Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Online: 9
2239230 látogatás

Komárom - hírek





Komárom kezdőoldala
www.komarom.hu

Hírek
Hirdetmények
A hónap rendezvényei
Eseménynaptár


Köszöntő
Település történet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Testvérvárosok


Alapadatok
Elérhetőségek
Osztályok, dolgozók
Ügyfélfogadási idők


Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülés
Meghívó, előterjesztések
Rendeletek
Jegyzőkönyvek
Határozatok
Önkormányzati szerződések
Közbeszerzések
Pályázatok


Étterem
Szállás
Múzeum
Gyógyfürdő
Monostori Erőd


Intézmények
Egészségügy
Helyi adók

Komárom - Református templom


2011. 10. 23.
Egy vérbe fojtott forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira és h?seire emlékeztünk október 22-én a helyi Lengyár területén felállított kopjafánál. A mintegy 200 résztvev? között megjelent dr. Molnár Attila polgármester is, aki a forradalom eszméének ápolása és fenntartása érdekében végzett munkájáért emlékplakettet vehetett át a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének megjelent képvisel?it?l.

A m?sort a K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskola diákjai adták, beszédet mondott Turi Bálint alpolgármester:

,,Kegyelmet nem kérek.” – e szavakkal fejezte be Magyarország miniszterelnöke az utolsó szó jogán elmondott beszédét 1958 júniusában , s ezzel minden elhangzott arról a rendszerr?l, amit tiszta vagy megtisztult, megvilágosodott ember csak így min?síthetett.

A mondat ugyanis több értelmet rejt : Nagy Imre miniszterelnöknek nem volt miért kegyelmet kérnie. ? képviselte a nemzet együttes akaratát: ahogy Ausztriából, úgy t?lünk is vonuljanak ki a megszálló szovjet katonák, tartsanak tisztességes választásokat.

Nem volt értelme sem kegyelmet kérnie, mert tudta, az a hatalom, amely hóhérkézre adja ?t, nem fog irgalmazni. Másfél évnyi gondolkodás után Kádár János döntött : ahogy Haynau Batthyány Lajossal, úgy fog bánni ? is volt miniszterelnökével. Aztán amit még a Habsburgok sem mertek megtenni, jöhetett a kollektivizálásnak nevezett földrablás és a teljes, totális megtorlás. A tömegmészárlás, országvesztés.

Kb. 1700 kivégzett, kb. 30. 000 bebörtönzött (majd szabadulása után emberként tönkretett) és kb. 200.000 menekül?. 200.000 emigráns, legalább 100.000 fiatal család. Azok, akik szintén nem kértek kegyelmet, de emberi életet akartak élni. Megbélyegezve, hazaárulónak mondva életben és magyarnak maradni, ahogy tette ezt több százezer honfitársunk, közismert példát említve például a sportból: Kubala László, Puskás Ferenc , Czibor Zoltán. Az a Czibor Zoltán , aki Komáromról hallva mindig sírva fakadt, s aki a rendszerváltás után nem sértett emberként viselkedett, hanem igazi komáromiként segített, amiben tudott.

Tisztelt Emlékez?k! Mi mindenben segíthettek volna ?k, akiknek a nevét ismeri az egész világ? Hogyan engedhettük meg, hogy elengedjük ?ket, s hogy az oroszok kitakarodását még a birodalom összeomlása idején is egy fiatal politikusnak kelljen követelni, 1989 június 16–án, mert nem akadt ,,felel?s vezet?”, aki ezt kijelentse?

Mit szólnak, szólnának azok a munkások akik 1956 október 26-án, itt a Lengyárban elindították a komáromi forradalmi eseményeket, ha megtudnák még néhány évvel ezel?tt sem engedték a mártírok emlékm?vének felállítását közterületen? Köszönet itt és most is azoknak, akik mindezt nem hagyták, s így Komárom városában–ha magánterületen is-, de van hol emlékeznünk.

