Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Az idei esztend? Komárom városában is a hatékonyabb gazdálkodásról, az ésszer?sítésr?l és a takarékoskodásról szól. Dr.Molnár Attila polgármester elmondta: ahhoz, hogy a várost fenntartható pályára állítsák több egymással összehangolt gazdaságpolitikai lépés megtétele szükséges.

„Magunkon is spórolnunk kell” – fogalmazott a városvezet?, így az els? lépések egyikeként, a hivatalnál 15 %-os létszámleépítést hajtanak végre, amelyet els?sorban nyugdíjazásokkal, valamint bels? átszervezéssel igyekeznek megoldani.

A hétvégén, azaz 2012. január 21-én, szombaton 18.00 órai kezdettel rendezik meg a hagyományos Komáromi Svábbált a Molaji Kultúrházban.

A táncos m?sorral egybekötött nemzetiségi esten a zenét a Die Lausbuben együttes szolgáltatja.

További információ:

Mihalik Mariann: 06-20-961-82-69
Ötvös Kata: 06-20-430-09-07
Kocsis Étterem: 34–342-400

Amíg külföldön arról megy a társadalmi, gazdasági és politikai diskurzus, hogy az Európai Unió és vele az euró képes-e túlélni a jelenlegi válságot, addig idehaza is komoly finanszírozási gondokkal kell szembesülnünk. Komáromban mindezidáig csupán kismértékben éreztette hatását a pénzügyi hitel és adósságválság, az idei évre vonatkozó el?rejelzések azonban sajnos kedvez?tlenebb jöv?képet mutatnak. A város helyzetér?l, a problémákról és a lehetséges kiútról dr. Molnár Attila polgármesterrel beszélgettünk.

-Polgármester úr a városban hónapok óta megy a találgatás arról, mennyi pénz volt a kasszában, mikor az új városvezetés átvette a büdzsét. Vannak olyan hangok, amelyek több milliárd forintos megtakarításról pletykálnak…

- Nézze, nem szeretnék visszafelé mutogatni, hiszen ez így valamivel több, mint egy év elteltével nem lenne korrekt részemr?l, viszont, ha már rákérdezett, most utoljára és még egyszer szeretném leszögezni, az új városvezetés 1.3 milliárd forinttal vette át a komáromi kasszát, ugyanakkor ennek az összegnek minden egyes fillére el?re el volt költve. Hogy érthet? legyen, olyan ez, mikor valaki megkapja a fizetését. Ott van a számláján a pénz, viszont minden fillérnek megvan a helye: f?tés, villany, víz, közös költség, törleszt? részletek stb. Pontosan így van ez egy város költségvetésével is.

Ilyenformán tehát egyetlen szabadon elkölthet? forint sem állt rendelkezésünkre a 2010-es átvételnél, s?t most már azt is tudom, amit akkor sajnos még nem láttunk, és a helyi adók sajátos rendszere miatt nem is láthattuk, hogy már az el?z? években megkezd?dött a város m?ködési kiadásainak címkézett pénzekb?l való finanszírozása. Komáromban az esztelen módon felduzzasztott és irreális méret? intézményrendszer fenntartása jelentette és jelenti most is a legnagyobb problémát.

A város korábban egyszer?en tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Ezért hangsúlyozom újra meg újra, hogy szakítanunk kell az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájával, és vissza kell térnünk a takarékos, racionális és ésszer? gazdálkodásra, egy olyan útra, amely fenntartható pályára állítja Komáromot.

-Mégis ilyen körülmények között - gondolok itt a lesújtó állapotban lév? gazdaságra, az általános piaci bizonytalanságra és befektet?i bizalmatlanságra - milyen lehetséges alternatívák állhatnak a város el?tt?

-Ha egy mondatban kívánnám megfogalmazni, akkor azt mondanám: azonnali és hatékony intézkedések kellenek. Ebben a helyzetben azonban nem lehetünk ennyire általánosak. Nézzük a konkrétumokat. A város 2009-ben 4,4 milliárd, 2010-ben 3,6 milliárd, míg tavaly mindössze 2,2 milliárd forint helyi adót könyvelhetett el. Ugyanakkor meg kell érteni, hogy az intézményrendszerünk fenntartása több, mint 2 milliárd forintot emészt fel. Így könnyen belátható, hogy fejlesztésekre, beruházásra nem marad egyetlen fillérünk sem, s?t már annak is örülhetünk, ha a m?ködést tudjuk biztosítani. Ez tehát az els?dleges célunk: az intézmények m?ködési költségeinek zökken?mentes biztosítása, ezen intézmények kiadásainak racionalizálása mellett.

Célunk továbbá a napi likviditás, a fizet?képesség fenntartása is. Gondolok itt a közüzemi és egyéb az önkormányzathoz érkez? számlák id?ben történ? kiegyenlítésére. Mindezeknél azonban egy valami még fontosabb: átalakítani az elmúlt évek ésszer?tlen, pazarló gazdasági berendezkedését. Erre vonatkozóan nem kevés lépés született már a tavalyi évben is, ugyanezen szigorú költségvetési várospolitika mentén kell meghoznunk idén is a döntéseinket. Summa summarum: a kiadásokat csökkentetnünk, a bevételeket pedig növelnünk kell.

