Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

-Sor került a nád levágására, metszésre, takarításra, haletetésre és zajlik a partvédelem kialakítása – tájékoztatott Benczik Attila, az egyesület elnöke.

Minden horgászegyesületi tagnak, akinek a Kórház tóra területi jegye szól, társadalmi kötelezettsége van. Ezt társadalmi munkában le lehet dolgozni. A legtöbb tag számára nagyon fontos a környezet szépsége, ezért alkalomról-alkalomra többen is összegyűlnek a meghirdetett közös munkákra, melyeket a tómester irányít.

Az egyesület folyamatosan adja ki a horgászengedélyeket és a korlátozások feloldását követően a megszokott versenyek megrendezése is tervbe van véve.

-A fajtaösszeállítás során úgy alakítottuk ki a területeket, hogy folyamatosan virágzó fák és bokrok legyenek jelen. Kiirtásra kerültek a sétálók és gyerek számára veszélyes, tüskés, elvadult, burjánzó növények és helyette szép, több szintes növényvilágot alakítottunk ki – mutatta be a területet Juhász Márton, a Városgazda Kft. parkfenntartási ágazatvezetője.

Figyelembe vették a későbbiekben oly fontos turisztikai szempontokat, ezért egy történelmi alapon összeállított információs táblasor is kihelyezésre került a parkban.

A komáromiak kérésére 20 hársfát is kiültettek a Csokonai utcában. Ezek a növények ugyanis, amint azt a legújabb kutatások bizonyítják, jelentősebb emissziós szennyezettséget képesek megkötni.

-Az idei évben nagyobb hangsúlyt fektettünk azoknak a fafajtáknak a kiültetésére, melyek jobban tűrik a szárazságot – emelte ki Juhász Márton.

A koronavírus hosszabb leállásra kényszerítette a korábban megkezdett tevékenységeket, így a Monostori híd fásítását újra kellett tervezni, mely az ágazatvezető elmondása szerint óriási munka volt. Ennek ellenére napjainkig 1.300 facsemetét sikerült kiültetni.

A Komáromhoz tartozó külső területeket természetes és mesterséges határok övezik. Északról Almásfüzitőig a Duna, nyugatról a 13-as főútvonal, egészen az autópályáig, délről az M1 autópálya, keletről pedig Almásfüzítő határától Mocsa közigazgatási határáig egy képzeletbeli vonal zárja be a kört. A Duna mellett számtalan tó, ér, patak és csatorna alkotja a vizes élőhelyek világát, biztosítva a vadak számára a vízellátást.



-A területen számos fő és mellékútvonal, valamint a vasútvonal és keresztül halad. Az utóbbi évek során megnőtt a gépkárművek száma, ami óriási veszélyt jelent jelent, nemcsak a vadállomány, de a közlekedők számára is. Meredeken emelkedi vadakkal történő ütközések száma, ezért a közlekedési hatóság már foglalkozik a 13-as út védelmével – tájékoztatott Zsédenyi Gábor hivatásos vadász, vadőr.

A kisebb-nagyobb akácos erdők az őzállomány, valamint a váltóvadként, szezonálisan megjelenő gímszarvasok és vaddisznók nyugalmát szolgálják. Komárom környékére jellemzőek a kiváló minőségű szántóföldek, melyen kivétel nélkül teremnek meg azok a takarmányok, amik táplálékot és búvóhelyez is nyújtanak az év nagy részében a vadaknak. A fent felsoroltak mellett az állandó vadfajok, így az őz, a vaddisznó, a dámvad, vagy épp a dámszarvas szarvas is megtalálható a környékünkön. Az apróvadak közül a legjelentősebbek a fácán és a mezei nyúl. A Dunát, valamint a kisebb-nagyobb víz borította területeket a tőkés récék és egyéb récefajok, a nyári és a vetési lúd, valamint a nagy lilik keresi fel főként az őszi időszakban. Nagy számban él még a területen balkáni gerle és örvös galamb, melyekkel a kertvárosi és városi belterületeken is találkozhatunk tavasztól-őszig.

-A Duna -szigetek környékén újra felbukkantak az európai hódok, melyek a kisebb csatornákban és patakokban is állandó lakók lettek az utóbbi időben. Ezeken a vizes területeken jelentős mennyiségben élnek pézsmapockok, jégmadarak, kárókatonák, vagy kormoránok, szürke gémek, nagy kócsagok – tette hozzá a szakember.

Azt is megtudtuk, hogy állandó lakhelye van a környéken a vörös rókának, a borznak, és nálunk is felbukkant már az egyre jobban elszaporodó aranysakál, vagy nádi farkas.

A madarak közül kiemelkedik a dolmányos varjú, a szarka, a szajkó, a sárgarigó, a fülemüle, a zöld küllő és a fekete harkály állomány. A ragadozó madarak közül pedig a héja, az egerész ölyv, a kuvik, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a gyöngybagoly a tartozik a legismertebbek közé.

A hivatásos vadász felhívta a figyelmet azokra a szezonális időszakokra, mikor a párzások zajlanak.
Július végétől augusztus végéig tart az őzek násza. Ebben az időszakban az őzek figyelmetlenek, kergetik, hajszolják egymást, ezért is fokozottan ügyelni kell a közlekedés során. A szeptemberi szarvasbika bőgés és a későbbi októberi dám barcogás jobbára a Monostori erdőben lezajlik, ám az őszi időszakban is jobb az óvatosság.

