Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Február végén a Városházán tartotta kihelyezett ülését az észak-komáromi Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata. Dr. Molnár Attila polgármester köszönt?jében elmondta, a kapcsolat nem új-kelet? hiszen a felvidéki intézmény HÖK elnöksége még tavaly kereste meg az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy még él?bbé tegye a kapcsolatot a szlovákiai és a magyarországi városrészek között.

- Úgy szoktam fogalmazni, hogy Komárom egy város, ami történelmi okokból két országban, a Duna két partját terül el, így nagy öröm számomra, ha Észak-Komárom fels?oktatási intézményének HÖK bizottsága magáénak érzi a dél-komáromi városrészt is. Üdvözlöm azt a kezdeményezést, amely az egyetem diákhetének programjait a helyi fiatalok között is népszer?síteni igyekszik, bemutatva nekik az intézményt, annak karait, oktatási területeit. Az a korábbi elképzelés miszerint a magyarországi oldalon m?ködne az egyetem egyik kara egyel?re jogi akadályokba ütközik, de reményeim szerint középtávon megoldást találhatunk erre a kérdésre is.

A városvezet? röviden ismertette Komárom nevezetességeit, így beszélt az er?dökr?l, és az országosan is egyedülálló gyógyvízkészletünkr?l. Beszédének zárásaként kitért az ipari parki elhelyezkedési lehet?ségekre is, és reményét fejezte ki, hogy ez a mostani találkozó egy hosszútávú együttm?ködés kezdetét jelenti.

Komárom Város Képvisel?-testülete február 27-én, szerdán tartotta soron következ? rendes ülését. A képvisel?k tárgyalták és elfogadták az idei költségvetést. Dr. Molnár Attila polgármester elmondta a büdzsét hiány nélkül sikerült megtervezni. - Városunk ott van aközött a hazai 26 település között, amelynek nincs hitele, sem tartozása – fogalmazott a polgármester.

Komárom az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításával többletforrásokhoz juthat, így összességében elmondható, hogy a költségvetés stabil alapokon nyugszik.

A büdzsé végleges elfogadás el?tti több napos társadalmi egyeztetésen a Képvisel?- testület tagjai, az intézmények vezet?i, a szakmai kollégiumok tagjai, a helyi id?sügyi tanács küldöttei, a szakszervezetek, a városi tulajdonú cégek vezet?i, valamint a hivatal szakmai apparátusa vett részt, valamint közmeghallgatás keretében a komáromiak is elmondhatták a véleményüket.

Az ülés további részében a városvezetés tárgyalt a kizárólagos vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok fennálló kötelezettségeir?l, és likviditási helyzetér?l. A testület elrendelte a min?sített többségi tulajdonú gazdasági társaságoktól az intézkedési terv szerinti beszámoló megtételét minden negyedévben, a negyedév utolsó napi állapota szerinti fordulónappal. A következ?kben a testület elfogadta az önkormányzat idei munkatervét.

Megtörtént a Jókai Mór Könyvtár vezet?i álláshelyének meghirdetése, valamint a Klapka György Múzeum alapító okiratának módosítása.

A képvisel?k döntöttek az iskolatej program folytatásáról is, kiemelve azt, hogy ott, ahol a fenntartó nem tudja biztosítani, az önkormányzat ezt megteszi, így elmondható, hogy Komáromban nem lesz olyan általános iskolás, aki ne jutna iskolatejhez.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját minden év február 25-én rendezik hazánkban, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt f?titkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.

Az emléknaphoz kapcsolódva Komárom Város Önkormányzata a Komáromi Kulturális, Sport és Szabadid? Kft-vel közösen február 25-én egész napos programsorozatot rendezett az általános iskolák fels? tagozatosai és a városi középiskolások számára.

