Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Online: 13
2239255 látogatás

Komárom - hírek





Komárom kezdőoldala
www.komarom.hu

Hírek
Hirdetmények
A hónap rendezvényei
Eseménynaptár


Köszöntő
Település történet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Testvérvárosok


Alapadatok
Elérhetőségek
Osztályok, dolgozók
Ügyfélfogadási idők


Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülés
Meghívó, előterjesztések
Rendeletek
Jegyzőkönyvek
Határozatok
Önkormányzati szerződések
Közbeszerzések
Pályázatok


Étterem
Szállás
Múzeum
Gyógyfürdő
Monostori Erőd


Intézmények
Egészségügy
Helyi adók

Komárom - Református templom


2011. 11. 07.
Komárom újraegyesítésére emlékeztek

Az els? bécsi döntésre és Komárom újraegyesítésének 73. évfordulójára emlékezett november 5-én az Endresz Csoport a Szabadság téren álló els? világháborús emlékm? el?tt.

Az ünnepségen el?ször Arlett Tamás mondott beszédet, aki kiemelte, hogy a magyarok el?bb a tatártól, majd a törökt?l védték meg Európát. A nemzet eközben meggyöngült, míg Nyugat-Európa zavartalanul fejl?dhetett, s ezt kés?bb a trianoni békediktátummal "hálálták" meg. Ám 1938-ban megcsillant a remény. A november 2-ai I. bécsi döntést Nagy-Britannia és Franciaország is elismerte. - 73 évvel ezel?tt vitéz Nagybányai Horthy Miklós pontosan ezen a helyen pattant nyeregbe, s honvédei élén birtokba vette, felszabadított a Felvidék nagy részét.

A komáromiak számára talán mindenkinél fontosabb volt ez a nap, hiszen a térképasztalnál szétszakított város újra egyesülhetett - mondta Arlett Tamás. Ezt követ?en vitéz Nagy Miklós felolvasta a kormányzó 1938. november 4-én kelt hadiparancsát. Az ünnepség díszvendége Miszlay Zsolt, a Magyar M?szaki- és Közlekedési Múzeum f?muzeológusa volt. Vitéz Nagy Miklós és Nagy László neki adták át azt az oklevelet, melynek értelmében az Endresz Csoport kezdeményezésére posztumusz vitézi ranggal tüntették ki Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, azt a két pilótát, akik óceánrepülésükkel a trianoni sérelmekre hívták fel egész Európa figyelmét.

A f?muzeológus az els? bécsi döntés konkrét történelmi tényeit ismertette a hallgatósággal:

"Tisztelt Hölgyeim, Uraim, Kedves Megemlékez?k!

Többek között azért gy?ltünk most össze, hogy megemlékezzünk a magyar történelem és egyúttal Trianon okozta országcsonkításunk utáni egyik legfontosabb eseményér?l, az els? bécsi döntésr?l! Egyúttal az Önök városának is megtisztel? évfordulója ez az id?pont, hiszen 73 éve egyesítették újra eleink Komárom szétszakított dics? városát! 73 éves események el?tt tisztelgünk most!
Engedjék meg, hogy elöljáróban idézzek a korabeli Népszava 1938, október 6-i számából!

„Komáromnak a fölemelkedést kell megindítania, mindent elkövetett igazságtalanság jóvátételét, a lecsatolt területeknek haladéktalanul vissza kell kerülnie az anyaországhoz…” Mindez a bécsi döntést megel?z? komáromi tárgyalások kapcsán került a lap címoldalára!

Mindennek tükrében nézzük meg visszaemlékezve a konkrét történelmi tényeket és eseményeket!

A bécsi döntések Magyarországnak a trianoni békeszerz?dés felülvizsgálatára irányuló politikájával összhangban, a tengelyhatalmak agresszív terjeszked? politikájának következményeként született nemzetközi dönt?bírósági döntések voltak 1938-ban és 1940-ben, melyek révén az ország a trianoni béke értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától illetve Romániától. A második világháborút lezáró béketárgyalások során a gy?ztes hatalmak ezeket semmisnek nyilvánították.

A magyar politika nem tör?dött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között a magyar külpolitika legf?bb célkit?zése az elszakított területek visszaszerzése volt.

