Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

E hónapban ünnepelte 90. születésnapját Jóba János bácsi. Az Árpád úti szociális otthon lakóját dr. Molnár Attila polgármester, valamint Hamrák Zsófia és Horváth Gyula önkormányzati képvisel?k köszöntötték fel.

János bácsi egészen kiváló szellemi és egészségi állapotnak örvend, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig verseket és dalokat ír, amit az otthonban tartott ünnepségeken rendre el? is ad.

A családi fotók nézegetése, valamint a régi kedves emlékek felidézése közben János bácsi a városvezetésnek köszönetképpen elszavalta két versét, és elénekelte a nyugdíjas himnusz egy általa átírt változatát is.

A meghitt hangulatú ünneplés után a résztvev?k megtekintették az otthon karácsonyi ünnepét, ahol a Kultsár István Szakközépiskola, a Dózsa György Általános Iskola diákjai, valamint a Kelemen László utcai Id?sek Klubjának tagjai adtak m?sort.

Míg tavaly városunk rendkívüli gazdasági nehézségekkel küzdött, addig az idei esztend?ben a természet er?i próbáltak meg minket. Komárom azonban ismét kiválóan vizsgázott összefogásból. Dr. Molnár Attila polgármester értékelte az évet.

Polgármester úr, mi jut els?ként eszébe, ha az idei esztend?re gondol?

A köszönet. A komáromiak nem hagyták cserben a városunkat, a legnagyobb szükség idején településünk jelesre vizsgázott emberségb?l, segít?készségb?l. Gondolok itt a márciusi rendkívüli hóhelyzetre, mikor is másfél napra megbénult térségünk közlekedése, ezrek ragadtak az autópályán. Azok a napok megmutatták, hogy mennyire fontos az összefogás, hogy baj esetén igenis képesek vagyunk tenni egymásért! És amikor azt gondoltuk, túl vagyunk a nehezén, jött az évszázad árvize. A Duna emberemlékezet óta nem tapasztalt magasságban 845 cm-en tet?zött városunknál, de végül is sikerült medrében tartani a folyót. A hivatalos szervek mellett köszönet illet valamennyi civil szerveztet és önkéntest, aki hozzájárult, hogy megmeneküljünk a legrosszabbtól.

Ugyanakkor az év nem csupán a természeti katasztrófákról szólt, hiszen akadt nem kevés örömteli bejelentés is.

Városvezet?ként minden követ megmozgattam, hogy a dunai gátszakasz megépítését el?remozdítsam. Az Országgy?lésben felszólalásomra konkrét id?pontot kaptam, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a közel 7 milliárd forintból megvalósuló Komárom- Almásfüzit? szakasz gátrendszere 2015-re elkészül. Ehhez kapcsolódik, hogy ?sszel Orbán Viktor miniszterelnök úr ismét meger?sítette azt a korábbi hírt, miszerint 2017-re állni fog az új dunai hidunk is.

Az elmúlt esztend?khöz képest, hogyan alakult a városi büdzsé, mennyib?l gazdálkodhatott az önkormányzat?

Költségvetésünk stabil és kiegyensúlyozott, olyannyira, hogy saját eszközeinkkel is képes vagyunk csökkenteni a jöv? évi rezsit: 2014-t?l eltöröltük a kommunális adót! Több mint 5 milliárd forintból gazdálkodhattunk idén, ebb?l közel 1 milliárd forintos beruházási-fejlesztési keret állt rendelkezésünkre. Ezzel együtt is óvatos optimizmussal tekintek a jöv?be. Emlékszünk, a 2012-es év nagyon nehéz volt. A gazdasági válság, illetve a legnagyobb adózóink piaci helyzetének romlása okán több százmillió forintos tartozást halmoztunk fel. Rendkívül feszes gazdálkodásra volt szükségünk ahhoz, hogy ma elmondhassuk, településünk ott van aközött a 26 hazai városi között, amelynek nincs se hitele, se tartozása. Ezért pedig köszönet illet minden komáromit. Persze akkor sem akadályoztak meg minket ezek a nehézségek, hogy folytassuk a korábban megkezdett beruházásokat.

