Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Néhány hete adták át városunkban a több, mint 30 millió forintból megújult sportpályát a Kultsár szakközépiskolában, tegnap pedig a Fesztyben avattak hasonló modern sportlétesítményt. Az ünnepségen Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgy?lési képvisel?je, dr. Molnár Attila polgármester és Kiss Mária íz iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

A városvezet? elmondta, Komáromban közel 1500 diák sportol egyesületnél, amely országos szinten is kiemelked? és példaérték?. Városunkban az elmúlt években számos olyan intézkedés történt, mely az aktív életmódra nevelést sürgeti. Ezek közé nemcsak az iskolai pályák felújítása sorolandó, de a sikerrel futó minden komáromi kisgyermek tanuljon meg úszni program is, vagy épp az április 17-én, a Jókai Leger?sebb Embere verseny apropóján felavatott szabadtéri kondipark megépítése is.

Ez utóbbi a Rüdiger tó partján áll, közvetlenül a 200 méteres rekortán borítású futókör mellett. A hivatalos átadón mind dr. Molnár Attila, mind pedig Turi Bálint alpolgármester azt hangsúlyozták, hogy remélik, minél többen veszik majd igénybe az új szabadtéri sporteszközt, hiszen a szabad leveg?n való sportolás az egészségmeg?rzés legeredményesebb módja.

…és visszavezethetik a fiatalok els? lakáshoz jutási támogatását is…

A fenti témában tartott sajtótájékoztatót Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgy?lési képvisel?je, dr. Molnár Attila polgármester és a Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete (FILO) április 16-án a sz?nyi bérlakásoknál.





Dr. Molnár Attila elmondta, az önkormányzat a helyi foglalkoztatókkal is együttm?ködve a munkaer? helyben maradását t?zte ki célul. Az “Esély Otthon” projektben lakhatási- és munkavállalást ösztönz? támogatásban részesítik a fiatalokat.

- Fontos, hogy a városunkban él? 18-35 év közötti fiatalok helyben tudjanak egzisztenciát teremteni. A projekt lehet?séget kínál arra is, hogy a nálunk letelepülni szándékozó, hiányszakmákban dolgozók számára vonzóvá váljon városunk. Az „Esély Otthonnak” köszönhet?en 21 önkormányzati bérlakást újítunk fel, amelyekbe pályáztatás útján a hiányszakmákban dolgozó fiatalok költözhetnek be. A lakhatás biztosításán kívül a projektid?szakban a helyi munkavállalást ösztönz? anyagi támogatásban is részesülhetnek a célcsoport tagjai – nyilatkozta a városvezet?.

Nagy Nikolett és Vajda Bence a FILO részér?l elmondták, egyik legfontosabb célkit?zésük a fiatalok életkezdésének támogatása. Ezért nemrég azzal a kéréssel keresték meg dr. Molnár Attila polgármestert, hogy kerüljön visszavezetésre az önkormányzat által biztosított fiataloknak szóló, egyszeri vissza nem térítend? els? lakáshoz jutási támogatás.

A FILO felvetésére pozitív válasz érkezett. A támogatási rendszer részleteinek kidolgozása folyamatban van, annak bevezetése néhány hónapon belül várható.

2012-ben dr. Molnár Attila polgármester, korábbi országgy?lési képvisel? kezdeményezésére az Országgy?lés április 12-ét a kitelepítettek emléknapjává nyilvánította. Közel két évtizede már, hogy a Kecskés László Társaság megemlékezik a felvidéki kitelepítésekr?l, mindezt 2010 óta az önkormányzattal közösen teszi. Idén is a Monostori er?d adott otthont a megemlékezésnek április 13-án. A rendezvényen tiszteletét tette Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgy?lési képvisel?je, Észak- és Dél-Komárom polgármestere, Keszegh Béla és dr. Molnár Attila. Az esemény f?védnöke Harrach Péter, a KDNP frakcióvezet?je volt.

A koszorúzással kezd?dött múltidézés a Klapka terem falai közt folytatódott. Dr. Molnár Attila polgármester köszönt?jében kiemelte: a megélt sorsokon változtatni nem tudunk, de emlékezni és emlékeztetni nemcsak kötelességünk, de felel?sségünk is.