A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehet?ség, hogy a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerz?dés felülvizsgálatát Ausztria bekebelezése és a Müncheni egyezmény alapján. Az így átalakult helyzet lényegében azt jelentett, hogy Franciaország és Nagy-Britannia feladta kelet-európai ambícióit.

Mindkét bécsi döntést Németország és Olaszország képvisel?i hozták a bécsi Belvedere palotában. A békeid?ben született els? bécsi döntést az európai nagyhatalmak ekkor még nemzetközi jogi érvény?nek ismerték el, a második világháború folyamán azonban megváltoztatták álláspontjukat.
Horthy 1938. augusztus 20–26 között Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter és Rátz Jen? honvédelmi miniszter kíséretében Hitler meghívására Berlinbe látogatott. A megbeszélésen Hitler szerette volna elérni, hogy Magyarország kezdeményezze Csehszlovákia megtámadását. Ez alapot teremthetett volna Hitler számára egész Csehország bekebelezéséhez. A magyar közrem?ködés áraként egész Szlovákiát és Kárpátalját, vagyis Csehszlovákia teljes trianoni szerzeményét ajánlotta fel Horthynak. A magyar küldöttség a nemzetközi viszonyokat alkalmatlannak tartotta erre, s félt, hogy egy ilyen akció európai méret? konfliktust robbantana ki, amelyben Magyarországnak kellene vállalnia az agresszor szerepét.

A müncheni egyezmény záradékába olasz javaslatra bevették, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal fennálló területi vitáit is rendeznie kell. 1938 október 9 és 13 között került sor a magyar–csehszlovák tárgyalásokra Észak-Komáromban, ahol Magyarországot Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál oktatásügyi miniszter képviselte. Kölcsönös megállapodás híján a tárgyalások végeztével a két ország a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak dönt?bíráskodását kérte. Mivel Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva kivonta magát a döntéshozatalból, a dönt?bírók Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszterek voltak.

Az els? bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg. Magyarország a trianoni békediktátummal elvett területeib?l visszakapott mintegy 12 ezer km²-t, az akkor már autonóm Szlovákia déli és Kárpátalja délnyugati sávját a magyar határ mentén, Érsekújvárral, Kassával, Ungvárral és Munkáccsal. Nem szerezte meg Magyarország az általa követelt Pozsonyt és Nyitrát. Az átadott területen az 1941-es magyar népszámlálás 1 millió 62 ezer lakost talált, közülük 84%-a volt a magyarok aránya és mintegy 10% a szlovákoké.

Az els? bécsi döntést követ?en a nagyhatalmak és a két kormány kiküldötteib?l álló határmegállapító bizottság véglegesítette az országhatárt, aminek következtében mintegy két tucat falu cserélt gazdát a dönt?bíróság által megállapítottakhoz képest.

A következ?kben néhány kulisszatitkot osztanék meg önökkel, amelyek kicsit érthet?bbé teszik a nagyhatalmi vágyakat, elképzeléseket:

Hitler mesterien taktikázott Münchenben: miközben készségesen átengedte a számára egyáltalán nemkívánatos „béke megment?je” szerepet három tárgyalópartnerének, lényegében sikerült csaknem valamennyi igényét kielégítenie. Mussolininak viszont kétes dics?ség jutott: a hazafelé vezet? úton olaszok százezrei ünnepelték ?t, mint az európai béke megment?jét és a béke apostolát, holott f? célja éppen az volt, hogy az olasz népet harci szellemre nevelje hódító céljainak megvalósítása érdekében. Magyarországon a müncheni alku eredménye el?ször csalódást váltott ki, mert nem hozott megoldást a magyar követelések kérdésében. Hamarosan azonban pozitívabb megítélés kerekedett felül, hiszen a megállapodás alapjaiban rendítette meg a versailles-i békerendszert, és így közelebb hozta a magyar revíziós törekvések megvalósítását is. Mindenesetre Horthy Miklós sietett kifejezni háláját Hitlernek és III. Viktor Emánuelnak a müncheni konferencián nyújtott „megért? és tartós támogatásáért”.