- E lépések megtételéhez rendelkezésre áll-e már részletes terv?

-A helyi adózási rendszer átalakításában látom az egyik lehetséges forrásnövelési lehet?séget. Az önkormányzat adóosztálya a tavalyi év végén megtette a szükséges változtatási javaslatokat. Szintén óriási gazdasági potenciált látok az ingatlanértékesítésekben, továbbá az ipari parki cégek betelepülésének ösztönzésében, el?segítésében. Kollégáim folyamatos tárgyalásban vannak. Ennek eredményeképpen néhány hónapja vetette meg a lábát nálunk egy amerikai tulajdonú nyomdaipari cég, és ha az egyeztetések eredményesek lesznek, idén tovább b?vülhet a park cégeinek száma. Ha a kiadáscsökkentésr?l beszélünk, el?ször a saját házunk táján kell szétnéznünk.

A tavalyi esztend? végén valamennyi önkormányzati tulajdonú cég vezet?jével leültem személyesen tárgyalni. Arra kértem ?ket, tekintsék át büdzséjüket, tegyenek javaslatot, hol, milyen tételekb?l lehetne ésszer? mértékben lefaragni. Úgy látom cégeink vezet?i pontosan megértették a helyzet komolyságát és súlyát és legjobb tudásuknak megfelel?en fogják az elkerülhetetlen változtatásokat végrehajtani. Ugyanilyen takarékos gazdálkodásra kértem és ösztönöztem az önkormányzat által fenntartott intézményeket is.

A nagyobb volumen? kiadáscsökkent? átszervezések közé tartozik a városi közétkeztetés új struktúrában való m?ködtetése, a szociális intézményeinek összevonása, továbbá épületeink fenntartási költségeinek csökkentése. Ez utóbbiról, ha megengedni külön szólnék néhány szót.

Koppánymonostort, Sz?nyt és a MOLAJT is beleértve Komáromnak több mint egy tucat közm?vel?dési célú ingatlana van. Ezek mindegyikét f?tjük, fizetjük világításukat, és vízfelhasználásukat. Jelen gazdasági körülmények között egyszer?en nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust. Így lesz olyan épület, amely kizárólag a tavaszi-?szi id?szakban fog nyitva tartani. Fontos kiemelnem, hogy mindezen döntések meghozatala el?tt egyeztettünk a városi szakmai kollégiumok tagjaival, valamint a városban m?köd? meghatározó gazdasági társaságok vezet?ivel, és a döntéseket velük egyetértésben hoztuk meg.

-Polgármester úr lépten-nyomon azt hallani a városban: „persze értjük mi, hogy ezekben a zord id?kben meg kell húzni a nadrágszíjat, mégis az önkormányzat a tavalyi évben mást se csinált, csak támogatásokat osztott… akkor, hogy is van ez?

-Magam is hallom ezeket a hangokat, tisztában vagyok a kritikával. Nézze, a komáromi városvezetés a teljes költségvetés 3-4 százalékát fordította a tavalyi esztend?ben a helyi civil és sportegyesületek támogatására. Ez az összeg nagyságrendekkel nem több, mint a korábbiak, viszont mi minden egyes forint elköltésének széles nyilvánosságot biztosítottunk. Épp azért, hogy ne legyen sumákolás, és a helyiek pontosan tisztában legyenek azzal, hogy mire költjük a közpénzeket. Korábban nem ez volt gyakorlat. Ha pedig figyelembe vesszük azt a tényt, hogy éveken át a pénz egyszer?en kifolyt a város kasszájából, mi viszont meghatározott célokra költöttük el azt, akkor látható, hogy minden fillér a városunk javát szolgálja.

Megjegyzem azonban, sajnos az idei évben nem tudunk még ekkora összeget sem támogatásokra fordítani. Ahogy most látom az ezen célokra elkülönített keret a teljes költségvetés 2 százaléka körül fog alakulni.

-Beszéltünk takarékoskodásról, átszervezésr?l, de mégis ezen körülmények között várhatóak-e fejlesztések, beruházások?

-Természetesen, minden er?nkkel azon vagyunk, hogy városunk gyarapodjon, szépüljön, hogy az idelátogató, remélhet?leg növekv? számú turista jól érezze magát nálunk, hiszen nem gy?zöm hangsúlyozni: városunk kitörési pontja az idegenforgalom. Az alapvet? kötelez? feladatok ellátása mellett épp ezért küls? források bevonásával több fejlesztést is tervezünk, ugyanakkor ezek pontos mentene még a pályázati kiírások függvénye.

Egy beruházásról viszont külön kell szólnom, igaz ez nem turisztikai, városszépít? jelleg?, viszont rendkívül fontos. A költségcsökkent? geotermikus rendszer kiépítésr?l van szó. Elkötelezett vagyok az irányban, hogy Komárom közintézményeinek nagy részét a jöv?ben a termálvíz f?tse, ezzel nemcsak a környezetterhelés csökkenne, de megújuló energiafajtáról lévén szó a f?tés költsége is. Ezzel együtt nem mehetünk el szó nélkül a tények mellett.

