Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Komárom húsz legnagyobb adózóját, komáromi vállalatok, cégek vezetőit elsőként dr. Molnár Attila polgármester köszöntötte. Szeretnénk köszönetet mondani azon gazdasági társaságoknak, amelyek adóforintjaikkal leginkább meghatározzák az önkormányzat, így pedig a komáromiak lehetőségeit - emelte ki a városvezető.



Dr. Molnár Attila polgármester elmondta, Komárom költségvetésének főösszege 22 milliárd forint, azonban ebben a megnyert pályázatok forrása is szerepel. A település mintegy 7 milliárd forintot fordít működésre, míg a helyi adóbevételek összege 4,5 milliárd forintot tesz ki, ami véleménye szerint egy 20 ezres várostól nem kis teljesítmény. Hangsúlyozta, Komárom ipari parkjában a világ meghatározó gazdasági társaságai működnek, a nagy, multinacionális cégek mellett, a kis- és középvállalkozások szerepe is fontos.

Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgyűlési képviselője kiemelte, az önkormányzat tudatos gazdaságfejlesztési tevékenysége, a kormányzati támogatás és az itt letelepedett vállalatok együttes tevékenységének eredményeképpen Komárom-Esztergom vármegye rendre az ország legfejlettebb régiói között szerepel.

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a magyarországi befektetések száma és mennyisége igényli külföldi vendégmunkások bevonását is átmenetileg, ha nincs magyar munkaerő. Hozzátette; arra kérik a cégeket, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig a felvételnél őket támogassák. Az államtitkár megfogalmazása szerint nem kérdéses, hogy a beruházások számának bővülésével szükség van a külföldi munkaerőre. Azonban felelősségünk van abban, hogy kik, honnan és milyen feltételekkel jöhetnek ide - szögezte le Czomba Sándor.

Ipari teljesítményével városunk és térsége gazdasági kulcsterület. Az államtitkár a megbecsülést, a tiszteletet üzente a magyar Kormány részéről a dinamikusan működő komáromi vállalkozások felé.

Komárom központjában április 27-én átadták a Klapka György Múzeum új kiállítóhelyét, a Brigetio Öröksége Látogatóközpontot, amelyet a hajdani Méntelep főépületéből alakítottak ki.



L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében példaértékűnek nevezte, hogy a város saját költségvetéséből 1,2 milliárd forintot áldozott egy új múzeum létrehozására, és hozzátette, hogy a római Brigetio beépült a komáromiak identitásába. Úgy vélte: kevés város lett volna képes arra, hogy a gátépítés közben felfedezett római katonaváros régészeti leletei kedvéért áthelyeztesse az összes engedéllyel rendelkező műtárgy nyomvonalát.

Dr. Molnár Attila Komárom polgármestere elmondta, az új múzeum célja, hogy a Brigetio területén talált leletek bemutatásával Komárom római kori múltját összekapcsolja a modern elvárásokkal és méltó helyet kapjon a csaknem 275 ezer lelet és fotó.

Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, hogy az itt végzett felújítás méltó módon szolgálja a magyar történelem bemutatását és beleillik a majki remeteség és a Csillagerőd felújításainak sorába.

Számadó Emese, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a látogatóközpont fő attrakciója a földszinten kialakított, Brigetio öröksége című állandó régészeti kiállítás, amely interaktív formában mutatja be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Komáromi Klapka György Múzeum együttműködésében 1992 óta zajló brigetiói feltárások legjelentősebb leleteit és a tudományos munka eredményeit.

Borhy László, az ELTE rektora kiemelte, hogy az intézmény a kiállítások mellett helyet ad az ELTE Ókori Régészeti Tanszék gyakorlati oktatóközpontjának, ahol az egyetemi hallgatók szakmai kurzusokon vehetnek részt.


A kiállításba kihelyezett információkat QR-kódos, négynyelvű multimédia vezető egészíti ki, valamint egy virtuálisvalóság-játék, amely egy római városba kalauzolja a látogatókat. Az állandó kiállítás négy termében látható például egy katonai díszsisak, valamint egy tetőfedő tégla, amelybe Publius Ovidius Naso híres ókori költő portréját és nevét karcolták bele, az egyetlen ismert ókori Ovidius-ábrázolásként.

Mit mondunk amikor csalódunk? Képesek vagyunk -e megbocsátásra? Mit tegyünk a mérgező kapcsolatokkal? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is megvitatnak a napokban a PROMISZ Országos Ifjúsági Hétvégéjén. A részletekről Kiss Mátét, a Komáromi Evangélikus Egyházközség lelkipásztorát kérdeztük. Forrás: Komáromi Városmarketing Kft.

Három év kihagyással idén ismét megrendezte Észak- és Dél-Komárom a Komáromi Napokat. Városunk ünnepe ezúttal is a közös testületi üléssel kezdődött április 26-án, melynek ezúttal az impozáns Csillagerőd adott otthont.


Dr. Molnár Attila polgármester és Keszegh Béla észak-komáromi városvezető köszöntőjükben így fogalmaztak "Komárom egy város, mely a Duna két oldalán, két ország területén helyezkedik el. E gondolat szellemiségének jegyében Észak- és Dél-Komárom önkormányzata a járvány évei után idén ismét közösen rendezi meg a Komáromi Napokat.

A programsorozat kezdete, április 26., kitüntetett dátum történelmünkben. 1849-ben e napon az egyesített hazai erők sikerrel tartóztatták fel a sokszoros túlerőben lévő császári csapatok ostromát! Az elmúlt több mint három évtized alatt a rendezvény térségünk legnagyobb, legszínesebb programot kínáló, magas színvonalú produkciókat felvonultató szezonnyitó fesztiváljává nőtte ki magát."