Ugyanakkor a magyar vezet?k is kénytelenek voltak számot vetni azzal, hogy a müncheni alku tovább er?sítette Hitler közép-európai pozícióit. Alig egy héttel a müncheni egyezmény után Horthy a nála bemutatkozó új olasz katonai attasénak, Garigioli alezredesnek a következ?ket mondta: „Európát két veszély fenyegeti: az orosz és a német. Egy er?s Magyarország – a szomszédos Lengyelországgal együtt és Olaszország támogatásával – szilárd bástya lehetne mindkett?vel szemben. A németeknek sok jó tulajdonságuk van, de vérmérsékletük nagyon eltér a latintól, f?leg a durvaság és a prepotencia, azaz nyegle fölényesked? magatartás jellemzi ?ket... Olaszország érdeke is, hogy Magyarországnak közös határa legyen Lengyelországgal.” München után Vinci budapesti olasz követ azt jelentette, hogy Magyarországon bizonyos megkönnyebbüléssel fogadták a háború veszélyének eltolódását, mert nincsenek rá felkészülve. Ugyanakkor er?södött a bírálat a kormány felkészületlensége miatt. Ezután az olasz követ így folytatta: „Általános vélemény, hogy Münchenben csak a Duce védelmezte és vetette fel a magyar követelések kérdését, mindez tehát nem a magyar kormány érdeme.”

Az anschluss és a müncheni egyezmény után a hitleri Németország vált a közép-európai térség domináns hatalmává. Ez szükségszer?en vezetett arra, hogy Olaszország térségbeli szerepe leértékel?dött, amit nem hagyhattak figyelmen kívül a magyar külpolitika irányítói sem. A müncheni egyezmény kiegészít? nyilatkozata világossá tette, hogy Anglia és Franciaország lényegében elismerte a magyar követeléseket. Románia és Jugoszlávia – Csehszlovákia kisantantbeli szövetségesei – kénytelen volt tudomásul venni a magyarlakta csehszlovák területek elfoglalását.

Mindez nagymértékben megnövelte a magyar kül- és katonapolitika irányítóinak magabiztosságát Csehszlovákiával szemben. Imrédy Béla miniszterelnök október elején Kozma Miklóst, a „mindent vissza” elv prominens képvisel?jét bízta meg az úgynevezett rongyos gárda megszervezésével, amelynek feladata az volt, hogy fegyveres akciókat szervezzen a határ menti csehszlovák területek ellen. A magyar kormány a diplomáciai nyomást fegyveres akciókkal kombinálva akarta behódolásra késztetni a csehszlovák kormányt. A csehszlovák hadsereg azonban szétverte a „rongyos gárdista” csapatokat, és visszautasította a magyar kormány követeléseit. A határozott csehszlovák fellépést a hitleri Németország is bátorította. Nem állt ugyanis érdekében, hogy a magyar követeléseket teljes mértékben kielégítsék, minthogy magának akarta megszerezni Szlovákia és Kárpátalja azon területeit, amelyeket Magyarország is követelt.

Ezen kívül Hitler tartott attól is, hogy a magyar–lengyel határ létrehozása megzavarhatja kés?bbi hódító terveit. Az október 9-én Komáromban kezd?d? tárgyalásokon a csehszlovák küldöttség – tudva, hogy Berlin nem támogatja a magyar követeléseket – határozott álláspontot képviselt. Ez meglepte a Kánya Kálmán külügyminiszter vezette magyar delegációt. 13-án a magyar kormány megszakította a tárgyalásokat és jegyzékben fordult a müncheni egyezményt aláíró négy kormányhoz, kérve, hogy támogassák Magyarország területi követeléseit. Egyidej?leg Horthy levelet írt a négy nagyhatalom vezet?inek, amelyben hangsúlyozta: „Magyarország mindent megtett, hogy békés úton keresztül vigye a müncheni konferencia határozatát.” Horthy a levél eredeti fogalmazványából kihúzta ugyan a mozgósítási tervre vonatkozó részt, de ez nem jelentette azt, hogy Magyarország lemondott a Csehszlovákia elleni akcióról.

