Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Komárom Város Önkormányzata az Emberi Er?források Minisztériumával együttm?ködve
ezennel kiírja a 2013. évre a Bursa Hungarica Fels?oktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot
fels?oktatási hallgatók, valamint fels?oktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára.

Részletek a csatolásban!

Rövid id?n belül a harmadik bejárásra került sor Komáromban. A város vezet?i ezúttal a MOL városrészbe látogattak ki. A cél most is az volt, hogy jobban megismerjék az itt él?k mindennapi problémáit, és azokra közösen keressenek megoldást.

- Többször jeleztem én is a hivatal felé, illetve a lakók is szeretnék, ha a kamionparkoló megsz?nne. Szükség lenne néhány út felújítására, és elhangzottak gondok a kukoricacsíra-üzemmel kapcsolatban is. F?ként az, hogy id?nként szinte elviselhetetlenül büdös van. Sajnos azonban ez nem az önkormányzat hatásköre, hanem a gy?ri Környezetvédelmi Hivatal ellen?rzése alá tartozik.

Rendszeresen továbbítjuk a problémákat. Jelzések jöttek a közterületekkel kapcsolatban, itt gondolok a parkra, a játszótérre. Ez utóbbival kapcsolatban pozitív visszajelzéseket kaptunk. Felvet?dött a gáz bevezetésének kérdése, amely nem kis horderej?, de valóban fontos lehet - mondta el a körzet képvisel?je, Takács József.

- Nagy igény van ezekre a lakókörzeti bejárásokra, mert most is sokan jöttek el. A lakókörzetekben szinte ugyanazok a problémák vet?dnek fel. A MOL városrész azonban egy speciális része Komáromnak, hiszen ez egy ipari jelleg? övezet. A kisebb problémákat a jöv?ben orvosolni fogjuk. A bejárás a jöv? héten a Laktanyában folytatódik, valamint városrészenkénti fogadóórákon is várjuk a komáromiakat - nyilatkozta dr. Molnár Attila polgármester.

1956. máig ható példája annak a h?sies er?feszítésnek melynek következtében a nemzet újra fel tudott emelkedni létének egyik mélypontjáról és ha csak néhány napra is, de ki tudta vívni szabadságát. 56 év után meséltek az 56-os események újra október 23-án Sz?nyben, az ünnepi m?sorban. A forradalomhoz vezet? történelmi tényeket ezúttal is a Bozsik iskola diákjai idézték a m?vel?dési ház színpadán.

Az összeállításban visszacsengett az az id?szak, amikor az ország az újjáépítést remélte az 1945. áprilisában véget ér? második világháború után. A romokban hever? ország akkor még nem sejtette, hogy felszabadítója lesz megnyomorítója is. Az emlékez? közösség a sz?nyi m?vel?dési házból átvonult a H?sök terére, itt folytatódott az ünnepség, Egyed László, Szabó László Dezs?: Október 23. cím? versét szavalta.

Az ünnepi beszédet a nemrégiben kitüntetett Szabóné dr. Mühlenkampf Erika, a Jókai Mór Gimnázium igazgatója mondta.

- A magyar társadalom egy szelete még mindig nincs tisztában 1956 jelent?ségével. Sokan nem tudják, vagy nem akarják megérteni, mit jelent a széls?ségekt?l mentes, egészséges hazaszeretet. Az, hogy büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk, nem jelent nacionalizmust, sovinizmust, még magyarkodást sem. Err?l eszembe jutottak Márai Sándor szavai.

„Nem érti azt a sok ember, mi áradt itt meg, mint a tenger.
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott, aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt a csontból, húsból törvényt?
S kérdik, egyre többen kérdik, egyre hebegve, mert végképp nem értik.
?k, akik örökségbe kapták.
Ilyen nagy dolog a szabadság?”