A Jókai moziban Drága besúgott barátaim cím? alkotás került bemutatásra. A megemlékezés 18.30 órakor a Lengyár udvarán felállított kopjafánál csendes gyertyagyújtással ért véget, ahol Himnusz és a Székely Himnusz közös eléneklése után a jelenlév?k elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Meg kell, hogy értsük, hogy a kommunizmus nem csupán százmilliók értelmetlen halálát okozta, de ez az ordas eszme közvetlenül vezetett el a trianoni nemzettragédiához.

Tormay Cécile neves kötete a Bujdosó könyv így írja le a Tanácsköztársaság kommunistáit, azokat, akik a vörös gróf, Károly Mihály miniszterelnök hathatós és hazaáruló közrem?ködésével az internacionálé jegyében hirdettek „tartós békét” és fosztották ki az országot, semmizték ki a nemzetet, vették el el?ször tárgyi javait, majd a lelkét is, hogy végül a nemzetközivé lett elvtársaikkal próbálják meg végképp eltörölni a múltat.

"… Kun Béla, kommunista agitátor volt Oroszországban. Több társával ?t is Trockij küldte haza, hogy neki dolgozzék Magyarországon. És ezek az emberek állítólag pénzt is hoztak magukkal. Sok orosz pénzt. Azt mondják, összeköttetésben voltak az októberi eseményekkel. Károlyi tud róla, mégis átereszti ?ket a határon. Trockij, Liebknecht, Luxemburg Róza és ezek... Szálak szöv?dnek a távolságok felett, alagutak kúsznak a föld alatt…"

"...Este még beszéltünk volt róla Anyámmal. ? is hallott arról az emberr?l, akit Kun Bélának neveznek. Az igazi neve Berele Kohn. Az apja Galíciából származott és batyuval jött át a határon. ? már újságíró és szocialista párttitkár volt Kolozsvárott. Aztán a munkásbiztosító pénztárhoz került. Ott lopott. A háború mentette meg a büntetést?l. Behívták katonának. Az orosz frontra vitték, rövidesen megadta magát. Internacionális faji összeköttetései révén került el Moszkvába. Trockijjal lépett érintkezésbe és ett?l kezdve hadifoglyaink között agitált. Vezet?jük lett a magyarországi kommunistáknak odakinn és szerkeszt?je a "Szocialista Forradalom" cím? magyar lapnak, s?t állítólag valamelyik kisebb orosz városban egy bolsevista direktóriumnak az élére is került és kegyetlenkedett…"

"…Károlyi állítólag összeköttetést tart fenn Diener-Dénes és Landler révén Trockijjal…"

"...A Rákóczi úton egy házra tegnap vörös zászlót t?ztek ki. A küls? Váci úton, kis kocsmákban kommunisták találkoznak és az utcákon csoportba ver?dött emberek el?tt ganajos ládákon, gyalogkocsik tetején idegenarcú férfiak szónokolnak. Széles mozdulatokkal lármázva kiáltják: "Minden a tietek! Vegyetek el mindent!"… Ezek a szavak ott vannak ma az egész városban. És Károlyi kormánya is ezt mondja szüntelen valamennyi nyilatkozatában. "Minden a tietek", - mondja szocialistáknak, kommunistáknak, radikálisoknak, cseheknek, oláhoknak, szerbeknek... Az oláhok után Jászi most a tótokkal tárgyal. És mialatt a cseh csapatok ellenállás nélkül sétálnak lefelé a Vág völgyén és megszállják Galgóczot, Lipótvárt és zúgó topolyái alatt Pöstyén kincses forrásait, Jászi, Diener-Dénes és egy Braun Róbert nevezet? egyén feladja velük szemben a honfoglalás óta él? ?si jogainkat. Jászi a maga részér?l öt magyar vármegyét már odaajándékozott a tót megbízottaknak, tízben pedig impériumot kínál fel nekik. Alkuszik, megalázkodik és rossznak bélyegzi el?ttük az ezeréves magyar uralmat…"

"...Karl Marxnak, eredeti nevén: Mardochajnak kommunista kiáltványa pedig az idegen világuralom programja. Ha megvalósul, elpusztul Magyarország és utána az emberiség kultúrája…"