Ezt tükrözte a magyar kormány október 14-ei ülésének határozata „Magyarország katonai biztonságának meger?sítésér?l”, azaz valójában a mozgósításról. Bár a müncheni egyezmény kiegészít? nyilatkozata el?írta, hogy a közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások kudarca esetén a kérdést a négy kormányf? újabb találkozóján kell eldönteni, Anglia és Franciaország kormánya úgy határozott, hogy a tengelyhatalmakra hagyja a döntés jogát. Err?l a következ?ket jelentette a római magyar követ október 28-ai táviratában: „Az angol nagykövet tegnap este kijelentette, hogy kormányának ugyan nincs kifogása a négyhatalmi konferencia ellen, de sokkal szívesebben látja a tengely dönt?bíráskodását.”

1938. október 27-én Ribbentrop német külügyminiszter Rómába utazott, hogy megtárgyalja a német-olasz együttm?ködés katonai szövetséggé változtatásának lehet?ségét. Mussolini hangsúlyozta Ribbentropnak, hogy „az olasz nép elérkezett a tengely korszakához, de a katonai szövetségéhez még nem”. Ugyanakkor a csalódott német külügyminiszter kiengesztelésére kilátásba helyezte, hogy hamarosan eljön ennek is az ideje. Egyúttal kifejtette, hogy „nem tisztán védelmi szövetségre van szükség”, hiszen „azért kötünk szövetséget, hogy megváltoztassuk a világ földrajzi térképét”. A Ciano–Ribbentrop tárgyalásokon megbeszélték a magyar területi követeléseket is, amelyben Róma és Berlin között nézeteltérések voltak. Míg az olasz kormány teljességgel támogatta a magyar követeléseket, Berlin a minimumra igyekezett csökkenteni ?ket.

Miután a magyar és a csehszlovák kormány is megígérte, hogy aláveti magát a két fasiszta hatalom döntésének, 1938. november 2-án Bécsben összeült a Ciano-Ribbentrop–dönt?bíróság, hogy az érdekelt országok külügyminisztereit meghallgatva döntést hozzon a magyar-csehszlovák területi vitában. Valójában azonban a dönt?bírósági eljárás puszta formalitás volt, hiszen a német és az olasz külügyminiszter már római tárgyalásain eldöntötte a kérdést. Maga a dönt?bíráskodás színhelye – a magyar és az olasz érdekek ellenére németté vált osztrák f?város – jól jelezte, hogy a bíráskodás alkalmával kinek volt dönt? szava. Az els? bécsi döntés tehát Kassát, Munkácsot, Ungvárt Magyarországnak, Pozsonyt és Nyitrát Csehszlovákiának ítélte.

Felmerül persze a kérdés, hogy jogos és igazságos volt-e az els? bécsi döntés? Annak ellenére, hogy területgyarapodásunkat a második világháborút kés?bb kirobbantó tengelyhatalmaknak köszönhettük – és ennek az árát sajnos sok szempontból meg is fizettük –, az els? bécsi döntés igazságos(abb) volt, mivel javarészt etnikai alapon húzta meg a két állam közös határát. A döntést emellett jogi szempontból sem lehetett támadni, hiszen az ítélet a müncheni konferenciából ered?en, a nyugati nagyhatalmak beleegyezésével – és önkéntes távolmaradásával – született meg. Más kérdés ugyanakkor a jog, és más a realitás: Magyarország, miután az els? bécsi döntést követ? revíziós sikerekkel menthetetlenül elkötelezte magát a tengelyhatalmak oldalán, a világháborút vesztesként fejezte be, ezáltal pedig a német–olasz dönt?bíráskodással visszaszerzett területek feletti uralma is vitathatóvá vált. Hazánknak a moszkvai el?zetes fegyverszünet rendelkezése nyomán aztán vissza kellett térnie 1937-es határai mögé, csehszlovák-magyar viszonylatban pedig az 1947-es párizsi békeszerz?dés még további veszteségeket is hozott, hiszen Magyarországnak – Pozsony el?terében – újabb három településr?l kellett lemondania északi szomszédja javára.

