Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Ötödik alkalommal rendezték meg a Tavaszváró Futball Tornát a sportcsarnokban, ahol az észak- és dél-komáromi önkormányzat mellett, a mentőállomás, a rendőrség és tűzoltóság, valamint a 24 Óra csapata mérte össze erejét és ügyességét.

Dr. Molnár Attila polgármester elmondta, hogy nagy hagyománya van ennek a kezdeményezésnek.

– A mindennapi munka mellett a hivatali és a hatósági dolgozóknak is szükségünk van arra, hogy kiszakadjanak a mindennapok szürkeségéből, és hogy a baráti kapcsolatokra helyezzük a hangsúlyt. Ez a sportesemény nemcsak az összetartozást szimbolizálja, de a mozgásra és az egészséges életmódra is felhívja a figyelmet – emelte ki a polgármester.

Vincze István, volt válogatott labdarúgó, aki a 24 Óra csapatát erősítette, a tornával kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyszerű ez a kezdeményezés, amelyről más hazai települések is példát vehetnének.

A torna nem mindennapi küzdelmeket hozott, amely végül a tűzoltóság győzelmével zárult. Az ezüstérmes a 24 Óra csapata, a bronzérmes pedig a dél-komáromi önkormányzat együttese lett, amely egy harcos mérkőzésen az észak-komáromi önkormányzat csapatát győzte le. Ötödik helyen a mentőállomás, hatodik helyen pedig a rendőrség együttese végzett.

A torna legjobb kapusa Farkas László (Komáromi Rendőrség), a torna legjobb játékosa pedig Vincze István (24 Óra) lett. A torna gólkirálya címét Kolonics Bálint (Komáromi Tűzoltóság) harcolta ki.

(Forrás: Komáromi Újság)

A Magyar Írószövetség kezdeményezésére minden esztendőben Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük a magyar széppróza napját szerte a Kárpát-hazában.

Tegnap délután a Városházán vendégeink voltak dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja, valamint Kustyán Ilona az egyesület titkára, a Selye Gimnázium nyugalmazott igazgatója, aki Jókai munkáságát méltatta. Az esemény kezdetén Hamrák Zsófia tanácsnokasszony, az est szervezője köszöntötte a megjelenteket. Közreműködött Gál László Latinovits-díjas versmondó és Medveczky Szabolcs zeneszerző.

- Mivel a magyar költészetnek, a magyar drámának és a magyar népmesének is van napja, ezért a Magyar Írószövetség Gál Sándor, József Attila-díjas író-költő-publicista, a Magyar Művészeti Akadémia tagja javaslatára határozott úgy, hogy a magyar széppróza napját is ünnepeljük meg. A Komáromban született Jókai Mór (1825. február 18 – 1904. május 5.) írói tevékenysége páratlan, ő nevelte ki a magyar széppróza olvasóközönségét, ezért szinte magától értetődő volt, hogy az írófejdelem születésnapja legyen az emléknap – mondta Keszegh Margit elnök.

Az előadásokból nemcsak Jókai életéről tudtunk meg számos, eddig talán kevésbé ismert részletet is, de a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet érintően is. A társaság 1911. március 5-én alakult, majd 1945-ben a csehszlovák kormány beszüntette. 2000-ben alakultak újra, jelenleg több mint 180 tagjuk van. Az elmúlt évtizedekből olyan fontos események fűződnek nevükhöz, mint az 1913-ban közadakozásból létrehozott székház, a mai észak-komáromi Duna Menti Múzeum Nádor utcai épületének, a Kultúrpalotának a megépíttetése. Az 1937-ben ugyancsak közadakozásból emelt Berecz Gyula Jókait ábrázoló köztéri alkotásának elhelyezése a múzeum udvarán, vagy épp a Jókai-díj megalapítása és adományozása. Ezek mellett az Egyesület számos ünnepi műsort, előadást és megemlékezést szervez évente. 2012-ben Ex Libris Díjban részesültek.

