz? nemzetiségeket, fehérrelpedig a lakatlan területeket. A térkép számarányát tekintve tökéletesen megfelelt az etnikai elveknek, viszont a vörös szín látványa a térképen többnek mutatta a magyarság számát. Volt ennek egyfajta pszichológiai vonzata. A beszéd valóban gyakorolt némi hatást a hallgatóságra, különösen az angol külügyminiszterre, Lloyd George-ra, aki ezt követ?en szakért?i tárgyalásokat megindítását kezdeményezte. Az angoloknak egyre inkább hajlottak affelé, hogy be kell tartani az etnikai elveket, legalább a magyar többség? területek, így a Csallóköz vagy Észak-Erdély esetében.

Az olaszok is hajlandónak mutatkoztak erre, a franciák azonban nem. A francia külpolitikának ekkor már határozott célja volt az úgynevezett egészségügyi övezet kialalakitása, a bolsevik uralom távoltartása érdekében, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia bevonásával. Végül az angolok is beadták a derekukat és március táján kialakult az az álláspont, hogy az eredeti békefeltételeket kell aláíratni Magyarországgal. A hír hallatán a magyar békeküldöttség lemondott, az azonban az egyértelm? volt, hogy a szerz?dés aláírását nem tagadhatják meg. Magyarországon megindult a vita, hogy ki legyen az aláíró. Apponyinak, Telekinek és Bethlennek is nagy szerepet szántak még a hazai politikában, így nem akarták ?ket politikai hullává tenni azzal, hogy ?k ratifikálják a békeszerz?dést. Végül Benárd Agoston népjóléti. és munkaügyi miniszter valamint Drasche-Lázár Alfréd követet tették ezt meg 1920. június 4-én, a délutáni órákban. Máig félreértések vannak a helyszínt illet?en, több helyütt a Kis-Trianon palotát említik, valójában a Nagy-Trianon palota egyik csarnoka adta a helyszínt.

Mit tartalmazott maga a békeszerz?dés?

A békeszerz?désnek 14 része és 364 cikkelye van. A szerz?dés értelmében az országnak le kellett mondania területének kétharmadáról. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 282 000 km2-b?l mindössze 93 073 km2 marad meg, a lakosok száma pedig 8 millió alá csökkent. Magyarország nemzetállammá vált, mindössze a németek (400 ezren)és a szlovákok (140 ezren) maradtak jelent?sebb számban az országban. Az ország ezt követ?en gazdaságilag és iparilag is megtorpant, hiszen az elcsatolt területeken maradta a mez?gazdasági területek és az ásványi lel?helyek nagy része. További gondokat okozott, hogy több mint fél millió menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekr?l. Többségükben állami tisztvisel?k és családtagjaik. ?k évekig a budapesti pályaudvarokon vagonokban éltek, mert nem tudtak lakást biztosítani a számukra.

Az ezt követ? években milyen utóélete volt Trianonnak?

A két világháború között az egész Horthy-korszak külpolitikáját meghatározta a revizió. Abban, hogy Magyarországnak az elszakított területeket vissza kell szereznie, tulajdonképpen az egész magyar politika egyetért, még az ellenzék is. Legfejjebb azon ment a vita, hogy a történelmi Magyarországot vagy „csak“ az etnikai alapú területeket szerezzék-e vissza. A revizió oda vezetett, hogy Magyarországnak a náci Németországgal kellett szövetséget kötnie, hiszen csak t?le remélhette ezen célok megvalósitását. Tény, hogy az I. és a II. bécsi döntésnek köszönhet?en jelent?s területek kerültek vissza az országhoz, ez azonban olyan elkötelezettséget járt, mely a második világháborús tragédiához vezetett. A kommunist id?szakban a revíziós tervekr?l beszélni sem lehetett, hiszen az internacionalista gondolkodás szellemében a szomszédos szocialista országok érzékenységére tekintettel kellett lenni. A rendszerváltás után ismét megjelentek a reviziós gondolatok bizonyos politikai körökben.

Milyen enyhíthetné napjainkban a trianon okozta feszültséget a külpolitikában és a lelki sérüléseket az anyaországtól távol él?kben?

Tény, hogy mind a mai napig súlyosan fert?zi a szomszédos országokkal folytatott politikát,s?t az egész közép-európai viszonyrendszert a trianoni békediktátum utóélete. Csehszlovákia és Jugoszlávia megsz?nése is bizonyítja, hogy a szerz?dés egy teljesen elhibázott, a népek önrendelkezését figyelmen kivül hagyó döntés volt. A fennmaradt kis államok jelenleg is súlyos identitásválsággal küzdenek, nem véletlen, hogy egy 19. századi nemzetállami politikát folytatnak. Véleményem szerint ma a területi visszacsatolás teljesen elképzelhetetlen. Egyedüli megoldást a teljes kör? autonómia jelentene. A jelenlegi kormányzat a kett?s állampolgárság megadásával és a választójog új alkotmányba való rögzitésével kísérletet tesz arra, hogy a határontúli magyarságot lélekben visszacsatolja az anyaországhoz.


További oldalak:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836 837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879 880 881 882 883 884 885 886 887 888 889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899 900 901 902 903 904 905 906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917 918 919 920 921 922 923 924 925 926 927 928 929 930 931 932 933 934 935 936 937 938 939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962 963 964 965 966 967 968 969 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 1000 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1009 1010 1011 1012 1013 1014 1015 1016 1017 1018 1019 1020 1021 1022 1023 1024 1025 1026 1027 1028 1029 1030 1031 1032 1033 1034 1035 1036 1037 1038 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049 1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061 1062 1063 1064 1065 1066 1067 1068 1069 1070 1071 1072 1073 1074 1075 1076 1077 1078 1079 1080 1081 1082 1083 1084 1085 1086 1087 1088 1089 1090 1091 1092 1093 1094 1095 1096 1097 1098 1099 1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114 1115 1116 1117 1118 1119 1120 1121 1122 1123 1124 1125 1126 1127 1128 1129 1130 1131 1132 1133 1134 1135 1136 1137 1138 1139 1140 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149 1150 1151 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 1160 1161 1162 1163 1164 1165 1166 1167 1168 1169 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1176 1177 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1184 1185 1186 1187 1188 1189 1190 1191 1192 1193 1194 1195 1196 1197 1198 1199 1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211 1212 1213 1214 1215 1216 1217 1218 1219 1220 1221 1222 1223 1224 1225 1226 1227 1228 1229 1230 1231 1232 1233 1234 1235 1236 1237 1238 1239 1240 1241 1242 1243 1244 1245 1246 1247 1248 1249 1250 1251 1252 1253 1254 1255 1256 1257 1258 1259 1260 1261 1262 1263 1264 1265 1266 1267 1268 1269 1270 1271 1272 1273 1274 1275 1276 1277 1278 1279 1280 1281 1282 1283 1284 1285
| Statisztika | Honlap térkép | Adatvédelem | Honlap: Musitz Balázs, Komárom Város Polgármesteri Hivatala | javasolt felbontás:1024 * 768