Gondolok itt az elkerül? útra, az Alapy Iskola új m?helyének és épületének felújítására, a játszótér- korszer?sítésekre, a Szivárvány Óvoda új tornatermének felépítésére, az új véd?n?i épület, valamint az új WI-FI pontok kialakítására. Az idei esztend?ben azonban már félmilliárd forintot költhettünk saját forrásból út és járdaépítésre, felújításra, új lámpás keresztez?dések építésére, közvilágítás- fejlesztésre, de ezekr?l kés?bb részletesen is szólnék. Új kisállatmenhelyet is avattunk, továbbá a részben társadalmi munkában felújított l?tér is hamarosan átadjuk, csakúgy, mint a város els? m?füves pályáját.

A kiegyensúlyozott büdzsé tehát hozta magával az új beruházásokat, fejlesztéseket…

Az infrastrukturális beruházásokat úgy próbáltuk összeállítani, hogy azok mindenekel?tt az óvodába, illetve az iskolába járó gyermekek biztonságát szolgálják. Fontos további szempont volt, hogy a körzetbejárások alkalmával a hozzánk eljuttatott jogos lakossági kérelmek is helyet kapjanak. Ezeket az építkezéseket egyt?l egyig saját forrásból, azaz hitel nélkül finanszíroztuk. A fejlesztéseket folytatni kívánjuk a következ? esztend?kben is. Az útberuházások mellett az idei költségvetésb?l is jutott a kis- és középvállalkozások m?ködési és fejlesztési támogatására, a civil szervezetekre, az egészségügyre és szociális kiadásokra, valamint az oktatásra is.

Az év nagyberuházásai közé tartozott a Monostori er?d Dunai bástyájának felújítása, mely a Monostori Er?d Nonprofit Kft. fejlesztése volt. Új idegenforgalmi szolgáltatóegység épült, ahol egy, a dunai hajózást (többek között a híres b?g?shajót) és a folyó menti mesterségeket bemutató állandó tárlat is helyet kapott. Városunk egyébiránt ma már nem csupán az er?dök városa, hanem a felvidéki kitelepítettek emlékvárosa is. Javaslatomra és a Kecskés László Társaság kezdeményezésére a Magyar Országgy?lés elsöpr? többséggel min?sítette április 12-ét a Felvidékr?l kitelepítettek emléknapjává. Végre elismerésre került annak a több tízezer embernek az ügye, akiket érintett ez a borzalmas és megalázó egyoldalú kitelepítés. Itt mondom el, hogy az idei esztend? Kecskés László emlékév is volt városunkban. Komárom neves szülöttje, a Felvidékr?l származó egykori helytörténész és múzeumalapító idén lett volna 100 éves. A jubileumhoz kapcsolódva a Kecskés László társaság kezdeményezésére több eseménnyel is tisztelegtünk Laci bácsi emléke el?tt. Nemes Andrásné a társaság vezet?jeként magas állami kitüntetésben részesült az idén.

Jelent?s eredmény, hogy végre megkezd?dött az egykori monostori hulladéklerakó rekultivációja. A nettó 290 millió forint összérték? beruházás várhatóan a jöv? év tavaszán fejez?dik be.

Engedje meg, hogy néhány szóban kitérjek a közbiztonságra is. A közelmúltban adtuk át a város új, tíz millió forintból kiépített térfigyel?kamera-rendszerét. Ezzel összefügg, hogy a 06-80-102-653-as ingyenes zöld számon a hét valamennyi napján hívható 24 órás közterület-felügyeletet teljesen magukénak érzik már a komáromiak, havi szinten több száz hívás érkezik be.

Az év végére is jutott egy megnyert pályázat…

Nemrég jelentettük be, hogy sikeresen vettünk részt egy megújuló energia pályázaton, amelynek elkészülte után a gyógyfürd?nk, illetve a közintézményeink jelent?s részét földh?vel f?tjük majd. Az 1,2 milliárd forint összköltség? projekthez mintegy félmilliárd támogatást nyertünk. A beruházás által éves szinten kb. 110 millió forintot spórolhatunk majd meg. A projekt önrészét szintén pályázati úton tervezzük finanszírozni, ha ez sikerül, városunknak nem kerül majd külön költségbe a rendszer kiépítése. A beruházás folytatásaként pedig a távh?vezetékek cseréjét, korszer?sítését tervezzük, ami további megtakarítást jelent majd nemcsak önkormányzati, de háztartási szinten is.
További terveink között szerepel az ipari park közm?vesítésének folytatása is.