Természetesen komáromi megemlékezésünkön nem hagyhatjuk ki a várost érint? évfordulót sem, hiszen f?ként ezért gy?ltünk össze ebben az esti órában! Vissza kell nyúlnunk egészen 1919-ig, amikor is január 9-én az antanthoz tartozó, két legionárius századból álló csehszlovák hadsereg bevonult a bal parti Komáromba, melyet Csehszlovákiához csatoltak és ezzel kettéosztották a várost és Komárom vármegyét is. A város katonai közigazgatás alá került, a megszállók éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

1919. május 1-jén kora hajnalban a Tanácsköztársaság munkás milicistái megpróbálták visszafoglalni a várost. Monostorral szemben keltek át a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak el?re. Az újsz?nyi állomáson négy mozdony füstjével borították homályba a várost. Macaluso olasz ezredes kérésére Érsekújvárból iderendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, akik elzárták a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lel?ttek, akit az utcán találtak, köztük egy 12 éves gyereket is. Az elesettek (összesen 121 munkást és katonát) nagy részét 3 nappal kés?bb közös sírba temették a katolikus temet?ben. A csehszlovák hadsereg 25 embert vesztett a harcokban. Ez a nap véres május 1-je néven vonult be a város történetébe.

1919. június 5-én Bonnaund francia tábornok lett a hely?rségi parancsnok, aki kíméletlen eszközökkel vert le minden ellenállást és a városban bevezette a katonai diktatúrát. A tanácskormány júniusban újabb kísérletet tett Komárom visszafoglalására, monitorokkal l?tték a várost. A várparancsnokság a lakosság köréb?l túszokat szedett a lakosság fellázadását megakadályozandó.

1919 októberében Gy?r, Komárom és Esztergom vármegye Csehszlovákiához csatolt részeib?l létrehozott Gy?r-Komárom-Esztergom megye székhelye lett és egyben a Komárno szlovák nevet kapta. 1922 decemberében megyeszékhelyb?l járási székhellyé fokozták le és megfosztották törvényhatósági jogától. 1923. január 1-jén a Csallóközi járással együtt Pozsony megyéhez csatolták

A két világháború közötti években Komárom és Komárno között útlevéllel lehetett közlekedni. Egyetlen megkötés az volt, hogy a hidat 23 órakor zárták és addig vissza kellett érni. A korábban mindössze hét utcás településb?l negyven utcás, sakktáblaszer?en beépített város született.

Az els? bécsi döntés értelmében Komárom visszakerült Magyarországhoz, 1938. november 2-án. A magyar honvédség november 6-án vonult be a városba. A döntés értelmében Komárom újra egy város lett. Az egyesített város a történelmi Komárom vármegye székhelye lett, amit Pozsony megye Magyarországhoz került területeivel megnöveltek. A hivatalok a déli városrészb?l visszaköltöztek az északiba.

A második világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiához, azóta bár egymásra figyelve, ismét önálló életet él a két testvér, Dél-Komárom és Észak-Komárom.

Emlékezzünk tehát együtt az újraegyesítés és az els? bécsi döntés 73. évfordulójára!"

A megemlékezés koszorúzással ért véget.


2011. 11. 04.
Egészségügyi interpelláció

Dr. Molnár Attila polgármester, országgy?lési képvisel? nemrég „Az egészségügyi ellátások határ menti problémái az Európai Unión belül” – címmel interpellált a Parlamentben.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Uniós tagországok határ menti egészségügyi ellátásában vannak nem tisztázott kérdések. Íme saját városom példája, bár az alábbi problémák a határ menti települések számára ismer?sek.
Észak- és Dél-Komárom a Duna két partján fekszik, a két városrész között rendszeresen közleked? lakosok száma jelent?s (bevásárló turizmus, munkahelyi bejárás, oktatási turizmus, sportturizmus stb.). Gyakran el?fordul, hogy egészségügyi ellátásra van szüksége az egyik ország állampolgárnak, és saját egészségügyi ellátója a híd túloldalán van, így a beteg értelemszer?en ott szeretné igénybe venni az ellátást. (Természetesen az EU kártyával az abszolút sürg?s eseteket ellátják az uniós országokban, de pl. az adott állam ment?szolgálata nem szállíthat a másik ország egészségügyi intézményébe beteget.)