Komárom Város Önkormányzatának képviselő-testülete január végén ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el városunk 2019-es költségvetését. A döntés hátteréről dr. Molnár Attila polgármestert kérdeztük. … és szóba került néhány helyi felröppenő hír is…

- Polgármester úr, melyek az idei költségvetés sarokszámai, prioritásai?

- A költségvetés összeállítása előtt, - ahogy a korábbi esztendőkben, úgy idén is - igyekeztem minél szélesebb körű társadalmi egyeztetést tartani. Így kiterjedt tárgyalásokat folytattam a képviselő-testület tagjaival, a bizottságokkal, az intézményvezetőkkel, a nagyobb civil szervezetek képviselőivel, a szakszervezetekkel, a városi idősügyi tanáccsal, a diákönkormányzattal, a történelmi egyházak vezetőivel, illetve a roma nemzetiségi önkormányzat vezetőségével is. Mindenekelőtt azonban azokat a tapasztalatokat, kéréseket, észrevételeket igyekeztem beépíteni a költségvetésbe, melyek lakossági bejárásokon merültek fel, és amelyeket a komáromiak juttattak el hozzánk.

Függetlenül attól, hogy jogszabály nem írja elő a költségvetési koncepció elkészítését, mégis fontosnak tartom, hogy ilyen jellegű, a testület által elfogadott dokumentummal már a tavalyi év végén rendelkezett városunk, hiszen az abban szereplő irányelvek, alappillérek megléte is nagyban segítette az idei költségvetés gyors elfogadását. A mai, gazdasági szempontból is állandóan változó világunkban elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy városunk már az év elején rendelkezik az adott esztendő gazdasági kereteit, mozgásterét meghatározó olyan büdzsével, mely a célokhoz megfelelő pénzösszegeket is rendel. Ez fontos egyrészt a betelepülő ipari parki cégek, másrészt a városban működő intézmények, civil szervezetek, egyesületek szempontjából is.

- Nézzük a konkrét számokat...

- Az idei költségvetés kiegyensúlyozott, hiányt nem tartalmaz. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 13,7 milliárd forinttal számol, mely összegnek azonban jelentős része feladathoz kötött. Valamennyi elnyert pályázatunk teljes megvalósítási összege szerepel a büdzsében. A bevételi oldalon, a kormányzati politikának hála, folyamatosan növekvő állami normatívát látunk, a tervek szerint a helyi adóbevételeink is meghaladják majd a tavalyi 2,7 milliárdot, illetve szintén a bevételi oldalt gyarapítják az ipari parki területek eladásából származó ingatlanértékesítések is. Az ipari parkban egyébként jelenleg hazánk legnagyobb zöldmezős beruházása zajlik, a dél-koreai SK Innovation cégcsoport építi új akkumulátor-gyártó üzemét, mely, amennyiben megindul a beruházás második fázisa is, úgy összességben 3000 főt foglalkoztat majd.

- Beszéljünk néhány időről időre felröppenő városi pletykákról, több ezer koreai, gyermekváros, felüljáró…