Az egyházi áldás után Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgy?lési képvisel?je szólt a megjelentekhez. Elmondta: egész generációk maradhatnak ki a „nemzet lelkének építéséb?l”, ha azok, akik a történelem sötétebb esztendeiben is éltek, nem tudják hitelesen megfogalmazni a valóságot.

Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere annak a véleményének adott hangot: a szlovák és a magyar kormány korábbinál jobb viszonya alkalmas lehet arra, hogy „értelmesen álljunk rendezetlen dolgainkhoz”.

A Felvidékr?l kitelepítettek életereje, hite és optimizmusa reményt ad nekünk, hogy részt vegyünk abban a küzdelemben, amely ma Európában és Magyarországon is folyik – kezdte beszédét a KDNP frakcióvezet?je. Harrach Péter hozzátette, a Benes-dekrétumok nélkülözték a nemzetközi jogi és az emberi alapokat, hazafiságra hivatkoztak, de ez a hazafiság sovinizmus volt, mert nem tisztelte más népek jogait.

Úgy fogalmazott: „E szomorú eseménysor lehet?séget teremt számunkra, hogy átgondoljuk, mit jelent a hiteles patriotizmus.” Harrach Péter szerint a nyílt társadalom ideológiája arról szól, hogy egy multikulturális társadalomban egymás mellett él? idegen kultúrák között lehet választani, és a választás útjában állnak a hagyományok, az európai keresztény identitás. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában küzdelem folyik, két világ küzd egymással. A közösségekre épül? hagyományos értékek, az európai keresztény identitás és az a világ, amelyet e helyett ránk akarnak er?ltetni, és amely „Európa lelkének megcsúfolása”.

Az emléknapon közrem?ködött Oláh Kálmán, Pro Urbe-díjas tanár, Farkas Béla tárogatóm?vész, valamint Mészáros János Elek énekm?vész.

A kitelepítésekr?l:

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett a kassai kormányprogramban meghirdetett, és ma is érvényben lév? Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságot tették felel?ssé a háborús b?nökért, Csehszlovákia akkori széthullásáért: a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Több mint 200.000 magyar kényszerült elhagyni tehervagonokban az akkori Csehszlovákia területét, javait kényszer?en hátrahagyva. A törvényeket a szétváló, majd az Európai Unióhoz csatlakozó cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – meg?rizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unión belül is hatályban maradhassanak.

A kitelepített magyarokat szállító els? szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két id?pont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat, összes ingóságukkal együtt, Magyarországra. Els?ként Baranyába és Tolnába irányították a magyarokat, akik id?vel visszakerültek Komáromba, „hogy legalább a szül?földjükhöz közel legyenek”. A Szovjetunió teljes támogatását élvez? Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a 400 ezer magyart „reszlovakizáljanak” és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ez a nemzetközi közvélemény nyomása miatt meghiúsult.

(az MTI cikke alapján)

A költészet napja alkalmából Poket automatával gazdagodott Komárom, a Brigetio Gyógyfürd? bejáratánál ezentúl bárki hozzájuthat egy-egy értékes zsebkönyvhöz.

Vecsei H. Miklós színm?vész, dr. Molnár Attila polgármester és Szentesi Tamás a Komáromi Turisztikai Egyesület menedzsere mutatta be csütörtökön azt a Poket zsebkönyv automatát, amely Budapest, Szentendre, Tata és Gödöll? után immár Komáromban is elérhet?.

- Azért is fontos ez a kezdeményezés, hiszen egy átlagember több mint 200 percet tölt naponta az internet el?tt. Nekünk pedig fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy mit jelent egy könyvet a kezünkbe venni és azt elolvasni, legyen az regény vagy verseskötet – emelte ki a polgármester.

Kitért arra is, hogy azért a Brigetio Gyógyfürd?höz került ez az automata, hiszen ez a legforgalmasabb turisztikai célpont a városban. Vecsei H. Miklós úgy fogalmazott, hogy pont ma egy éves ez a projekt.

- Az ötlet onnan indult, hogy az emberek unalmas perceikben ne a telefonjukat vegyék a kezükbe, hanem egy könyvet, amely tartalmasabb id?töltést nyújt – mondta a színm?vész, aki egyben a projekt ötletgazdája.

(a komaromhirado.hu cikke alapján)