Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A focifarsangon a mez és a sportcipő egyáltalán nem a jelmezverseny része volt, a Sportcsarnok pályáján komoly küzdelem zajlott. A körzeti diáksport bizottság rendezvénye több évtizedes múltra tekint vissza, amihez három éve már az OTP Bozsik program is kapcsolódik.

- Ezzel a tornával az őszi és a tavaszi fociőrület közötti időszakban próbálunk a gyerekeknek sportolási lehetőséget biztosítani – mondta Vörösházi Tibor szervező. A focifarsang a komáromi és a Komárom környéki általános iskolák részvételével zajlott, négy korcsoportban, fiúk és lányok számára. A csapatok két napon át vívták a Sportcsarnokban.

- Az első nap délutánján az általános iskolások harmadik korcsoportjainak mérkőzései zajlottak, majd a negyedik korcsoportosok játszottak. Másnap az első és a második korcsoportos fiatalok, illetve a negyedik korcsoportos lányok mérkőzéseire került sor – tudtuk meg Vörösházi Tibortól.

A komáromi és Komárom környéki óvodák focifarsangját külön rendezik majd meg. A Komáromi körzeti diáksport bizottság rendezvényén összesen 300 gyermek rúgja a bőrt.

- Az idei focifarsangon rekord számú nevezőnk volt, elég ha csak annyit mondok, hogy a negyedik korcsoportosoknál megduplázódott a jelentkezők száma – mondta a szervező. Ezek alapján elmondható, hogy az utánpótlására városunkban nem lehet panasz. - Talán a lányok terén lenne még mit javítani – tette hozzá Vörösházi Tibor.

Az eseményt az MLSZ, a Komárom körzeti diáksport bizottság és az önkormányzat támogatta. Az első helyezettek vándorserleget vehettek át, az első három helyezett éremdíjazásban részesült, minden játékos oklevelet, emléklapot és édességet kapott.

Eredmények:

Az első korcsoportban a Pápay József Általános Iskola lett az első, a Fekete István Általános Iskola focistái a második, a Feszty Árpád Általános Iskola diákjai a harmadik helyet tudhatják magukénak.

A második korcsoportban első lett a Bozsik József Általános Iskola, második a Petőfi Sándor Általános Iskola, harmadik pedig a Feszty Árpád Általános Iskola.

A harmadik korcsoportban a Feszty Feszty Árpád Általános Iskola arany, a Petőfi Sándor Általános Iskola ezüst, míg a Bozsik József Általános Iskola bronzérmet szerzett.

A negyedik korcsoportban a legjobb a Bozsik József Általános Iskola lett, második helyen végzett a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Fekete István Általános Iskola pedig bronzérmet szerzett.

A negyedik korcsoportos lányok között a fesztysek lettek az elsők, a Gárdonyi Géza Általános Iskola a második, míg a Petőfi Sándor Általános Iskola a harmadik helyen végzett.

Dr. Steier József a Guineai Köztársaság tiszteletbeli konzulja tartott előadást a Jókai Mór Gimnáziumban az ebola járványról. A szakember 2014 nyarán azt az útvonalat járta be, amelyen a vírus feltételezhetően eljutott Guinea fővárosába.

- Az afrikaiak megtanultak együtt élni a borzalmakkal, a halállal, hiszen csak a malária évente félmillió áldozatot követel. Az ebola viszonylag ritka, a vírus 1976-os azonosítása óta a mostanit is beleértve 17-szer bukkant fel. Az afrikai egészségügyi helyzet összetett, mert jelen van a kolera, a tífusz és még számtalan más betegség is – mondta dr. Steier József.

Ezért, amíg nem haltak ki komplett családok és nem néptelenedtek el falvak, nem is foglalkoztak komolyan a vírussal. Az első 1000 halottból 300 az orvosi személyzethez tartozott. Furcsa módon a karantént is máshogy kezelték, Afrikában az egészségügyi rendszer miatt átjárható, hiszen ha a beteg a családtagoktól nem kap enni, éhen hal, ugyanis a kórházaknak nincsen konyhájuk. A könyv címe Az ebola poklában jártam, 21 nap rettegés. Az alcím az ebola lappangási idejére utal. Ennyi időre zárta magát önkéntes karanténba dr. Steier József is, aki miután hazaért Afrikából belázasodott. Szerencsére a leletei negatívak lettek, kiderült, hogy "csak" tüdőgyulladása van.

Dr. Steier József gondolkodás nélkül visszamenne Afrikába. Erre márciusban lehetősége is lesz, hiszen a kormánnyal épp most tárgyal egy ebola utáni programról, ami külgazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír.

Az irodalom örömforrás, sokféle hangon megszólaló, olyan mint mi vagyunk, ennek kellene kiderülnie az irodalomórán – mondta Lackfi János író-költő a Jókai Mór könyvtárban középiskolásoknak tartott rendhagyó irodalomóráján.

Ehelyett a tanárok általában csak leadják az anyagot, amit a gyerekeknek be kell magolniuk, sokszor felesleges életrajzi adatokat követelnek meg tőlük, amelyeknek semmi jelentőségük nincs.

- Az irodalom ennél sokkal élet közelibb, illetve olyan értelemben abnormálisabb, hogy tulajdonképpen a fejükben lévő képzetek kivetítése. Hatalmas energiákat szabadít fel, igazán izgalmas és szórakoztató lehet – mondta Lackfi János, akinek évente átlagosan száz fellépése van.

