Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Mintegy 174 futó, óvodástól nyugdíjas korig, remek hangulat és rekken? h?ség – röviden így lehetne jellemezni a Komáromi Európa Futó Egyesület által szervezett Fenyves futást, melyre idén már tizenhatodik alkalommal került sor. A mez?nyt dr. Molnár Attila polgármester indította útnak.


Nem hiába mondják a résztvev?k, hogy aki egyszer elindul ezen a futóversenyen, az soha nem felejti el. A hangulat még a szurkolókat, a nézel?d?ket is magával ragadta. A startvonalhoz állók kedvét idén a nagy forróság sem vette el a 3,2 illetve a 13,2 kilométeres táv megtételét?l.

– El?ször az ovisok futottak, ?k 200 méter tettek meg. Mind a 41 induló üdít?t, csokit, fagyit és érmet kapott. A díjakat Horváth Gyula sporttanácsnok és Sz?nyi Ferenc adta át. A rövid- és hosszú távra nem csak a környékr?l érkeztek futók, hanem Gy?r térségéb?l és Szlovákiából is – mondta el Czidlina Balázs, a KEFE elnökségi tagja. A rövid távon nyolcvanegyen indultak, a legjobb id?eredmény 11 perc 42 másodperc volt. Ezt futotta le Komárom egészségügyért felel?s alpolgármestere, dr. Kreft-Horváth Loránd is.

– Ebben az életkorban már nagyon fontos az egészség meg?rzése, melyre a futás kiválóan alkalmas. Persze az ember nem akar csúcsokat döntögetni, viszont saját magunkat felülmúlhatjuk. Én például a tavalyi eredményemhez képest egy perccel jobb id?t futottam. Pedig a rekken? h?ség próbára teszi az embert – vélekedett a futás után az alpolgármester.

Bigun Martin pedig mindössze 5 évesen futotta le a 3,2 kilométert, apukája Gábor kíséretében. A kisfiú a 200 méteres ovis futást „csak“ bemelegítésnek szánta, hiszen feln?tteket meghazudtoló módon körülbelül 22 perc alatt teljesítette a távot, melyen saját elmondása szerint egyáltalán nem fáradt el.

– Hobbiszinten több éve futok, és a fiam is kedvet kapott ehhez a sporthoz. Két évesen állt el?ször rajthoz az ovisfutáson, idén pedig úgy döntött, hogy lefutja velem a 3,2 kilométert – mondta a büszke apuka, Bigun Gábor. A családban egyébként több remek futó van, Martin unokatestvére, Kovarik Gerg? korosztályában az egyik legjobb id?t futotta.

A hosszabb, 13,2 kilométeres távot 52 futó teljesítette, közülük Avar András a legjobb id?eredménnyel, 51 perc 12 másodperccel. A tatai fiatalember f?iskolás kora óta fut. – Katonai f?iskolára jártam, ahol kötelez? volt a jó kondíció. Így el?ször muszájból futottam, majd a szenvedélyemmé vált. Kifejezetten szeretem ezt a versenyt, annak ellenére, hogy nagyon nehéz a terep. Az erd?ben úgy süpped a homok, mint a sivatagban. Nagyon meleg is volt ma, de itt volt a családom, a kislányom pedig nagyon drukkolt, így ez extra er?t adott – mondta el Avar András.

Augusztus 19-én ünnepelte újraalakulásának 20. évfordulóját a Koppánymonostori Sportegyesület. A jeles esemény alkalmából megkoszorúzták az alapító Berecz Dezs? emléktábláját, emlékérmeket adtak át, a csapatok pedig bajnoki mérk?zéseket játszottak.

Monostoron 1953-ban alakult hivatalosan sportegyesület, mely rövid m?ködését követ?en 1971-ben megsz?nt. 21 évvel kés?bb a helyiek összefogásának köszönhet?en újra megalakult a Koppánymonostori Sportegyesület.

– A 80-as években a helyi fiatalok több helyütt is rúgták a b?rt. Ezt látva id. Berecz Dezs? a szül?kkel összefogva újra indította a szervezett sportéletet a településen. El?ször csak baráti mérk?zéseket játszottak, majd az egyesület megalakulása után a körzeti bajnokságban szerepeltek. A jelenlegi pálya kiépítése is akkor kezd?dött. Pénz nélkül, önkéntesek segítségével. Az elmúlt 20 évben nagy fejl?dés ment itt végbe. Elkészült a 250 f? befogadására képes lelátó, önkormányzati támogatásból pedig az automata öntöz?-rendszer, felépült az öltöz? és az edz?pálya is.