A beruházások, felújítások után térjünk át a mindennapokra, els?sorban napjaink egyik f? kérdéskörére, a munkahelyteremtésre…

Azt, hogy a munkahelyteremtésben jó irányba haladunk, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a GoodMills malomipari cég nemrég jelent?s fejlesztést hajtott végre a helyi üzemében, csakúgy, mint az Ipari Parkban a Mylan, vagy épp a Kayser Automotive. Okkal bizakodhatunk abban is, hogy a Nokia a Microsofttal történ? egyesülés után is egyre több munkavállalót foglalkoztat majd. De, ha már a mindennapokról kérdezett, saját eszközeinkkel is próbálunk segíteni. 2011-ben nem emeltünk közüzemi díjat, talán nem is volt még egy ilyen hazai város! A családok terheinek további csökkentésére bevezettük a diákok utazási támogatását, a kismamák ingyenes helyi utazásának lehet?ségét, a kelengyepénzt, a 70 éven felüliek térítésmentes szemétszállítását, a negyedévenkénti tartósélelmiszer-osztást.

Minden évben részt veszünk a Bursa Hungarica fels?oktatási ösztöndíj-programban és az iskolatej- programban, továbbá nyaranta vendégül látjuk városunk legjobb tanulóit és családjukat az önkormányzat balatonfövenyesi üdül?jében, természetesen ingyen. Az egészségügy területén Kincset ér címmel kidolgoztunk és akkreditáltattunk egy átfogó prevenciós programot. Ennek egyik nagyon fontos eleme a humán papillomavírus (HPV) elleni ingyenes véd?oltási programunk. Ezeken felül sikerrel vezettük be a Füstmentes Komáromért programot, amelynek keretében közintézményeinkben teljes füstmentességet hirdettünk.

Polgármester úr többször hangsúlyozta, hogy az idegenforgalomban lehet a város jöv?jének egyik alappillére.

A gyógyfürd?ben próbálunk vonzó fejlesztéseket végrehajtani, illetve olyan programokat tet? alá hozni, amelyek növelhetik a vendégek számát. A fürd? látogatottsága ezen intézkedéseknek köszönhet?en az idei nyáron ugrásszer?en megn?tt. Elkészült a fejlesztés átfogó terve is. Ennek megvalósítása azonban nem önkormányzati feladat, hiszen többmilliárdos szállodaépítésr?l, illetve a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítésér?l van szó. Itt jegyzem meg, hogy a gyógyfürd?vel közösen ingyenes úszásoktatási programot állítottunk össze. Fontos, hogy minden komáromi gyermek tanuljon meg úszni!

Említettem, hogy a Monostori er?dben elkészült a Dunai bástya felújítása, ami szintén jelent?s turistacsalogató lehet. Kormányzati és helyi szándék van a Csillag er?d kulturális célú felhasználásra is. Idegenforgalmi és városmarketing szempontból az országos hír? el?adásokat színpadra állító Komáromi Magyar Lovas Színháznak is fontos szerepe van.

Hamarosan itt a karácsony, az ünnepek hogyan telnek majd…

A karácsony a családé. Az ünnepeket a feleségemmel és a kisfiammal töltöm. Megfelel? háttér és támogatás nélkül lehetetlen lenne helytállnom a mindennapi kihívások során. A komáromiaknak egy Márai Sándortól vett idézettel kívánok áldott békés karácsonyt és reményteli, boldog új esztend?t:

„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában,
nemcsak te és én, hanem az egész
világ, az emberiség, amint mondják,
hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda
és megváltás nélkül élni.”

December 5-én tartotta Borhy László régész, tanszékvezet? egyetemi tanár a Komárom/Sz?ny-Vásártéri feltárások vezet?je, az MTA Székházában akadémiai székfoglaló el?adását.