És–mert rövid id? múlva ott is találkozunk–köszönet Ács Lajos emléktáblája létrehozóinak, akik nem engedték, hogy feledésbe merüljön osztálytársuk, barátjuk neve. 1956 komáromi mártírja az igazi magyar h?s: testvérét?l tudjuk, bár kérte a család, nem volt hajlandó emigrálni, ,,nem követtem el semmit”–mondta. Aztán behívták katonának, ahol katonai b?ncselekményként kellett tetteiért úgymond ,,felelnie”. Kegyelmet ? sem kért. Ügyvédje benyújtotta persze a kérvényt, de mindenki tudta, hogy ezt elutasítják. S igazi magyar h?s, mert következett az aljas és rágalmazó suttogó propaganda…

Nem volt kegyelem, mert nem lehetett. Egy olyan totális és médiával támogatott diktatúrában, mint amilyen a Kádár – rendszer volt, nem lehetett esélye sem Ács Lajosnak, sem Nagy Imrének, sem a nemzetnek.

Huszonegy év telt el a rendszerváltás óta, ideje kimondani: a Kádár-diktatúra felélte a jöv?nket . Lélekben és gondolkozásában tönkretett egy generációt. A mi dolgunk ma már nem csak az emlékezés…

Eljött az ideje egy olyan lassú – nyilván fájdalmas, de elkerülhetetlen – önépítésnek, ami Németországban az1950-es évek elején, Ausztriában 1955-t?l, a szovjetek kivonulása után következett el.

Ebben segítenek bennünket 1956 h?sei, akik 11 évvel a világháború után már érezték és értették, csak ez a tiszta élet útja.

Tisztánlátásukért és tiszta szándékukért hajtunk fejet most el?ttük, remélve, hogy bár válságban, de egy más európai és Kárpát-medencei környezetben, egy jobb Magyarország reménye megvalósulhat majd. Példájuk felemel és értéket teremt. Mert Wass Albert szavaival: ,,Ha sáska rágja is le a vetést, ha vakond túrja is a gyökeret, a világ felett ?rködik a rend.”

Ez az a harmónia, ami a létezés biztosítéka. Mi nem fogjuk a szabadság állapotában hagyni, hogy gyermekeink létét gazemberek feléljék. Akkor, 1956-ban ezért a gondolatért háromszor annyi szovjet tank zúdult ránk, mint a második világháborúban. Ma legfeljebb a gazemberek maradtak, harckocsik talán soha többé nem fognak dübörögni az utcákon.

Szeressük hát Magyarországot, és éljünk úgy, hogy akárcsak 1956 h?seinek, nekünk se kelljen soha sem a történelem, sem Isten el?tt kegyelmet kérnünk" - zárta gondolatait az alpolgármester.

A koszorúzást követ?en a megemlékez?k fáklyás menetben vonultak át a forradalom komáromi h?sének, Ács Lajosnak szül?házához, ahol megkoszorúzták a kivégzett forradalmár emléktábláját. A m?sort itt az észak-komáromi Marianum Magyar Tannyelv? Egyházi Iskolaközpont adta, így idén el?ször Észak és Dél-Komárom együttesen emlékezett meg 1956-ról.


Az események október 23-án a sz?nyi Pet?fi Sándor M?vel?dési Házban a Bozsik József Általános Iskola diákjainak m?sorával folytatódtak. A H?sök terén felállított emlékm?nél Dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester emlékezett meg a h?sökr?l:

"A XX. századi magyar történelem legfényesebb korszakát a mai napon 55 éve kirobbant forradalom és szabadságharc jelenti.

A magyar forradalom vérbefojtása után, 1956. november 4-ét követ?en alig néhány hónap alatt kb. 200 ezer ember hagyta el az ország területét, err?l számol be a KSH 1957-ben készült titkos felmérése (amelyet csak 1989-ben ismerhettünk meg), és hasonló számadatokat találunk a korabeli nyugati statisztikákban is.