El?fordult már olyan eset is, hogy az OMSZ ment?autója tanácstalanul várakozott a beteggel a híd szlovákiai hídf?jénél, és mivel a beteg epilepsziás rohama közben oldódott, a szlovákiai ment?szolgálat csak hosszas könyörgés után vette át a beteget.

A katasztrófa helyzetek kialakulása a határok mentén is, mint bárhol máshol, el?re nem kiszámíthatóak. Épp ezért célszer?nek tartom egy határ menti egészségügyi együttm?ködési terv elkészítését el?re nem várt katasztrófák esetére is, szerte az országban, így városunkban is. Ehhez elképzelhet?nek tartom, hogy a szomszédos országok között kormányközi megállapodások szülessenek, a részletes megvalósítást, pedig az érintett településekre bíznám.

A komáromi ipari parkban több ezerre tehet? azon, nem magyar állampolgárok száma, akik gyakran munkaer? közvetít? cégeken keresztül dolgoznak nálunk. Többször el?fordul olyan, hogy a munkaer? közvetít? cég nem rendezi a munkavállaló egészségbiztosítási jogviszonyát, és err?l csak akkor értesül a dolgozó, amikor egészségügyi ellátásra lenne szüksége, de biztosítása Magyarországon nem rendezett.
Szigorúbb állami szabályozásra és ellen?rzésre lenne szükség e tárgykörben is.

A napjainkban átalakuló egészségügyi ellátás kapcsán megfontolandó lehet a következ? elképzelés is: olyan egészségügyi ellátások biztosítása, melyeket határon belüli ill. határon túli lakosok is igénybe vehetnek, pl. reumatológiai ellátást, melyet részben költségalapúvá lehetne tenni. Komáromban ehhez kiváló gyógyvíz áll rendelkezésünkre, sajnos az infrastruktúra jelenleg még hiányzik. Ezek a vegyes típusú, finanszírozású reumatológiai ellátások jól m?ködnek hazánk több ismert fürd?városában is.

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérem, vizsgálja meg annak lehet?ségét, hogy jelenleg milyen feltételekkel lenne megvalósítható, hogy az egészségügyi szolgáltatások terén együttm?ködés jöhessen létre egy olyan városban, mely jelenleg két ország területén fekszik.

Várom megtisztel? válaszát!

Dr. Réthelyi Miklós Nemzeti Er?forrás Miniszter válaszában elmondta: a kormány napirendjén szerepel a szlovákiai és a hazai egészségügyi rendszer összehangolása. Ennek érdekében még az idén tárcaközi bizottsági egyeztetés indul.


2011. 11. 02.
Klasszikus dráma a Jókai moziban

A városrehabilitációs projekthez kapcsolódva egy klasszikus drámát mutattak be a felújított Jókai moziban. Október 28-án a Talpalatnyi Színház el?adásában láthatták az érdekl?d?k Harold Pinter Árulás cím? darabját.

Az író egyfelvonásosa önéletrajzi ihletés?, mely egy szerelmi háromszög hét éves történetét dolgozza fel, visszafelé haladva az id?ben. Három ember: Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát mindennapi históriája ez, mindennapi emberekkel.

Jerry és Emma egymásba habarodnak Emma és Robert esküv?je napján és törvénytelen kapcsolatukat hét évig sikeresen titkolják a férj és a világ el?tt. A drámában mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát. Egy nap minden kiderül! Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mit ér a barátság és mennyit a szerelem? - erre a kérdésekre keresi a választ Harold Pinter darabja.

A rendezvény a komáromi városrehabilitációs projekt szoftrendezvényeként valósult meg.


2011. 11. 02.
Ügyfélkapu - változott a jelszó

Komárom Város Önkormányzata tájékoztatja minden kedves Ügyfelét, hogy az ügyfélkapuhoz tartozó jelszó használati idejét a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevev?inek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdése határozza meg. A fenti jogszabály 2009. október 1-jei hatályba lépésével az ügyfélkapu korlátlan érvényességi ideje mellett valamennyi, érvényes ügyfélkapuhoz kapcsolódó jelszó érvényességi ideje 2 évre változott, azaz 2011. október 1-jei lejárati id? került beállításra.