A helyzet nehéz. A 2010-es önkormányzati választásokkor azzal a vállalással indultunk útnak, hogy városunkat, közös elképzelések útján, egy jó közérzet?, prosperáló településsé formáljuk, ahol minden fejlesztés, beruházás az itt él?k érdekeit szolgálja. Sajnos ezt a tervet átírta az élet, egyel?re válságkezelésre kell berendezkednünk. Bevallom városvezet?ként magam is szenvedek a kialakult helyzett?l, ugyanakkor nem menekülhetek el el?le. A feladat adott, meg kell oldani. A megoldást pedig legjobb tudásunk szerint, a nap minden percében megfeszített munkával keressük. Bízom benne, hogy rövidesen túl leszünk ezen a mélyponton.

Ehhez kérem a komáromiak támogatását. Össze kell fognunk, hiszen mint ahogy azt számos történelmi példa is bizonyítja: a legnagyobbnak látszó akadály is könny?szerrel legy?zhet?, ha azt a közösség valamennyi tagja akarja.

Az Endresz Csoport és a Komáromi Er?dök Barátainak Egyesülete január 12-én közösen emlékezett meg a doni katasztrófa 69. évfordulójáról, emléktábla-avatással és történészi el?adással. A méltó helyszínt a Monostori er?d patinás falai adták. Míg korábban mindössze egy maroknyi ember vett részt a megemlékezésen, addig idén kicsinek bizonyult a terem. Az eseményen tiszteletét tette dr. Molnár Attila polgármester is.

Ahogy azt az Endresz Csoport részér?l Arlett Tamás elmondta, le kell számolni a tévhitekkel és féligazságokkal, amelyek Magyarország második világháborús vonatkozásait illetik. A Don kanyarban történtekr?l sokáig beszélni is tilos volt. Pedig az ott elhunyt katonák h?sök voltak!

„Feltehetjük a költ?i kérdést, hogy érdemes volt-e az életüket áldozni. Azok a férfiak nagy szerepet játszottak abban, hogy a nyugat nagy része nem került szovjet megszállás alá“ – fogalmazott Arlett Tamás.

A megemlékezésen részt vett az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, Knirs Imre is, akinek családját is érintette a doni katasztrófa. Anyai nagyapja, Töltési Károly és apai nagyapja, Knirs Gyula is odaveszett a harcok során. A családot mélyen érintette a férfiak elvesztése, amelyr?l a mai napig semmiféle hivatalos dokumentumot nem kaptak.

„Próbáltam kutakodni, de Nagykeszin a ‚40-es évekt?l kezdve minden hivatalos iratot megsemmisítettek, ugyancsak falakba ütköztem az egyházi feljegyzések terén is. Édesapám a tragédia történtekor mindössze 2 éves volt, így én már csak a hallottak alapján tudok minderr?l beszélni. Bízunk benne, hogy hamarosan a Felvidéken is lehet?ségünk nyílik méltó módon megemlékezni a doni katasztrófa áldozatairól“ – mondta Knirs Imre.

A rendezvényen jelen volt a Don kanyar cím? könyv szerz?je, dr. Szabó Péter alezredes, hadtörténész is, aki részletes történelmi beszámolóval szolgált a katasztrófa el?zményeir?l, a Don-kanyarnál történtekr?l, és azok hatásáról egyaránt. Elmondta, hogy Magyarország 1942-ben a német igényeket megtagadni már nem tudta, vállalnia kellett a szövetségesi kötelezettségeket. A 2. Hadsereg kialakításánál figyelembe vették, hogy a terhelés egyenl?en érintse az ország valamennyi részét, ugyanakkor ügyeltek arra is, hogy ne a legképzettebb honvédeket küldjék a Donhoz.

A hadsereg anyagi felszereltsége, fegyverzete tekintetében viszont arra törekedtek, hogy az a lehet? legjobb legyen. Azonban az ország sz?kös anyagi lehet?ségei miatt ez a "legjobb" így is elmaradt a korabeli nemzetközi színvonaltól. A katonai vezet?k alapvet?en egy közép-európai hadszíntérben gondolkodtak, így esélyük sem volt a -40 fokos orosz télben. A Don-kanyarban 100-120 ezer katona vesztette életét.

A 69. évforduló alkalmából a komáromi KEBEL Egyesület emléktábla-avatással tisztelgett a h?sök el?tt.

Az év kezdetén különleges ünnepséget szerveztek a Tóparti Óvodában. Az intézmény három évvel ezel?tt nyerte el az Oktatási Minisztérium „Zöld Óvoda” címét.

A környezeti nevelés terén való elhivatottság jelképeként egy fát, mint az örök fejl?dés és megújulás jelképét állítottak fel az óvoda aulájában.

Az óvoda díszét a KEMÖ Móra Ferenc Tagintézményének Szakiskolájában készítették a diákok Mózes László tanár úr vezetésével, Farkas Tünde igazgatón? támogatásával.