A jelenlegi elnök, ifj. Berecz Dezs? komoly hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre. Ma már U-7, U-9, U-12, U-14, U-19-es csapata van az egyesületnek, illetve a feln?ttek és az öregfiúk is rúgják a labdát a pályán. Az egyesület kiváló m?ködését mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 2011-ben már a Megye II-ben játszottak a csapatok, és ugyanebben az évben megkapták Komárom Város Pro Urbe díját is.

A születésnap alkalmából az Egyesület különleges emlékérmeket gyártatott, melyet azok kaptak meg, akik az egykori Dózsa Tsz Sportegyesület színeiben játszottak, illetve az egyesület mellett álltak, támogatták m?ködését. Ilyen emlékérmet kapott többek közt dr. Molnár Attila polgármester is. Az ünnepség után mind az ifjúsági mind a feln?tt csapat Bokoddal játszott bajnoki mérk?zést.

Komárom Szent István napi ünnepségének a koppánymonostori Vezérek Parkja adott otthont augusztus 19-én. Az eseményen jelent volt dr. Molnár Attila polgármester, Hornig Rudolfné és dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármesterek, Molnárné dr. Taár Izabella jegyz?asszony és a képvisel?-testület több tagja. A rendezvényen Bedecs Ilonda m?ködött közre.

A Himnusz közös eléneklése után Czita János, a koppánymonostori városrész képvisel?je mondott ünnepi beszédet, melyben kihangsúlyozta: nagyon örül annak, hogy a 2009-ben létrejött park lehetett az idei ünnepségsorozat egyik f? helyszíne, mely a honfoglaló hét vezérnek, szül?földünk szellemiségének és eredet-tudatunknak állít méltó emléket. Elmondta, hogy István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, sokkal fontosabb volt ennél az orientáció kérdése. – István királyunk a maga korában korántsem volt népszer? uralkodó.

A magyarok nehezen fogadták el templomépítési parancsát vagy igen szigorú büntet? törvénykönyvét. Ám ? vállalta a népszer?tlenséget, mert meg volt gy?z?dve róla, hogy hosszú távon népe érdekeit szolgálja. Az egyház melyet megalapított, ma is áll, templomai ott magasodnak szinte minden faluban és városban – hangzott a képvisel? beszéde, mely kitért a Szent István nap történetére is.

Augusztus 20-át Nagy Lajos tett egyházi ünneppé, s 1848-ig meg is tartottak azt. A szabadságharc bukása után betiltották, majd 1938-as törvénybe foglalását követ?en a kommunista rendszer alakította át az új kenyér ünnepévé.

– A köztudatban augusztus 20-a nemcsak István király, de az új kenyér ünnepe is. Az ország és a nemzet jelképe Szent István, az élet jelképe pedig a kenyér. Azt kívánom, hogy a jöv?ben a Szent István-i úton haladva mindenki találja meg a közös boldogulását és az elkövetkez? években mindenki asztalára kerüljön elegend? kenyér – zárta beszédét Czita János.

Fogyott a fagyi, az ugrálóvár sosem volt üres, sorban álltak a gyerk?cök az arcfest?k asztala el?tt, a színpadon pedig egymást váltották a fellép?k a 17. Monostori Napok alkalmával. A családi programra szombaton, az augusztus 20-ai rendezvénysorozat nyitányaként került sor.

Ahogy azt K?rösi Flórián, a Koppánymonostori Kulturális Egyesület elnöke elmondta, minden évben felvet?dik a kérdés: megrendezzék-e a Monostori Napokat vagy sem? Az elmúlt esztend?k azonban bebizonyították, hogy van létjogosultsága a rendezvénynek.

– A monostoriak életében fontos szerepet játszik, ilyenkor kicsit kizökkenhetnek a szürke hétköznapokból, együtt lehetnek, elbeszélgethetnek, új barátságok szöv?dhetnek – vélekedett K?rösi Flórián. Az idei évben a szponzori támogatásoknak köszönhet?en minden ingyenes volt, a gyerekek legnagyobb örömére többek közt a fagyi is. Szintén sikert aratott az ugrálóvár, az arcfestés és a különféle logikai játékok. A feln?tteket színházi el?adások és koncertek szórakoztatták. A Monostori Napok alkalmával nyílt meg Turi Katalin képz?m?vész kiállítása.