A 200 ezer ember 40%-a 15 és 25 éves tanuló korosztály volt, a 200 ezer ember 2/3-a férfi. Érzékelhet?en csökkent a fiatal generáció aránya, érzékelhet?en csökkent a fiatal férfiak aránya, az ország lakosságának majd 2%-át elveszítettük. Az óriási emigráció érzékelteti a magyar felkel?k és forradalmárok csalódottságát, és reményvesztettségét; a könyörtelen szovjet elnyomás, és Kádár révén a szocialista rezsim visszatérése akkor reménytelen színben láttatta százezrek, s?t milliók számára határon belül és kívül is a magyar szabadság kivívását! Egy kicsiny nép a világ akkori legnagyobb hadserege ellen, a szovjet hatalom ellen, kiknek diktatúráját Kádárék a legválogatottabb és legalantasabb politikai és hatalmi eszközökkel belülr?l is biztosították. Egyenl?tlen, de elszánt küzdelem volt, minden magyar számára örök példa.

A reménytelenségre természetesen az évtizedek rácáfoltak, erre a legfrissebb példa az idén augusztusban egy német lapban megjelent interjú, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov, az egykori szovjet kommunista pártvezet? fiával készítettek. Az USA-ban él?, történészként dolgozó Szergej Hruscsov a következ?ket nyilatkozta:

„Apám számára nem volt más választás, mint az 1956-os forradalom leverése, ez azonban mégis vereséget jelentett számára. A magyar fiatalok ’56-ban tiszta ügyért, a szabadságukért harcoltak. Épp ezért apám és politikája hatalmas erkölcsi veszteséget szenvedett a világ el?tt, és elnyomóvá vált.”

Természetesen ma már jól tudjuk, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc elültette azt a magot, melyb?l a szovjet rendszer bukásának csírája elindult. És tudta ezt akkor már a Nyugat és Amerika is.
Nem volt véletlen, hogy az ’56-os magyarokat szívesen fogadták a vasfüggönyön túl, a világ bármely pontján. Az emigránsok közül 1957 márciusáig 173 ezren kerültek els? fogadóhely gyanánt Ausztriába és 18 600-an Jugoszláviába. Már 1956 novemberét?l megkezd?dött e két országban összezsúfolódottak továbbszállítása az Egyesült Államokba, Kanadába, Nagy-Britanniába, NSZK-ba, Svájcba, Franciaországba, Svédországba, Ausztráliába és még folytathatnánk a felsorolást.
Kádárék bebörtönöztek 50 ezer embert, kivégeztettek több ezer forradalmárt, totális volt a megfélemlítés.

Persze a szocialista blokk tagjaként a nyugat felé a jóságos, hazaváró állam hazug képét akarták sugallni, ezt szolgálta a kádári amnesztia, mely büntetlenséget ígért az 1957. március 31-ig visszatér?knek. Az amnesztia propagandafogás volt, hatására 11 ezren mégis hazatértek.
(Háttérben: honvágy, beilleszkedési nehézségek az új társadalmakba, családi-baráti kötelékek, kiskorúság lehettek – volt olyan, hogy egész gimnáziumi osztályok disszidáltak). Jobb esetben a belügyminisztérium külön alosztálya foglalkozott a hazatértekkel, akikre politikai veszélyforrásként tekintettek, a propaganda szintjén megtévesztetteknek hívták ?ket, folyamatosan gy?jtötték róluk az adatokat. Persze a kíméletlen, fizikai megsemmisítést célzó bosszúra is számos példa van:

A gy?ri Török Istvánt a honvágy hívta vissza, elfogták, kivégezték. Steiner Lajost, az NSZK-ból hazatér? budapesti nemzet?r parancsnokot kivégezték. Wittner Máriát, jelenlegi országgy?lési képvisel?nket, aki bízott a kádári ígéretben és Ausztriából tért haza – els? fokon halálra, másod fokon életfogytiglanra ítélték, majd végül nemzetközi nyomásra 1970-ben szabadult. És hosszú még a sor…