"…De a kormány leplezve a kommunisták kezére játszik. Mostanában történt, hogy a nyíregyházai katonai ügyészség megkeresésére, gyilkosság b?ntette miatt a budapesti rend?rség egy Samuelly Tibor nev? kommunista agitátort letartóztatott. Röviddel ezel?tt egy hadifogságból megtért alezredes tanúskodott róla, hogy ez az ember, aki mint hadifogoly Oroszországban Trockij bizalmasa volt, Moszkvában százötven magyar, tisztet kivégeztetett, mert nem akarták a vörös gárdához csatlakozni. A kommunista Samuelly most három napot se töltött a fogházban, Károlyi Mihály közbenjárására beszüntették kihallgatását és szabadon eresztették."

"…Vágó rekedten kiabálta: A kommunistáknak nem kell szólásszabadság, nem kell demokrácia, fegyverezzék fel azonnal a proletárokat, fegyverezzék le a burzsoáziát, kiáltsák ki a tanácsköztársaságot!..."

Minden itt kezd?dött el. A többi történelem, máig ható tragikus história.

Komárom Város Képvisel?-testülete a város érdekében kiemelked? tevékenységet végz?, vagy maradandót nyújtó közösségek, személyek munkája elismerésére kitüntet? címek – „Komárom Város díszpolgára” kitüntet? cím, „Pro Urbe Komárom” emlékérem – adományozására ad lehet?séget.

Az adományozásra ajánlásokat tehetnek:

• pártok, társadalmi és gazdasági szervezetek, civil közösségek, valamint
• Komárom város legalább 50 polgára által aláírt javaslattal.

Az írásos ajánlatok tartalma:

• az ajánlott közösség, vagy személy tevékenységének, m?ködésének, munkásságának részletes ismertetése,
• az elismerés alapját képez? m?, alkotás, tevékenység leírása, bemutatása, dokumentációja, valamint azok városi, társadalmi és közösségi hasznosulásának bemutatása.

Az írásos ajánlásokat Komárom város polgármesterének címezve kell elküldeni 2013. március 18-ig.

Az adományozásra 2013. április 26-án Komárom város napján tartandó ünnepi testületi ülésen kerül sor.

Negyedik alkalommal tartottak reneszánsz napot a sz?nyi Pet?fi Sándor M?vel?dési Házban. A program bizonyította, hogy a reneszánsz mindig jelen van az életünkben, hiszen nélküle nem lenne megújulás, nem lehetne az embereknek jöv?képük. Az egész napos rendezvény egyfajta téltemet?nek, tavaszköszönt?nek is tekinthet?.

A Komárom-Esztergom Megyei Népm?vészeti Egyesület és a Magyar Csipkekészít?k Egyesületének tagjai jóvoltából szemet gyönyörködtet? kézm?ves portékákat állítottak ki, a gyerekek és a vállalkozó kedv? feln?ttek pedig bepillantást nyerhettek a hagyományos mesterségek fortélyaiba.

- A kézm?vesek évr?l-évre visszatérnek hozzánk, de mindig b?vül is a kör. Vannak sz?ttesek, fa-, csuhé- és csipkemunkák. A résztvev?k tudják, hogy hová jönnek, így aztán van bátorságuk is ahhoz, hogy megtapasztalják az alkotás örömét - mondta el a m?vel?dési ház szakmai vezet?je, Nyilkus Anna.

A gyerekeket így játszóházzal várták, a színpadon pedig a Los Andinos két tagja muzsikált. A nagy siker? zenekar a dél-amerikai Andok-hegység zenei világát hozza közelebb a hallgatósághoz, de megszólaltatják a pentaton dallamú magyar zenét is.

A program kihagyhatatlan része a népi gasztronómia továbbvitele. A m?vel?dési ház udvarán álló kemencéket ezúttal is bef?tötték, és Baltás Zsuzsanna pékfejedelem asszonnyal kalácsot süthettek kicsik és nagyok.