A fiatal alkotót fényképei révén már ismerhette a komáromi közönség, most pedig festményeit mutatta be. Mintegy 30-35 vegyes tematikájú képet hozott magával a monostori kiállításra. A nap sztárvendége az X-Faktor egyik felfedezettje Janicsák Veca volt. Az énekesn?nek a nyár nem jelent egyet a pihenéssel, hiszen ilyenkor naponta több koncertet is ad.

– Az ember nem énekelhet mindig több ezres közönség el?tt, ezért a kis koncertek is fontosak számomra. Sokszor érzem azt, hogy az életemet nem én határozom meg, például a fellépések sokaságát vagy az új albumok megjelenését. Azonban a továbbiakban is a zenével szeretnék foglalkozni, terveim között szerepel a továbbképzés is – árulta el Janicsák Veca.

Huszonkilencen - erdélyiek és felvidékiek- vehették át honosítási okiratukat augusztus 9-én a komáromi városháza dísztermében. Az ünnepélyes ceremónia most még meghatóbb volt, hiszen a város polgármestere ezen a napon a 250. magyar állampolgárságot igazoló dokumentumot nyújtotta át.

- Nagyon örülök annak, hogy hazánkban már több százezer ember tette le az állampolgársági esküt. Úgy gondolom, hogy Komárom ebben az élen jár. Adott az egy város két ország, így nagyon sokan kérik a Felvidékr?l, hogy nálunk vehessék át honosítási okiratukat. Egyébként nemcsak a Csallóközb?l, de Mátyusföldr?l, Délvidékr?l, Erdélyb?l és Kárpátaljáról is sokan választották Komáromot. Megható pillanatoknak lehetünk tanúi ezeken az eskütételeken. Mint a törvény egyik megalkotója azt gondolom, hogy a jogszabály elérte a célját - mondta dr. Molnár Attila polgármester.

A törvénymódosítást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmez? 2010. májusában fogadta el az országgy?lés. A törvény adott év augusztus 20-áján lépett hatályba és 2011. január elsejét?l alkalmazzák. El?tte az állampolgárság igénylése hosszadalmas és bonyolult ügymenet volt. Ez a bürokratikus folyamat a törvénymódosításnak köszönhet?en jelent?sen leegyszer?södött.

- Korábban az állampolgárság igénylése magyarországi lakhatás írt el?. Ez minimum 8 év volt. De ha valaki igazolni tudta, hogy felmen?je magyar állampolgár volt, vagy magyar állampolgárral kötött házasságot, illetve kiskorú gyermeke magyar állampolgár volt, akkor ez az id?tartam 3 évre csökkent. Az igényl?nek ezen felül igazolnia kellett a magyarországi megélhetést, állampolgári ismeretekb?l vizsgáznia kellett és egy hosszadalmas orvosi vizsgálaton is át kellett esnie. A törvénymódosításnak köszönhet?en ez a bürokratikus folyamat felgyorsult. A kérvény benyújtása mellett csak azt kell igazolni, hogy a kérelmez? maga vagy valamelyik felmen?je magyar állampolgár volt. Ez igazolható például születési anyakönyvi kivonattal, az egyház által kiadott lelkipásztori igazolással, de találkoztunk régi ipar-igazolványokkal, mesterlevelekkel és bizonyítványokkal is - tudtuk meg mindezt Marcsa Zoltánné anyakönyvvezet?t?l.

A törvény jogosultságát mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az elmúlt 50 évben egybevéve nem iktattak annyi kérvényt mint az elmúlt másfél évben.

-Ezeknek az embereknek soha nem volt lehet?ségük megválasztani azt, hogy milyen állampolgárok legyenek. T?lük - több millió magyar embert?l - az állampolgárságot elvették. Miért vannak itt? Azért, hogy visszaszerezzék. Miért vagyunk mi itt? Azért, hogy segítsünk nekik visszaszerezni - mondta az eseményt szervez? Hamrák Zsófia tanácsnokasszony.

Az állampolgársági esküt sokan könnyes szemmel tették le, hiszen visszakapták egykor elvett magyarságukat. A honosítási okirat átvev?i közt volt a Szép család, amely 5 éve él Komáromban.

- Erdélyb?l, Székelyföldr?l, Kovászna megyéb?l származunk. Nagyon régóta szerettünk volna magyar állampolgárok lenni, most ez végre teljesült. Megható érzés volt átvenni az okiratot- nyilatkozta Szép Ibolya.

A 250. magyar állampolgársági okiratot egy köztiszteletben álló felvidéki család szülötte kapta meg.