A többség azonban új hazájában maradt, ahol igen sikeresen beilleszkedett, hisz élvezték a nyugati társadalmak szimpátiáját,akik tudták, hogy a magyarok fellázadtak a szovjet világbirodalom sokszoros túlereje ellen, és életüket, családjukat, egzisztenciájukat veszélyeztetve heroikus, tragikus küzdelmet folytatnak a szabadságukért. Olyan eszméért, amely a nyugati világ értékei között a legelvontabb, s ugyanakkor a legfontosabb is.

Persze a befogadó államok vezet?i is felismerték a politikai lehet?séget az ’56-os menekültek befogadásában. Egyrészt az adott kormányok illetve kormányzó pártok pozícióját er?sítette, másrészt kelend? és az adott állam számára jó befektetés volt ez a f?leg fiatalokból álló magyar populáció, akik könnyen tanultak, dolgozni akartak, hamar kiképezhet? illetve már Magyarországon kiképzett friss diplomások voltak. Az ’56-osok a mindennapjaikban is helytálltak új hazájukban, és tovább öregbítették a magyarok jó hírnevét szerte a világban.

Természetesen a kádári propaganda folyamatosan ócsárolta ?ket, a disszidens illetve az emigráns szót a kommunista rendszer ellenségének a szinonimájaként használta, a menekültek gazdátlanul maradt magyarországi javait a kommunista rezsim a hatóságok közrem?ködésével kisajátította. Az MSZMP agitációs és propaganda osztálya szorgalmasan gy?jtötte az adatokat, információkat a külföldön él? magyarokról és magyar szervezetekr?l, akik ’56 szellemiségét továbbéltették, és többféle csatornán igyekeztek kapcsolatot tartani az itthoniakkal.

A majd 200 ezer ember kapcsolati hálója többmilliós nagyságrend? volt magyarországi rokonaik, ismer?seik, barátaik révén, tehát joggal félt t?lük a kádári rezsim. Az 1970/80-as években már haza-haza szivároghattak néhányan, hisz dollár-és márka többletforrást jelentettek a valutaínséggel küzd? magyar államnak. Persze a fegyvert ragadók és a forradalomban vezet? szerepet betölt?k csak 3 évtized múltán, 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén léphették át a magyar államhatárt. Sokan soha nem tértek vagy nem térhettek haza…a mai napon emlékezzünk rájuk is"
- fogalmazott az alpolgármester.

Ezt követ?en került sor a Duna Népdalkör m?sorára, valamint a koszorúzásra.

A megemlékezés-sorozat este 18 órakor a Jézus Szíve Katolikus Templomban celebrált ünnepi szentmisével ért véget, amelynek részeként Balogh Eszter énekm?vész, a Concordia és a Vox Femina kórus adott ünnepi hangversenyt.

Komáromi események:

1956. októberében a komáromiak dönt? többsége bizonyosan a rádióból értesült a budapesti eseményekr?l. Október 23-ai tüntetésr?l, a kirobbanó fegyveres harcról, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésér?l, a Parlament el?tti vérengzésr?l. A hírek, illetve a politikusok rádió által közvetített beszédei, röplapok, esetleges szemtanúk beszámolói nem voltak hatástalanok Komáromban sem! Az indulatokat er?sen felforrósította az október 25-én a Parlament el?tti vérfürd? hírére!

1956. október 26-án tüntetés kezd?dött a délel?tti órákban. A szervez?k nevét nem tudjuk. Arról van ismeretünk, hogy” munkás ruhás személyek” felkeresték Németh Lászlót, a Jókai Mór gimnázium akkori igazgatóját. Azt kérték, hogy engedélyezze a diákok felvonulását! Az igazgató a tanárokkal megbeszélve a kérést, els? alkalommal nemet mondott. Tudva a budapesti harcokról, féltették a tanulókat. Az ismeretlen „munkás ruhás személyek” másodszor is megjelentek. Németh igazgató, az erélyes követelés hatására a tantestülettel együtt úgy döntött, hogy a gimnázium diákjai, tanáraik felügyelete mellett kivonulnak. Mivel a tüntetés híre a diákok között gyorsan terjedt, ekkorra többen közülük az udvarra szöktek. A gimnazisták tanáraik felügyelete mellett, zárt sorokban sorakoztak az iskola udvarán.

