Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Egy fegyverletétel is lehet tanulságos és példamutató - erről beszélt dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész azon a megemlékezésen, amit az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület szervezett szeptember 27-én Herkálypusztán. A komáromi vár megadásáról szóló megállapodást ugyanis itt, Haynau szálláshelyén írták alá 1849-ben, másfél hónappal a világosi fegyverletételt követően.

- A baj május 21-én kezdődött. Noha ekkor visszafoglaltuk Budát, de ezen a napon írta alá II. Miklós orosz cár, és Ferenc József azt a megállapodást, mely az orosz csapatok beavatkozásáról szólt. Ez megpecsételte a szabadságharc sorsát. Ráadásul a magyar politikai és hadvezetés sem értett egyet. Ugyan a nyári hadjárat bebizonyította, hogy a honvédek milyen bátrak és hazaszeretőek, de a csapatokat már nem lehetett összevonni - mondta dr. Kedves Gyula. Görgey augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert.

Az események ilyetén alakulását a komáromi várban lévők nem értették, hiszen ők ekkor hajtották végre egyik legnagyobb diadalukat. Visszafoglalták a Dunántúl jelentős részét, elvágták az osztrák csapatok utánpótlását, és a közvetlen összeköttetését Béccsel. Három csoport alakult, az egyik azt vallotta, hogy várják ki, mit lép a felső vezetés, a vörös republikánusok abban bíztak, hogy Kossuth megszervezi a külföldi koalíciót, míg mások úgy hitték mindennek vége.

- Ekkor már egy 400.000 fős ellenséges had tartózkodott az országban, a komáromi vár védői az újoncokkal együtt is legfeljebb 23 ezren voltak. Mégis ellenálltak! Többen azt mondták, csak akkor adják fel a várat, ha az egész ország amnesztiát kap, erre azonban semmi esély nem volt. A szeptember 27-i fegyverletételi megállapodás nem csupán arról szólt, hogy a katonák az életüket mentsék. Bebizonyították, hogy nincs lehetetlen! Ma már tudjuk, hogy bevehetetlen vár nem létezik, de ahogy Gárdonyi írja az Egri csillagokban, a vár ereje nem a kőben van, hanem az emberek szívében - hangzott el a hadtörténész beszédében.

Az esemény koszorúzással ért véget.

Kiskunlacháza adott otthont a tanév első fit-kid versenyének, szeptember utolsó vasárnapján. A versenyen 22 egyéni gyakorlattal, és két csapattal versenyeztek a komáromi lányok.

A 2006-osok közül ketten is birtokolták a dobogót. Takács Elizabet, aki eddig soha nem került be a hat legjobb közé, ezúttal tökéletes gyakorlattal aranyérmet szerzett, míg Kocsi-Horváth Eliza ezüstéremmel tért haza.

Szintén dobogóra állhatott Szabó Angéla, Botló Patrícia és Erdős Jennifer, mindhárman 3. helyezettek lettek.

A dobogóról éppen lemaradva 4. helyen végzett Bese Csilla, Vadkerti Sára és Jády Klarissza. 5. lett Lampert Vivien, és Balla Dominika. Varga Evelin és Görbe Fanni pedig a 6. helyen végeztek.

Mindkét csapatunk a dobogó legmagasabb fokára állhatott!

A felsős csapat tagjai: Lampert Vivien, Nagy Dorka, Lidák Luca, Bese Csilla, Varga Evelin, Szalai Rebeka,Kelemen Vanessza, Fekete Lenke.

A középiskolások aranyérmes csapata: Erdős Jennifer, Görbe Fanni, Jády Klarissza, Balla Dominika.

Felkészítő edzők Vadkerti Ildikó és Pintér Dorina voltak, munkájukat Erdős Jennifer segítette.

Városunkban okróber 6-án, 10 órakor az Aradi vértanúk terén emlékezünk meg a hősökről.

Szeptember 30-án a népmese napján, ha csupán kis időre is, de visszaforgattuk az idő kerekét. Écsi Gyöngyi mesemondó műsorában nem volt más, csak a mese teremtőereje, és valami megfoghatatlan, amit csak az együttlét, a közös mesenézés idézhet elő. A varázslat szinte kézzel fogható volt a Közösségi házban.

Kinyílt a fantázia birodalmának ajtaja, s a gyerekek beléphettek Szőlőszem Kálmán csodálatos világába. A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit és lélek – vallják a szervezők.
Horváth Krisztina, a Komáromi Városgazda Nonprofit Kft. kultúráért felelős munkatársa, valamint a Városi Jókai Mór Könyvtár Gyermekrészlegének könyvtárosa, Pál Nikolett idén is nagy sikerrel emlékeztek meg közös szervezésű programban Benedek Elekről, a nagy mesemondóról.

Új szolgáltatást kínál a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár.

Mi a jó versmondás titka? Hogyan kell egy szöveget - verset vagy prózát- értőn és értetőn tolmácsolni? Hogyan építsem fel az előadásomat? Milyen vers, szöveg illik vagy nem illik hozzám? Hogyan álljak ki a közönség elé? Ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához szeretnénk segítséget adni. Szeretettet várjuk azokat az érdeklődőket, akik versmondásra adják a fejüket (önként vagy tanári felkérésre); azokat, akik Kazinczy-versenyre készülnek; azokat, akiknek időnként meg kell szólalniuk nagyobb nyilvánosság előtt; azokat, akiknek fontos az irodalom és az anyanyelv.

Elsősorban a 10-18 éves korosztályra számítunk, de a fiatalabb vagy idősebb életkor sem akadály. Hozott verssel, szöveggel is foglalkozunk, de kérésre szívesen ajánlunk anyagot az adott célnak megfelelően. Egyszeri segítséget éppúgy kaphat az érdeklődő, mint huzamosabb ideig tartó közös együttműködést. Ez utóbbinak hozadéka lehet az iskolai érdemjegy javulása; a tanórákon, vizsgákon magabiztosabb fellépés; egy majdani állásinterjún való sikeres szereplés; kibékülés önmagammal; vagy olyasmi, amire most nem is gondolunk.

Egyéni és csoportos foglalkozásra egyaránt lesz lehetőség. Minden alkalommal játék is tartozik a közös munkához. A versműhely-szövegműhely-játékműhely ideje: minden pénteken 15-17 óra között a könyvtárban (Az időpont a későbbiekben közös megegyezés alapján változhat.) Aki 3 órára jön, nem kell végig maradnia, aki később tud jönni, majd menet közben bekapcsolódik a munkába, rugalmasan alkalmazkodunk!

A foglalkozásokat Miklós Józsefné vezeti.

Jó szívvel ajánljuk ezt az új lehetőséget minden érdeklődő figyelmébe!