Igen, ilyen nagy dolog a szabadság. Ha nem abban élnének, akkor biztosan éreznék a hiányát azok is, akik nem fogják fel. 2012. októberében az ’56-os forradalom 56. évfordulóján ugyanazokat a kérdéseket kellett feltennem magamnak, mint Márai Sándornak. Ugyanazt kellett megtapasztalnom, mint Kepes András csodálatos regényének, a Tövispuszta két f?szerepl?jének? Amikor az egyikük így szólt a másikhoz: „Itt nincs középút öregem. Vagy mi öljük ?ket, vagy ?k minket.” S a Corvin közbe menet úgy kellett éreznem magam, mint egy 2012-es forradalmár? Valaki sztoikusnak nevezett, mert nevem jelentését: malomharc, szélmalomharc, kivetítem az életemre. A minap is egy értelmetlen harcot kellett megvívnom. Bár elgondolkodtató, hogy lehet-e egy harc bármikor értelmetlen? Határozott válaszom az, hogy nem! Mindenb?l levonható a tanulság. A harc csak akkor hiábavaló, ha nem okulunk bel?le. Ezért kell tanulnunk ’56-ból!

"Hiszek a békében, hiszek a harmóniában, melyre vágy a lélek, a szépségben, melyért kiáltoz az anyag, a szeretetben melyért epednek a népek. Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen, ha nem hinnék benne, magam tenném lehetetlenné, oly b?n, melyre nincs feloldozás, csak a hit teheti lehetségessé." Babits Mihály ezen szavait idézve zárta ünnepi, emlékez? gondolatait az iskolaigazgató, majd a koszorúzás következett. A megemlékezésen a Duna Népdalkör m?ködött közre.

Felavatták Csémi Máté '56-os mártír emléktábláját

A városi megemlékezés helyszíne, a Lengyár, az 1956-os forradalom bölcs?je volt Komáromban. Itt szervez?dtek az események, és a legtöbben innen kerültek a rend?rség fogdáiba vagy kaptak évekig letöltend? szabadságvesztést, pénzbüntetést. A megemlékezésen részt vettek Csémi Máté hozzátartozói, az ’56-osok, vitéz Keszi Jen?né, dr. Pákh Tibor, Komárom díszpolgára, a Szent László Raj, a Duna Népdalkör, dr. Molnár Attila polgármester valamint a városvezetés több tagja, továbbá az intézmények és a pártok képvisel?i. A Lengyárnál Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott mondott beszédet.

- 1956. október 23-a beleégett történelmünkbe. Beleégett Európa történelmébe és beleégett a világtörténelembe. Beleégett kitörölhetetlenül és mindnyájunknak egyet jelent: a magyar szabadság napját. De hogy is van ez? A magyaroknak minden évszázadban meg kell harcolniuk a saját szabadságukért, újra meg kell szülessen minden magyar lélekben a szabadság. A szabadság pedig olyan, hogy ha egyszer megszületett, élni akar. Ha a lélek érzi, hogy elnyomják, ha a szív érzi, hogy bilincsben van, akkor feltámad. 1956-ban a fiatalok a M?egyetemen valami csodát tettek. Ez a csoda a mai napig tart, pedig sokan akarták eltiporni. Börtönbe vetették, megkínozták, kivégezték azokat, akik szívükben hordozták a szabadságot. A szívet, az elmét és a lelket nem lehet elnémítani. A testet meg lehet nyomorítani, de a lélek szabad. 11 nap talán a szabadság 1956-ban, mégis Európának, a világnak adtunk mintát arról, hogyan kell összefogni, hogyan kell egynek lenni, és egy akarattal egyként felállni a szabadság mellett.

Vannak történészek, akik úgy vélik 1956-nak köze volt ahhoz, hogy megsz?nt a Szovjetunió. Csak sokára. Addig nyomor volt, eltiprás és némaságra ítéltetés. Addig szenvedtek, mert a hóhér együtt élt az áldozattal. Mert a hóhérok még ma is köztünk élnek. De élnek azok is, akik az emlékeiket átadják. Életem egyik legszebb emléke, hogy Wittner Máriával egy parlamenti sorban ülhetek. Marika él? tanúságtétele ’56-nak és annak, ami utána következett. Azt szokta mondani, hogy ? életre ítéltetett. Életre ítéltetett a halálos ítélet kimondása után. Küldetése van. Tovább kell adnia azt, amit nekik 1956 jelentett. Amit '56 nekünk kell, hogy jelentsen, ma 2012-ben – zárta gondolatait a kormánymegbízott.