A Mártírok útjára kivonuló tanulókhoz egy feln?ttekb?l álló nagyobb csoport csatlakozott. A tüntetés a déli órákban kezd?dött. Ez azért alakulhatott így, mert a város üzemeiben délel?tt már akadozott vagy leállt a munka. A tüntet?k Kossuth-nótákat énekelve, nemzeti szín? zászlókat lengetve a Lenfonó Gyárhoz vonultak. Keszi Jen? megígérte, hogy nem fognak rombolni, a budapesti ifjúság melletti szimpátiatüntetés résztvev?i. Keszi a gyár hangszóróján keresztül a tiltakozókhoz való csatlakozásra buzdította a dolgozókat. A fiatalabbak nagyobb számban álltak a felvonulók közé. A többi munkás abbahagyta a munkát és hazament. Ezt a lélektani pillanatot kihasználva, Horváth László és még néhányan leszerelték a gyár falán lév? két vörös csillagot.

A Lenfonó Gyár udvaráról az emberek, a diákok kivételével, a Jókai térre vonultak. Itt volt felállítva a „szovjet h?si” emlékm?” A tömegb?l néhányan kiváltak, kötelek, láncok és két gépkocsi segítségével megpróbálták ledönteni a gy?lölt jelképet. Néhányan kalapácsok és vasrudak segítségével lefeszítették az emlékm? oldalán lév? feliratot. Az itt összegy?lt sokasághoz Mohácsy Gyula egy teherautó tetejér?l rövid beszédet mondott. A téren összegy?ltek látva, hogy a diákok a Frigyes-laktanya felé vonultak gyorsan utánuk siettek, közben jelszavakat kiabáltak.

A tömeg a diákokat a laktanyánál érte be. Csomós Miklós százados, a hely?rség politikai tisztje fogadta az érkez?ket. Nyugodt hangon szólt, igyekezett csillapítani az embereket. Mohácsy Gyula válaszolt a századosnak, felszólította a honvédséget, hogy csatlakozzon a néphez, ahogy ez Budapesten is történt. „Ne ontsák a drága magyar vért!” Ezt követ?en felolvasta a tüntet?k köréb?l kezébe adott M.E.F.E.SZ. 16 pontot. Az emberek nagy éljenzésbe törtek ki a követelések hallatán. A felvonulás egyik vezet?je, vagy csupán a pillanat szülte hangadója Erdélyi László a diákokat és a feln?tt felvonulókat a Duna melletti úton, a szovjet tisztek lakásait elkerülve vezette vissza a városba, a Városháza épületéhez. Az ún. tiszti házakban laktak szovjet családok is. Erdélyi Lászlótól nagyon bölcs dolog volt, hogy a tüntet?kkel ezt a környéket elkerülte.

A felfokozott hangulatú emberek megjelenése ezen házak közelében, véres eseményeket eredményezhetett volna. A környéken él?k látták, hogy a szovjetek géppuskásokat telepítettek a házak lapos legfels? szintjére. A tüntet?k békésen megérkeztek a Városháza el?tti I. világháborús h?si emlékm?höz. Ismét Mohácsy Gyula mondott rövid beszédet, majd virágot helyeztek el a szobor talapzatán.


2011. 10. 21.
Pálffy Istvánnal ünnepeltek

Több száz nyugdíjas vett részt az október 20-án megtartott Szépkorúak estjén. A rendezvényt, melyre mindhárom nyugdíjas klub tagjai meghívást kaptak, a sz?nyi Pet?fi Sándor M?vel?dési Házban került sor.