Az író-olvasó találkozókat küldetésnek érzi, ahol azt szeretné megmutatni, hogy az irodalom közvetlen és emberi.

- Minden találkozóm a maga módján rendhagyó. Nem mondom el kétszer ugyanazt, mert az én is unnám, nem csak a hallgatóságom. Illetve mindig belekerülnek apróságok az életemből. Idefele jövet láttam az egyik koszos kamionra felírva a macskalekvár szót, akármit is jelentsen ez. Haszontalan szónak tűnik, de mégis elgondolkodik róla az ember – vélekedett a népszerű költő.

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

Nemcsak Guinea tiszteletbeli konzulja, de dr. Miskolczi László is a Jókai Mór Gimnázium diákja volt egykor. Az ügyészből lett fafaragó tárlata az iskola aulájában nyílt meg február 11-én.

Dr. Miskolczi László értelmiségi pályán való indulása 1949-ben nem volt akadálymentes. Nagyapját kuláknak nyilvánították, ami hatással volt az ő sorsára is, nem vették fel a dombóvári gimnáziumba. A szülői fortélynak, a rokoni segítségnek és a szocialista adminisztráció tökéletlenségének köszönhetően mégis gimnazista lett, csak éppen az ország másik felében, Komáromban.

- Nehéz idők voltak Rákosi időszakában, azonban egy fiatal mindig megtalálja az okot a vidámságra. Nekem Komáromban kiváló tanáraim voltak és életre szóló barátságokat kötöttem. Ma is sokan eljöttek közülük a kiállításomra – mondta a fafaragó. Amikor az ELTE Állam- és Jogtudományi karára felvételizett, már nem kellett a korábbi akadályokkal bajlódnia, puhult a diktatúra. Tanulmányai elvégzése után ügyészként dolgozott. A képzőművészet gyermekkora óta érdekelte, de a vésőt csak 47 éves korában vette a kezébe. A gimnázium elvégzése után ugyan majdnem jelentkezett a képzőművészeti egyetemre, de első rajza az első rostán fennakadt.

- A rajz első zsűrizője jómagam voltam, és nekem nem tetszett, így azt gondoltam, hogy másnak se fog. Azt mondtam, hogy ha nem lehetek Munkácsy vagy Michelangelo, akkor az egésznek semmi értelme nincs – tudtuk meg Miskolczi Lászlótól, aki így művészi képzésben nem részesült, ismereteit múzeum és tárlatlátogatásokból szerezte, közben folyamatosan lerajzolta a környezetében lévő arcokat.

- Tárgyalásokon, értekezleteken mindig megfigyeltem az arcokat és lerajzoltam őket. Egy fiókra való rajzom volt már, de ezeket nem akartam kirakni a szobám falára. Úgy gondoltam, hogy keresek valami maradandóbbat, így jött a fa. A faragás alapjaihoz értettem, arra megtanítottak az eleim, gyermekkoromban is magamnak készítettem a játékokat. Nálam mindig a rajz az első, ahhoz keresek aztán fát – magyarázta az ügyészből lett fafaragó.

Egy idő után műveivel jelentkezett az Iparművészeti Vállalat zsűrijénél, ahol nemcsak kedvező minősítést, de megrendelést is kapott. Így ami ideje az ügyészség mellett maradt, azt mind a fának szentelte. Munkáit országszerte, sőt a határokon kívül is megcsodálhatták.

A művésznek 20 évvel ezelőtt is volt már kiállítása nálunk, Jókai és Klapka portréja látható a városháza dísztermének falán, Feszty arcképe pedig a Feszty iskolát díszíti.

Hatodik alkalommal tartottak medve napot a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A közel háromszáz gyermeklátogatót vonzó programon a Zsebsün együttes játszott örökzöld macis slágereket, a színpadot pedig 350 plüssfigura töltötte meg.

- Évekkel ezelőtt néprajzott oktattam, a medvékhez köztudottan népi hiedelem, idősjóslás kapcsolódik. Az első medve napot még a Talentum iskolában szerveztem, Szőnyben immár hatodik alkalommal kerül rá sor – mondta el a program ötletgazdája, a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület vezetője, Nyikus Anna.

A medve napot eredetileg a szőnyi óvodásoknak és kisiskolásoknak szervezték, a népszerűsége miatt azonban a város valamennyi óvodája előszeretettel vesz rajta részt. A nagy érdeklődés ellenére már idén sem tudtak rajta annyian ott lenni, ahányan szerettek volna, hiszen a Petőfi Sándor Művelődési Ház befogadóképessége véges.

– Kezdetben még nem voltak plüssmacik, azokat később Ráczné Magdolna ácsi gyűjtő bocsátotta a rendelkezésünkre. Tavaly csatlakozott hozzá a komáromi Nagy Zsófia, idén pedig a tokodi babaklub tagja, Szóda Józsefné Annuska néni ajánlotta fel 1500 darabos gyűjteményének egy részét, így a színpadot 350 maci töltötte meg – tudtuk meg Nyikus Annától.

A medve nap programja ingyenes volt, a résztvevő gyerekeknek azonban macival kellett érkezniük. Ez lehetett plüssfigura, maszk vagy kitűző. Ahogy Nyikus Anna mondta, lehet, hogy jövőre már a Sportcsarnokban rendezik meg a medve napot, hiszen a macik és a gyerekek is kinőtték a rendelkezésre álló helyet.