Boldoghy Olivér észak-komáromi színész szavalata, valamint a tisztelet virágainak elhelyezése után az emlékez?k a rend?rség egykori bejáratához indultak, ahol 1956-ban Csémi Mátét lel?tték. Tiszteletére emléktáblát avattak. A leleplezésnél a Duna Népdalkör m?ködött közre.

Unokahúga, Lencséné Csémi Erika köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, hogy ez az emléktábla elkészülhessen. Ezt sajnos Csémi Máté felesége és fia már nem élhette meg.

- Nagyon hálásak vagyunk dr. Pákh Tibornak, aki támogatta és segítette, hogy ez az emléktábla elkészüljön, Dr. Molnár Attila polgármester úrnak, Hamrák Zsófia tanácsnokasszonynak és a komáromi polgári körnek. Köszönjük, hogy 56 év után támogatták, hogy ez a dics?séges tábla elkészüljön.

Dupcsik Györgyné sógora, vagyis n?vérének férje volt Csémi Máté. 1956-ban még csak 6 éves volt, de az akkori események élénken élnek benne. N?vére és két gyermeke velük laktak. Reggel 7 óra körül érkezett a hír Csémi Máté haláláról.

- Amikor a n?véremmel közölték a hírt, olyan sokkot kapott, hogy elájult. A családban a sógorom halála ezt követ?en mindennapos témává vált. A n?vérem nem kapott munkát, a gyerekeket nem tudta mib?l eltartani. Arra emlékeszem, hogy a Vöröskeresztt?l kaptak néha támogatást, illetve a szüleinkt?l. Ellenforradalmárnak kiáltották ki, így még a gyermekeit sem taníttathatta - emlékezett vissza Dupcsik Györgyné.

Csémi Mátét a Történelmi Igazságtételi Bizottság és a köztársasági elnök posztumusz kitüntette a rendszerváltás után. Özvegye dr. Pákh Tibor segítségével kérvényt nyújtott be kárpótlásért. Meg is ítéltek neki egy életjáradékot, de mire folyósították volna az összeget, sajnos elhunyt.

A megemlékezés harmadik állomása Ács Lajos '56-os forradalmár szül?háza volt. ?t 21 évesen végezték ki 1959-ben. A megemlékezés koszorúzással és a Vox Femina valamint az észak-komáromi Concordia Vegyeskar által a Jézus Szíve Római Katolikus Templomban a szent mise után tartott el?adással ért véget.

A légpuska és a 3x40 lövéses összetett szám után a kisöb? szabadpuska fekv? versenyét is megnyerte Sidi Péter a sportlöv? Iráni GP-n.

Az összetettben világ- és Európa-bajnok, olimpiai hatodik magyar sportoló tájékoztatása szerint mögötte két hazai puskás végzett a második és harmadik helyen.

Október 26-án és 27-én rendezik meg városunkban a II. Báboda napokat a Jókai moziban.

Részletes program:

Október 26. péntek

10.00 Ládafia Bábszínház, Vásásári Bábcirkusz, Játék gravitációval, súrlódással, légellenállással. Egyensúlyozás, kötéltánc, állatszelídítés, t?zfújás, kígyób?völés bábokkal.

„Tiritarka, s bábos népség” címmel Bobály Kati nemezm?vész és Somogyi Kati babakészít? közös kiállítása.

Október 27.

10.00 Aranykapu Bábszínház: Paprikajancsi és az ördögök – klasszikus vásári, keszty?bábos el?adás
10.30 Bábkészít? játszóház, bábozó sarokkal

A belépés mindkét napra díjtalan!

További információ:

telefon: 06-70-436-01-40
e-mail: horvath.krisztina@kominfo.hu