Dr. Molnár Attila beszédében elmondta, hogy a tavasszal megkötött kiemelt támogatás célja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a nyugdíjas klubok m?ködését. Céljuk, hogy a szépkorúak ne csak egy-egy rendezvény alkalmával érezzék, hogy a város tör?dik velük, hanem az év minden napján. Kezdeményezték, hogy a három nyugdíjas klub több közös rendezvényt tartson, hogy minél jobban megismerjék egymást.

Az este vendége Pálffy István volt, aki nagy örömmel vette a meghívást, hiszen mint mondta, nagyon fontos az id?s emberek megbecsülése. Komárom ebben jó példával jár elöl. Számára is fontos, hogy olyan m?sorok szerepeljenek a televíziók kínálatában, amelyek a szépkorúakat is megszólítják.

A rendezvény folyamán a Bozsik József Általános Iskola diákjai adtak színvonalas m?sort. Verses-jelmezes összeállításuk meghatotta a részvev?ket. Az est a László testvérek fellépésével és cigányzenével ért véget.


2011. 10. 21.
Eredeti helyén a Radetzky emlékm?

Hosszú évek után végre ismét az eredeti helyére, a huszárezrednek otthont adó Frigyes laktanya közelébe állította vissza a komáromi önkormányzat a Radetzky huszároknak emléket állító alkotást, amelyet 1931-ben emeltek az 1918-as piavei csatában h?si halált halt 639 huszár emlékére. A szobrot a Római Katolikus Egyház és a Református Egyház is megáldotta.

A domborm? Szentgyörgyi István alkotása, két huszár alakját idézi fel, Az el?térben lév? rohamra indul, míg a háttérben ábrázolt társa attakra hívó jelet fúj. Joseph Wenzel Radetzky 1810-ben kitüntetésként kapta meg, hogy a Komáromban állomásozó 5-ös huszárezred viselje a nevét.

Az emlékm? egykori átadása után egy társaság 2500 peng?s betétkönyvet adott át a polgármesternek, hogy a Komárom közönsége minden év június 15-én mondasson gyászmisét a huszárokért, a polgármester pedig koszorúzza meg az emlékm?vet, mégpedig 11 órakor, mert akkor lángolt a leghevesebben a piavei ütközet - mondta el az ünnepségen beszédet mondó Asbóth Zsolt.

A II. világháború után a hagyomány megszakadt, a Frigyes-laktanyába szovjet csapatok költöztek, az emlékm?vet pedig a városháza környékére helyezték át. 1945 óta a mai az els? alkalom, hogy a város polgármestere, dr. Molnár Attila koszorút helyez el az emlékm?nél.

Horváth Gyula a körzet önkormányzati képvisel?je elmondta: a köztéri emlékm? évtizedeken át a város egyik, az áthaladó f?útvonalról is jól látható, kitüntetett pontján, az egykori laktanya területének bejáratánál volt elhelyezve. Megóvandó a m?alkotást kés?bb azt a városháza mögötti parkban állítatták fel. Az alkotás most ismét eredeti helyére került vissza.

I. piavei csata, avagy a caporettói áttörés

Az áttör? hadm?veletre1917. október 24. és november 19. között került sor a szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia és Német Birodalom, valamint Olaszország er?i között. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé. Az I. piavei csatára 1917. november 12. és december 2. között került sor.

II. piavei csata

Az 1918. június 15-e és június 22-e között zajlott ütközet dönt? gy?zelmet jelentett az els? világháborúban, az olasz fronton harcoló antant csapatok számára. Az antant gy?zelme szétzilálta a Monarchia hadseregét, közvetlen el?mozdítója volt a Monarchia összeomlásának.