A felhasználók azonban nagy számban még nem változtatták meg jelszavukat a lejárati id? el?tt. Annak érdekében, hogy az érintett ügyfélkapu tulajdonosok továbbra is használni tudják személyes ügyfélkapujukat meg kell változtatni jelszavukat.

A módosításra három hónap áll rendelkezésére tehát legkés?bb 2011.12.31-ig a jelszóváltoztatást el kell végezni.

A sikeres jelszóváltoztatás el?segítése érdekében a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) az Ügyfélkapuba történ? belépést követ?en a személyes ügyfélkapu menüpontjai között a „Jelszóváltoztatás” linkre kattintva közvetlenül is elérhet? a jelszóváltoztatáshoz szükséges felület.

További kérdéseikkel forduljanak okmányiroda munkatársaihoz.

Telefon: 34 / 541-324


2011. 11. 02.
A szépkorúakat köszöntöttük

Október 28-án pénteken délel?tt Pajor Bélánét köszöntötte dr. Molnár Attila. A születésnapos most töltötte be a kilencvenediket.

A helyi Harmónia Lakóotthonban él? id?s asszonyt virágcsokorral, ajándékkosárral egy miniszterelnöki oklevéllel kereste fel a városvezet?. A korábban a rend?rségen dolgozó ünnepelt els?sorban is a régi id?kr?l mesélt, és büszkén mutatta meg unokái rajzait, amelyeket születésnapjára ajándékoztak neki.

November 2-án újabb köszöntésre került sor, ezúttal Sz?nyben az Ady Endre utcában, ahol Petz Jánosné, Ilonka néni ünnepelte 95. születésnapját. A köszöntésen a polgármester mellett megjelent Sárai János a körzet képvisel?je és Dr. Kreft-Horváth Loránd Ilonka néni háziorvosa, alpolgármester is.

Ilonka néni kifejezetten jó egészségi és szellemi állapotnak örvend. Ellátja magát, gondozza a kertet. 1916-ban született Tárkányon. Megélte az egész XX. századot. Az els? és a második világháborút, Trianont, a sötét 50-es éveket, a Kádár-rendszert, és a rendszerváltást. Hosszú évtizedeken át a tatabányai gyógyszerelosztó központban dolgozott raktárvezet?ként. Innen ment nyugdíjba.

Dr. Molnár Attila külön hangsúlyozta: szívén viseli az id?s emberek sorsát, épp ezért az önkormányzat igyekszik a szépkorúak mind nagyobb megbecsülését el?segít? szociális és id?sügyi programot folytatni. Ennek része az nyugdíjas szervezetek kiemelt támogatása, csakúgy, mint az id?sügyi tanács létrehozása is.


További oldalak:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836 837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879 880 881 882 883 884 885 886 887 888 889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899 900 901 902 903 904 905 906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917 918 919 920 921 922 923 924 925 926 927 928 929 930 931 932 933 934 935 936 937 938 939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962 963 964 965 966 967 968 969 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 1000 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1009 1010 1011 1012 1013 1014 1015 1016 1017 1018 1019 1020 1021 1022 1023 1024 1025 1026 1027 1028 1029 1030 1031 1032 1033 1034 1035 1036 1037 1038 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049 1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061 1062 1063 1064 1065 1066 1067 1068 1069 1070 1071 1072 1073 1074 1075 1076 1077 1078 1079 1080 1081 1082 1083 1084 1085 1086 1087 1088 1089 1090 1091 1092 1093 1094 1095 1096 1097 1098 1099 1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114 1115 1116 1117 1118 1119 1120 1121 1122 1123 1124 1125 1126 1127 1128 1129 1130 1131 1132 1133 1134 1135 1136 1137 1138 1139 1140 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149 1150 1151 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 1160 1161 1162 1163 1164 1165 1166 1167 1168 1169 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1176 1177 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1184 1185 1186 1187 1188 1189 1190 1191 1192 1193 1194 1195 1196 1197 1198 1199 1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211 1212
| Statisztika | Honlap térkép | Adatvédelem | Honlap: Musitz Balázs, Komárom Város Polgármesteri Hivatala | javasolt felbontás:1024 * 768