Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Szeptember 29-én, szombaton a beneši törvények miatt meghurcolt magyarokra emlékeztek a komáromi járásbeli Martoson, egy emléktáblát is felavattak tiszteletükre a községben. A komáromi Kecskés László Társaság által szervezett megemlékezésen dr. Molnár Attila polgármester mellett, Hamrák Zsófia és Horváth Gyula tanácsnok is részt vett.

A megemlékezés a helyi Református Templomban ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, majd a Szózat elhangzásával és az emléktábla egyházi szertartás melletti felavatásával folytatódott. A helyi ifjúsági zenekar el?adása után Keszeg István martosi és dr. Molnár Attila komáromi polgármester mondott beszédet.

- Benesék már a II. Világháború alatt bíztak abban, hogy a szovjetek kisöprik a felvidéki magyarokat, ám mivel ez nem sikerült, ennek egyenes következménye volt a kassai kormányprogram, amelynek gerincét az ún. Beneš-dekrétumok adják. Jött a megfélemlítés, az egyoldalú deportálás. Ám mivel a nemzetközi diplomáciával ezt elfogadtatni nem tudták, 1946. február 27-én így került sor az ún. lakosságcsere egyezményre.

Akik megszenvedték az ún. lakosságcserét, azt sosem tekintették annak, hiszen több mint 100 ezer ember brutális kitelepítésér?l volt szó. Aki megkapta az ún. fehérlapot, annak nem volt menekvés, várta ?t és családját a marhavagon és az embertelen körülmények. Szégyen, hogy a mai Európában a deportálásokra és a kitelepítésekre feljogosító jogszabályok, az ún. Beneš-dekrétumok még ma is hatályban lehetnek. Komárom városa a felvidéki kitelepítettek emlékvárosának tekinti magát.

Épp ezért országgy?lési képvisel?ként tett javaslatomra a Magyar Országgy?lés a közeljöv?ben napirendre veszi a felvidéki kitelepítettek ügyét, és a Parlament döntése értelmében április 12-e a felvidéki kitelepítettek emléknapja lesz. Ez az els? lépés, amelyet ezen az úton kötelességünk megtenni és bízom benne, hogy hamarosan részese lehetek egy olyan jogszabály megalkotásának is, amely a kitelepítést elszenved?k kártalanításáról rendelkezik.

Vallom, hogy a megélt és átélt sorsokon változtatni már nem tudunk, de emlékezni és emlékeztetni mindannyiunk közös történelmi felel?ssége – fogalmazott felszólalásában dr. Molnár Attila.

A megemlékezés a Martosi Református Alapiskola diákjainak összeállításával, Tolcsvay Béla "Áldott legyen mindig ez a föld" cím? el?adásával, a helyi hagyomány?rz? együttes fellépésével, valamint nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget.

Szeptember 29-én szüreti felvonulást és bált szerveztek Koppánymonostoron. Az ünnepélyes megnyitót követ?en a Dózsa György M?vel?dési Háztól indult a lovas menet, élén az újonnan megválasztott bíróval és bírónéval. Az egyes állomásokon egy kis eszem-iszom várta a felvonulókat, és persze nem maradhatott el a szórakozás sem. Az eseményen részt vett dr. Molnár Attila polgármester is.

- Idén újdonságnak számít, hogy a lovasok és szekerek négy helyszínen álltak meg, így a Hétvezér Parkban, a K?oroszlánnál és a Szúnyogvárnál. Mindenütt egy kis finomsággal, pogácsával, süteménnyel, musttal, borral, sz?l?vel kedveskedünk a felvonulóknak. Illetve a helyszíneken a Garabonciás Táncegyüttes adott m?sort. A menet a M?vel?dési Házhoz tért vissza, ahol a gyermekeket bábjátékkal, a feln?tteket népies mesékkel szórakoztatjuk. A monostoriak minden évben várják a felvonulást, hiszen ez egy ünnepnap számukra, így aztán készülnek is rá - mondta el K?rösi Flórián, a Koppánymonostori Kulturális Egylet elnöke.

A szüreti felvonulás bállal ért véget, ahol a Lamúr Duó húzta a talpalávalót.

A humán papillomavírus (HPV vagy Human Papillomavirus) többféle súlyos betegség kórokozója. A fert?zés legismertebb következményei a különféle nemi szervi szemölcsök, a daganatok, a szájüregi rák, vagy épp a méhnyakrák. A komáromi önkormányzat épp ezért fordít nagy hangsúlyt a megel?zésre.