III. piavei csata, avagy a Vittorio Venetó-i csata

A Vittorio Venetó-i csata vagy harmadik piavei csata az antant és az olasz csapatok dönt? gy?zelme volt az Osztrák–Magyar Monarchia seregei fölött az els? világháborúban az olasz fronton, Vittorio Veneto közelében. A monarchiabeli csapatok olyan vereséget szenvedtek, hogy a Monarchia megbízottai fegyverszünetet kértek Olaszországtól, ezáltal a Monarchia befejezte részvételét az I. világháborúban.

Isonzói csaták

Az isonzói csatákat az I. világháborúban vívták meg, az Isonzó folyónál, a mai Szlovénia és Olaszország területein. A háború az olasz fronton az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, illetve Olaszország csapatai közt folytatódtak. A történelem 12 isonzói csatát említ, az osztrák-magyar és olasz felek ennyi alkalommal ütköztek meg egymással a térségben.

Joseph Wenzel Radetzky

A cseh gróf, osztrák császári-királyi tábornagy a 19. század jelent?s katonai vezet?je volt, akinek nevét id. Johann Strauss a Radetzky-indulóval tette halhatatlanná. A tábornagy szolgált a napóleoni háborúkban, de részt vett a magyar forradalom és szabadságharccal egy id?ben kitört itáliai forradalom megfékezésére induló hadjáratokban is. A tábornagy 1857. február 28-án, 72 szolgálati év után vonult nyugalomba, 46 európai érdemrend birtokában. Életének utolsó éveit Milánóban, a császár által rendelkezésére bocsátott Villa Realéban töltötte. Milánóban halt meg, 1858.január 5-én, baleset következtében.


2011. 10. 20.
Tanm?helyt avatott a köztársasági elnök

Szerda délután dr. Schmitt Pál Magyarország Köztársasági Elnöke avatta fel az Alapy Gáspár Szakközépiskola új molaji tanm?helyét. Az avatón jelen volt többek között dr. Molnár Attila polgármester, dr. Völner Pál országgy?lési képvisel?nk, államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit a megyei kormányhivatal vezet?je, Simon Géza, a KEM TISZK társulási tanács elnöke, valamint Popovics György a megyei közgy?lés elnöke.



Dr. Molnár Attila köszönt?jében elmondta: az önkormányzat örül és támogat minden olyan jelleg? beruházást és fejlesztést, amely az oktatás területén valósul meg, hiszen a jöv? építéséhez elengedhetetlenül fontos, a következ? generációk minél magasabb szint? képzése, szakképzése. A városvezet? ?szinte örömét fejezte ki, hogy az Alapy új tanm?helyének átadását országunk köztársasági elnöke is megtisztelte, és reményét fejezte ki, hogy néhány éven belül az új Duna híd átadásán is köszöntheti majd hazánk els? közjogi méltóságágát.

Dr. Völner Pál hozzátette: a térség országgy?lési képvisel?jeként, és államtitkárként is rendkívül fontosnak tartja, hogy ez a beruházás megvalósulhatott. A szakképzés, a szakmunka becsületének visszaállítása a kormány egyik legfontosabb feladata. Magyarország csak akkor lesz képes kilábalni a jelenlegi helyzetéb?l, ha kim?velt emberf?k és kiváló szakemberek dolgoznak majd a közös cél elérése érdekében. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy jelen lehet ezen az eseményen, hiszen még, mint megyei elnök ? írta alá a pályázati dokumentációt. A jól képzett szakemberekre nagy szüksége van hazánknak, hiszen a kormány egyik legf?bb kitörési pontnak a munkahelyteremtést látja. Ezért nagyon sok hasonló, jól felszerelt iskolára van szükség, hogy az utánpótlást biztosítani lehessen. Végül köszönetet mondott a TISZK munkatársainak, a város vezet?inek, az iskola tanárainak és épít?knek, s reményét fejezte ki, hogy id?ben sikerül befejezni a beruházást, hogy az oktatás minél hamarabb nyugodt körülmények között folyhasson.