Zsédenyi Gábor rámutatott, hogy a Komárom környékén található külső természeti területek egyben vadászterületek is. Az ezekhez tartozó nádasok, erdők, vizek, mindenki számára látogathatók. Hamarosan azonban jön a tavasz és ezzel együtt megkezdődik a vadak szaporodási időszaka. A nyúl, a fácán és az őz ilyenkor kezdi el az utódnevelést, mely csak akkor lesz sikeres, ha a vadat nem zavarják.

-Ne térjünk le a kijelölt turista útvonalakról, ha kutyát viszünk sétálni, azt mindig pórázon tegyük, sötétedés előtt pedig lehetőség szerint hagyjuk el a területet – javasolta a hivatásos vadász.

Zsédenyi Gábor azt is elmondta, hogy ebben az időszakban gyakorta találkozhatunk őzgidával, nyúlfival, fiókával. Soha ne nyúljunk ezekhez a kis állatokhoz, főként ne vigyük őket haza. Az anyjuk ott van a közelben, valószínűleg táplálkozik, de rövid időn belül vissza fog jönni a kicsinyéhez. Ez azért is fontos, mert ha az anyaállat megérzi a kicsinyén az emberszagot, sokszor nem fogadja vissza, így a kis állat elpusztul, vagy a ragadozók martaléka lesz.

-Hivatásos vadászként a legfontosabb része a munkámnak a vadállomány egészségének és minőségének megőrzése, a vad takarmányozása, etetése, ellátása, valamint az erdészeti feladatok ellátása. A vadvilágért azonban mindannyian felelősek vagyunk. Legjobban úgy óvhatjuk meg, ha csak messziről szemléljük, tudva azt, hogy a természetben mi csak vendégek vagyunk – hívta fel a figyelmet Zsédenyi Gábor.

Lezárult a klímavédelmi program megyénkben; indul a közös munka és a megvalósítás. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, 2016. szeptember 1-jétől 2018. április 30-ig „Komárom-Esztergom megyei klímastratégia készítése és éghajlat-változási platform létrehozása” címmel, 30 millió Ft uniós támogatásból alkotta meg a klímavédelmi programot.

A klímaváltozás elleni küzdelemben közösen kell részt vennünk így adhatunk hatékony választ a környezeti kihívásokra. A stratégiáknak, programoknak csak akkor van értelme, ha mi mindannyian, szemléletet váltunk. Fontos, hogy a klímaváltozást mindannyian komolyan vegyük, hogy minél több hiteles információval rendelkezzünk a klímaváltozásról, a klímavédelemről, arról, hogy mi, mit tehetünk környezetünk megóvásáért; ebben tájékoztató füzetek, klímastratégia kiadványok is segítenek, melyet az alábbi linken érhetnek el: http://zoldkomarom.hu/images/2021/kiadvanyok/pdf/tajekoztato.pdf

A legtöbb energiát az épületeink fűtésére és hűtésére használjuk. Minél több energiát fogyasztunk, annál nagyobb mértékben szennyezzük környezetünket. Kis odafigyeléssel sokan sokat megtakaríthatunk, ezzel is javítva életminőségünket, csökkentve a levegőszennyezést. Az esemény célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a tudatos és megfontolt energiafelhasználásra.

-Fontos, hogy odafigyeljünk, hogy a különféle energiaforrásokat minél hatékonyabban használjuk fel, és ne pazaroljunk feleslegesen! Az energiatakarékosságot tudatosan előidézhetjük. Fűtési időszakban, amennyiben nem tartózkodunk otthon, vagy az éjszakai időszakban jó, ha lejjebb vesszük a lakásban a hőmérsékletet. Egy fokkal alacsonyabb hőmérséklet 5-6%-kal csökkentheti az energiafelhasználást – nyilatkozta Havran-Tóth Bernadett környezetvédelmi referens.



Sokat segít a led izzó használata, mivel ezek a hagyományos halogénekkel szemben kevesebb energiát használnak fel és jobban tűrik a gyakori le és felkapcsolást. Javasolt az árnyékolók, redőnyök, napellenzők használata a nyílászárókon, hiszen a nyári hőség alkalmával házon kívül tartható a Nap melege és nem kell rögtön a klímakapcsoló után nyúlni. Nagyban segít ugyanakkor a megfelelő helyre ültetett árnyékot adó fa, vagy bokor.

A környezetvédelmi referens felhívta a figyelmet a magasabb költségekkel járó befektetésekre is: ilyenek a korszerű nyílászárók, a hőszigetelés alkalmazása, a fűtéskorszerűsítés. A megújuló energiákkal kapcsolatban - mint a biomassza tüzelés vagy a napenergia- a futsokosan.hu oldalon sok ismeret szerezhető be.

-Egy átlagos családi ház éves melegvíz szükségletének akár 60-80% -a is előállíthatja egy 8-10 m2 -es napelem felület – emelte ki Havran-Tóth Bernadett.

Nagy szerepet játszanak az energiatakarékosságban a piacon megjelenő elektromos autók is.

Az épületeket követően a legtöbb energiakibocsátás a közlekedési járművekből származik.

Az elektromos meghajtással működő járművek legfőbb előnye, a levegő minőségének javulása, hiszen nincs közvetlen szennyezőanyag kibocsátásuk.

-A legolcsóbb és a legkörnyezetbarátabb energia az, amit fel sem használunk. Takarékoskodjunk az energiával, használjuk a zöld megoldásokat. Figyelmükbe ajánlom a zoldkomarom.hu internetes oldalon fellelhető környezetvédelmi kiadványainkat is – zárta gondolatait a környezetvédelmi referens.