Brigetio – Egy pannoniai határváros társadalma és kultúrája

Az ókori Brigetio (ma: Komárom/Sz?ny) a Római Birodalom Pannoniában húzódó dunai határvonala mentén elhelyezked? négy olyan, nagy kiterjedés? településrendszer egyike volt, amely egyaránt rendelkezett legiotáborral (castra legionis) és az azt körülvev?, városias jelleg? táborvárossal (canabae), valamint a romanizált bennszülött lakosság által lakott, id?vel városi (municipium majd colonia) rangra emelt polgárvárossal. Szemben Aquincummal (ma: Budapest-Óbuda) és Carnuntummal (ma: Bad Deutsch-Altenburg és Petronell, Ausztria) illetve részben Vindobonával (ma: Bécs, Ausztria), amelyek területén már a 18. és a 19. században intenzív és azóta is folyamatosnak mondható régészeti kutatások kezd?dtek, Brigetio, jóllehet neve Marsigli hadmérnök 17. század végi felmérései illetve az innen el?került feliratok és m?tárgyak révén ismertté vált a nemzetközi ókortudományban, viszonylag rövid kutatástörténetre tekinthet vissza. A 20. század végéig az újra és újra megszakadó régészeti feltárások els?sorban a katonai tábor, a táborváros és a közelükben elhelyezked? temet?kre irányultak, és a feltárások 1992-ben történt megindulásáig viszonylag keveset tudtunk magáról a polgárvárosról.

Brigetio, a Vág dunai torkolatával szemben, stratégiai szempontból is kiemelked? fekvésénél fogva fontos szerepet játszott a római uralom pannoniai megszilárdításában. A túlparton, a mai Rév-komáromi Öregvár területén helyezkedhetett el az ?slakos Azalus törzs fejedelmi központja (oppidum), amelynek a Flavius-korban egy praefectus civitatis Azaliorum kinevezésével történ? római ellen?rzés alá helyezése elengedhetetlen volt az egész tartomány pacifikálása szempontjából. Brigetio, határmenti fekvése révén a császárkor folyamán id?r?l id?re fontos szerephez jutott: a markomann háborúk idején támadások célpontjává vált, és a Dunától északra fekv? Barbaricum irányába indított római hadjáratok kiindulópontja lett, ahonnan a markomannok/quadok ellen sikeresen hadakozó hadvezérek némelyike egészen a császári trónig emelkedhetett.

Az el?adásban megkíséreljük összefoglalni mindazt, amit Brigetióról a nagy el?dök, Alföldi András, Radnóti Aladár, Barkóczi László és Mócsy András munkássága nyomán a feliratos emlékek, a történeti források elemzése révén és a régészeti feltárások eredményeképpen tudunk. A mintegy 270 felirat alapján kirajzolódik a Brigetio területén állomásozó katonai egységek, közülük is els? sorban a 2. század elejét?l az antikvitás végéig itt található legio I Adiutrix története, és megismerjük az egyszer? vagy leszerelt katonától (miles vagy veteranus legionis) a tiszteken (pl. centurio, primus pilus, stb.) át a legioparancsnokig (praefectus legionis Augusti agens vices legati) bezárólag a hadsereg hierarchiáját. Ugyanez vonatkozik a feliratos emlékek alapján a településrendszer vallási életére, közigazgatástörténetére és ismert középületeire (templomok, szentélyek, amphitheatrum/ok?/). Megismerjük a lakosság összetételét, és képet alkothatunk – f?leg a Kr. u. 3. században – nemcsak a Római Birodalom más tartományaiból, Galliától Cappadociáig, hanem Pannonia provincia egyéb városaiból (pl. Aquincum, Sala, Savaria, Siscia) Brigetióba áramló, ott leteleped? és a város gazdasági és politikai életében is részt vállaló népesség ethnikai összetételér?l (görögök, szírek, zsidók).

Mindez összhangba hozható az 1992-ben megindult régészeti feltárások leleteivel, amelyek egyrészt a színvonalas helyi fazekasság, a helyi igényeket kielégít? fém- és üvegm?vesség és egyéb iparágak meglétét és m?ködését bizonyítják, másrészt pedig Brigetio kiterjedt kapcsolatrendszerére utalnak. Nemcsak a luxus- és importkerámia jutott el a Római Birodalom távoli provinciáiból (Africa, Gallia, Germania, Italia) – egy felirat bizonyítékaképpen minden bizonnyal dunai hajóúton – Brigetióba, hanem a római életmóddal járó, a rendszeres anyagi juttatásban részesített katonaság által igényelt élelmiszerek is (halszósz, fekete és zöld olajbogyó, osztriga, keleti gyümölcsök, vám- és illetékmentesen szállított bor a katonai kórház számára). Ezek brigetiói megléte nemcsak a szállításukra szolgáló, gyártási helyük és funkciójuk szempontjából jól meghatározható amphora- és hordóleletek révén bizonyítható, hanem mineralizálódótt gyümölcsök (pl. datolya, olajbogyó) régészeti leletek formájában is megfogható.