Simon Géza, a KEM TISZK társulási tanács elnöke beszédében elmondta: a gazdaság igényeihez rugalmasan igazodó szakképzés támogatása a célja annak a közel egymilliárd forintos infrastruktúra fejlesztésnek, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Szakképzési Társulás menedzsel. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A pályázati forrásból 8 megyei, 3 esztergomi és 1 kisbéri fenntartású oktatási intézményben különböz? beruházások valósulnak meg. A K-EMÖ Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma tanm?helyének alapk?letételére idén június 9-én került sor. Ezzel kezdetét vette az intézmény emeletráépítéssel történ? b?vítése és felújítása. Az épület már meglév? két szintjén felújításra került a t?zvédelmi és elektromos hálózat, megújultak a vizesblokkok, korszer?södött a f?tési rendszer. Megtörtént a teljes épület akadály-mentesítése. A kornak megfelel? m?szaki színvonalú tet? váltotta fel a meglév? lapos tet?szerkezetet. Az egész épület egy egységes h?szigetel? rendszerrel új burkolatot kapott, valamint 13 új parkoló kialakítása is megvalósult. A fejlesztést követ?en a szakoktatás és a gyakorlati képzés a kor színvonalának jobban megfelel? infrastrukturális környezetben folyhat, és az eddig szétszórt helyszín? képzés a jöv?ben egy jól felszerelt bázison történhet. A következ? tanévben 672 m2-rel több terület áll a szakoktatók rendelkezésére.

Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök hozzátette: országjáró körútjának egyik mottója a „munka”. „Ezen a napon ellátogattam a tatabányai Kereskedelmi, Vendéglátó– és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolába, majd megtekintettem az ASG gépgyárát és a Bridgestone ipari parkját, délután Tatán a 84 éves Cs. Kiss Ern? fafaragó m?veit néztem meg. Mindegyik helyszínen olyan emberekkel találkoztam, akik hittek abban, amit csináltak. Hittek abban, amiért dolgoztak. Eg új tanm?hely felavatása számomra is a hitet testesíti meg. Hitet abban, hogy az itt tanulók szakmájuk kiválóságai lesznek majd, ezáltal pedig hazánk gyarapodni, növekedni lesz képes” – fogalmazott a köztársasági elnök.A köztársasági elnök avatta fel az Alapy új tanm?helyét.


2011. 10. 19.
Zárva tart a múzeum

A komáromi Klapka György Múzeum értesíti a Tisztelt Látogatókat, hogy az intézmény október 23-án és november 1-jén zárva tart.


További oldalak:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836 837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879 880 881 882 883 884 885 886 887 888 889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899 900 901 902 903 904 905 906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917 918 919 920 921 922 923 924 925 926 927 928 929 930 931 932 933 934 935 936 937 938 939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962 963 964 965 966 967 968 969 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 1000 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1009 1010 1011 1012 1013 1014 1015 1016 1017 1018 1019 1020 1021 1022 1023 1024 1025 1026 1027 1028 1029 1030 1031 1032 1033 1034 1035 1036 1037 1038 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049 1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061 1062 1063 1064 1065 1066 1067 1068 1069 1070 1071 1072 1073 1074 1075 1076 1077 1078 1079 1080 1081 1082 1083 1084 1085 1086 1087 1088 1089 1090 1091 1092 1093 1094 1095 1096 1097 1098 1099 1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114 1115 1116 1117 1118 1119 1120 1121 1122 1123 1124 1125 1126 1127 1128 1129 1130 1131 1132 1133 1134 1135 1136 1137 1138 1139 1140 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149 1150 1151 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 1160 1161 1162 1163 1164 1165 1166 1167 1168 1169 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1176 1177 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1184 1185 1186 1187 1188 1189 1190 1191 1192 1193 1194 1195 1196 1197 1198 1199 1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211 1212
| Statisztika | Honlap térkép | Adatvédelem | Honlap: Musitz Balázs, Komárom Város Polgármesteri Hivatala | javasolt felbontás:1024 * 768