Dr. Kreft-Horváth Loránd egészségügyért felel?s alpolgármester elmondta, az oltási program immár több éve fut a városban. 2010-ben a ’97-es korosztályt, 2011-ben, a ’98-asokat, idén pedig a ’99-ben születetteket oltják. Hazánk 3200 önkormányzata közül Komárom azon 120 között van, ahol m?ködik ez a típusú program. Beszédes adat továbbá, hogy a település ott van azon 20 város között is, ahol a fiúkat is oltják, illetve a között az 50 között is megtalálható, ahol alanyi jogon jár az oltás.

Az alpolgármester hozzátette, klinikailag igazolt, hogy az oltás hatásos. A cél, hogy minél többen vegyék igénybe azt.

- A HPV által okozott megbetegedések száma, ha csak kis mértékben is, de csökken? tendenciát mutat hazánkban. Ez egyértelm?en a prevenció következménye. Pontosan látszik, hogy azon korosztályoknál, amelyeknél még nem volt ilyen jelleg? megel?zés, vagy épp akik elhanyagolták azt, a méhnyakrák általi halálozás okai között els? helyen szerepel a humán papillomavírus. Épp ezért érdemes lenne a nemzeti oltási programba is felvenni a HPV elleni véd?oltást, ahogy tették ezt már korábban Németországban, Ausztriában, vagy épp Svájcban is – fogalmazott Dr. Kreft-Horváth Loránd.

Dr. Molnár Attila polgármester meger?sítette, a HPV-oltást az önkormányzat a jöv?ben is támogatni fogja, így a megel?zési program továbbra is folytatódik majd a városban.

Szeptember 28-án, pénteken reggel 6 órakor indult el a Spartathlon nevet visel? futóverseny Komáromban és egészen szombaton délig tartott.

A korábbi években Sz?nyi Ferenc ultratriatlonista benevezett az Athén és Spárta közötti futóversenyre Görögországban. Akkor a Komáromi Európa Futó Egyesület szervezett egy megmérettetést, amelynek lényege az volt, hogy a komáromiak futással biztassák a sportolót a minél jobb teljesítmény elérésére. Feri idén nem indult a görögországi versenyen, Komáromban azonban starthoz állt. Ugyan nem az eredeti 246 kilométert, hanem a jelképes 2 kilométert teljesítette, ahogy mindenki, aki részt vett a komáromi eseményen.

- Az els? évben körülbelül háromszázan futottak. Idén mintegy 800 embert várunk. Nagyon sokan jöttek el a helyi iskolákból. Ezúton is szeretném megköszönni a testnevel? kollégák segítségét. Fontos a sportos nevelés, amit nem lehet elég korán elkezdeni. A délután folyamán a diákok mellé sok feln?tt is csatlakozott - mondta Dombay Gábor.

Mivel a verseny másfél napos volt, így éjszaka sem álltak le a futók. A KEFE tagjai közül valaki mindig futott, így aztán hozzájuk bátran lehetett csatlakozni még a hajnali órákban is. A Spartathlon addig zajlott, míg Spártában célba nem ért az els? magyar induló. A görögországi helyszínen a legjobb id?eredményt tavaly Lubics Szilvia érte el, ? idén bronzéremmel tért haza.

A népmese napját els? ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg, Benedek Elek születésnapja alkalmából. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvón?k, a pedagógusok, kulturális szakemberek, valamint a meseszeret? gyerekek és feln?ttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

E jeles napon Komárom koppánymonostori városrészében, a Dózsa György M?vel?dési Házban is megrendezésre került a Népmese napja. A rendezvényt Hamrák Zsófia tanácsnokasszony, valamint a Komáromi Kulturális, Sport és Szabadid? Nonprofit Kft. kulturális szervez?je Horváth Krisztina nyitotta meg. A városból több száz óvodás és kisiskolás nézte meg Füzi Rozi interaktív mesejátékát, a Benedek Elek által írt Szóló sz?l?, mosolygós alma, cseng? barack cím? magyar népmesét.

Mese a három királykisasszonyról szólt, akik közül a legkisebbnek egy disznóhoz kellett férjhez mennie. Csodák csodájára azonban ez egy elvarázsolt disznó, s a mese végére kiderül, hogy a királylány a legszerencsésebb, hiszen egy csinos királyfi lett a párja. A monostori m?vel?dési ház színpadán nem feln?ttek, hanem az óvodásokból és a kisiskolásokból kiválasztott szerepl?k játszották el a történetet, bevonva a lelkes gyermekközönséget.

A rendezvénysorozat szeptember 30-án a helyi Közösségi Házban rendezett játszóházzal ért véget.