A Római Birodalom északkeleti határvidékén fekv? provinciális kisváros nem nélkülözte a „római” vagy „rómaias” életvitel küls?ségeit: az insula-rendszert felmutató, észak-déli tájolású, tervezett szerkezet? város utcáit a település virágkorában (Severus-kor) k?lapokkal burkolták, a városi ranghoz méltó középületeket (pl. amphitheatrum) kapott, a lakó- és gazdasági traktusokkal, továbbá kerttel egyaránt rendelkez? házakat vályog helyett k?b?l építették újjá, és szennyvízelvezet? csatornákkal valamint padlóf?téssel látták el. A házakat a feltárt leletek tanúbizonysága szerint a Kr. u. 3. század els? harmadában Pannoniában korábban ismeretlen, és szokatlanul magas színvonalú falfestményekkel díszítették. Ezeknek a görög és római források valamint az ikonográfiai párhuzamok elemzése révén elvégzett értelmezése során kiderült, hogy a falfestmények megrendel?i, a háztulajdonosok részben mély asztrológiai ismeretekkel rendelkez?, részben pedig lakókörnyezetükben legalább a falfestészet eszközeivel megjelenített luxust igényl?, m?velt személyek voltak.

Az írott források, a feliratos emlékek és a régészeti leletek elemzésének egymással összhangban álló eredményei alapján elmondható, hogy Brigetio, a határmenti provinciális kisváros társadalma és kultúrája egyaránt ízig-vérig „római” volt, amely nem nélkülözte sem az egész Római Birodalmat behálózó gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat, sem pedig az ethnikai sokszín?séget.

Borhy László

December 14-én Szombathelyen rendezték a bajnoksági rendszerben bonyolított - el?dönt? és dönt?k - Claudius Kupa úszóversenyt, mely a komáromi csapat számára az év utolsó versenyzési lehet?ségét jelentette.

Dönt?be került: Fábián Viktória (2004) és Fábián Szilvia (2001) 100 m pillangóúszásban illetve Orbán Gréta 100 m hátúszásban, Gréta a dönt?ben bronzérmet szerzett.


A MÚSZ országos ranglistán kiemelked? id?eredményt ért el Fábián Viktória és Fábián Szilvia 100 m pillangóúszásban, Nagy Nikoletta (2005) 100 m pillangóúszásban és 100 m hátúszásban, Máté Eszter (2004) 200 m hátúszásban, Orbán Gréta 100 m hátúszásban és Szabó Dávid (2004) 200 m mellúszásban.

Az év utolsó tanácskozását tartotta Komárom Város Képvisel?-testülete, amelyen többnyire jogszabályi kötelezettségek miatti döntések születtek.

Elfogadták a helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról, valamint a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, és a közterületek használatáról és rendjér?l szóló rendelet tervezeteket.

Tárgyalták és jóváhagyták a háziorvosi, fogorvosi, véd?n?i, gyermekorvosi körzetekr?l szóló önkormányzati rendeletet, valamint az óvodai és iskolai körzetek módosítását, amelyekre els?sorban az elmúlt években épült új közterületek miatt volt szükség.

Módosították a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet, amelyet a 13-as út kiszélesítése indokolt.

Döntöttek a Komárom-Almásfüzit? árvízvédelmi szakasz kiépítéséhez szükséges önkormányzati tulajdonú ingatlanok állami tulajdonba történ? átadásáról is, melynek következtében felgyorsulhat a dunai védm? megépítése.

A testület egyhangúlag további öt évre bizalmat szavazott Számadó Emesének, a Klapka György Múzeum jelenlegi igazgatójának.

Az ülését megel?z?en a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola diákjai tették meghittebbé a hangulatot, majd dr. Molnár Attila polgármester ünnepi gondolataival zárult a 2013-as esztend? utolsó testületi ülése.