- Kezdjük akkor az elején. Természetesen hozzám is mindig eljutnak a városi legendáriumból származó, olykor kimondottan rosszindulatú és hangulatkeltő, olykor pedig csak információhiányon alapuló, minden alapot nélkülöző híresztelések. Vegyük is sorra ezeket. Az egyik legújabb ilyen „hírmorzsa”, hogy hatezer koreai munkás érkezik a városba, azon belül is a gyermekváros helyére. Az előbbi kérdésre adott válaszomból is kiderül, hogy amennyiben Komárom nyertese lesz az SK Innovation cégcsoport teljes beruházásának – amit nagyon remélünk -, akkor összesen 3.000 ember fog dolgozni a gyárban, akik nagyrésze vagy komáromi, vagy környékbeli lesz. Közös akciótervet dolgoztunk ki arra vonatkozóan, hogy akik jelenleg Komáromból járnak el nap, mint nap más településre dolgozni (nincsenek is kevesen, hiszen több mint 2000 emberről beszélünk), itt maradjanak a városban, itt találjanak munkát, ne töltsenek el több órát teljesen feleslegesen utazgatással. Ebben a kérdésben meghatározó lesz a bérezés, információink szerint a komáromi ipari park cégei és a város kisvállalkozásai is versenyképes bérezéssel várják a komáromi munkavállalókat. Jó néhány évvel ezelőtt csak a Nokia üzemében dolgozott 12.000 ember, így reményeim szerint nem fog problémát okozni az igényelt 3000 fős létszám betöltése. Mivel az új beruházásnál világszínvonalú technológiáról van szó, a cég működése során várhatóan néhány száz koreai szakember - akik egy jelentős része kvalifikált szakmérnök - fog csak folyamatosan itt tartózkodni a városban. Az Ő részükre kerültek kialakításra a Komáromba is új ízvilágot hozó koreai éttermek.

A gyermekváros területe és jelentősen leromlott épületegyüttesei magántulajdonban vannak. A tulajdonosok hosszú évek óta árulják azt, az interneten is fellelhető információk szerint 1 millió eurós áron, amely véleményem szerint irreálisan magasnak számít a szóban forgó ingatlanért. A hozzánk eljutó hírek szerint több befektető is érdeklődik azonban a terület iránt, nagyon remélem, hogy hamarosan több vállalkozás is lát abban fantáziát, hogy új lakások épüljenek a városban, mert jelenleg mind a kiadó, mind az eladó ingatlanhoz nehezen lehet hozzájutni Komáromban, és ha igen, akkor igencsak borsos áron.

Beszéljünk a sokszor előkerülő felüljáró kérdéséről is. Gondoljuk, végig, hogy a Bécs-Budapest vasútvonal az 1-es számú főútvonalat, szintben két helyen keresztezi, s mindkét helyen Komáromnál, az egyik a MOL városrésznél, a másik a Monostori erődnél. Mind a rendezési terv készítésekor, mind egyéb városfejlesztési koncepció elkészítésénél felmerült a felüljáró szükségessége. Sajnos azonban ez a Monostori erődnél lévő vasúti átjárónál szinte kivitelezhetetlen, hiszen az Árpád utcáig valamennyi lakóházat és középületet (több száz ilyen van) el kellene bontani, amely nemcsak irreális költségekkel járna, de a városképet is negatívan érintené. Hasonló problémák jelentkeznének a Molajnál is, ott azonban a hosszú távú fejlesztési koncepciókban és rendezési tervben már számolunk egy esetleges ilyen beruházással is.

Szeretnék a fentiekkel kapcsolatban három fontos fejlesztésről szót ejteni. Az egyik az elkerülő út folytatása, amely teljes egészében tehermentesítené településünket és Almásfüzitő térségében csatlakozna vissza az 1-es számú főútra. Ezzel megoldódna az a helyzet, hogy az Esztergomba tartó átmenő forgalom áthaladjon városunkon.

A másik, a lekanyarodó sáv kialakítása a koppánymonostori városrész felől érkezőknek a Rákóczi rakpart irányába, ezzel megoldódna a jelenlegi áldatlan állapot, amely szerint naponta többször is hosszú várakozó sorok alakulnak ki egy-egy vonatszerelvény elhaladásakor. A harmadik fontos beruházás, amely szintén állami forrásbevonását igényel, a nemrégiben átadott és felújított Újszállási út és az 1-es út találkozásánál új ipari parki csomópont létesítése. Erre azért van szükség, mert a jelenleg zajló nagyberuházás újabb, nagyobb kereszteződés kialakítását igényli. Mindhárom fejlesztés tekintetében tárgyalásokat kezdeményeztünk az ügyben illetékes szaktárcák vezetésével.

- Polgármester úr térjünk vissza a költségvetéshez! A bevételekről már ejtettünk szót, de mi a helyezt a kiadási oldallal?

- A büdzsé ezen oldalán főként a nagy pályázatainkhoz kötött kiadásaink szerepelnek, ez meghatározza mozgásterünket. Ugyanakkor jelentős összeget kívánunk fordítani a mindennapi komfortérzetet segítő beruházásokra is, az utak, utcák, buszvárók, járdák, játszóterek felújítására, a közvilágítás bővítésére is.

Pályázataink jó része közbeszerzés előtt, vagy alatt áll, ami azt jelenti, hogy néhány hónapon belül megindulnak a beruházások, épül az ipari parki inkubátorház, kezdődik a geotermikus projekt, indul a Zöld város projekt, amelyben a Jókai liget teljes felújításán túl a környező utak, járdák is megújulnak. Sor kerül a gimnázium teljes energetikai korszerűsítésére, a régi salakos pályán megépül az észak-komáromi Öregvár interaktív, oktatási célú makettje.

A Családsegítő Szolgálat új nonprofit szolgáltatóházba költözik. Ezzel teljesen megújul a vasútállomás és a buszvégállomás közötti jelenleg elhanyagolt terület, ahol új zöldfelületek létesülnek, illetve családbarát játszótér is épül. Szintén elnyert pályázattal rendelkezünk elektromos busz beszerzésére, illetve a buszpályaudvar felújítására is.

Hamarosan indul a volt mezőgazdasági kombinát épületének felújítása, ide a múzeum költözik, valamint az ELTE régészeti tanszéke is itt építi ki tudásbázisát, ezzel pedig jogosultak leszünk az egyetemi város elnevezés használatára. A MOL városrészben épül a Brigetio Látogatóközpont, és ne feledkezzünk meg a Csillagerőd felújításáról, vagy épp az új Duna-híd épüléséről sem. S akkor még mindig csak a nagy projekteknél tartunk.

De ne menjünk el említés nélkül a Feszty és a Kultsár aszfaltpályáinak korszerűsítése, a Laktanya közi grundfoci pálya megépítése, vagy épp a Rüdiger tó mellett létesült szabadtéri kondipark és futókör mellett sem.

Az Esély Otthon pályázatunk bérlakások felújítására, illetve helyi munkavállalást ösztönző támogatás folyósítására nyújt lehetőséget. Mindezek mellett természetesen ott van kötelező feladataink között az intézmények korszerűsítése, vagy épp a játszóterek felújítása.

Fontosnak tartom, hogy közintézményeink megközelítését minden évben javítsuk, utak, utcák, járdák, parkolók létesítésével. Folyamatosan újítjuk fel valamennyi komáromi óvoda udvarát és játszóeszközeit. De támogatjuk a kórház, a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem szolgálatteljesítését is.

- Polgármester úr, az ülésen úgy fogalmazott, hogy ez a költségvetés a családok költségvetése. Mit ért ezalatt?

- Az önkormányzat az idei esztendőben is biztosítja hétvégi sebészeti ambulancia és gyermekügyelet fenntartását. Részt veszünk a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj-programban, átvállaljuk a kismamák és a diákok városi utazási költségeit, csakúgy, mint a 70 éven felüliek szemétszállítási díját. Egy sor térítésmentes oltást biztosítunk, és folytatódik a Kincset ér! egészségügyi prevenciós program is. A város továbbra is folyósítja a 100.00 forintos kelengyepénzt, az első házasok részére pedig egyszeri 100.000 forintos támogatást biztosít, valamint kedvezményes telkekre lehet pályázni a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez kapcsolódóan. Ezeken kívül az idei évtől ingyenesen étkezik valamennyi komáromi bölcsődés és óvodás.

Mindezen intézkedések azt szolgálják, hogy az itt élők ne csupán egy településnek, hanem otthonuknak tekintsék városunkat, Komáromot!

Ma délelőtt a Petőfi iskolába ért a Komáromi Értéktárban szereplő helyi "nevezetességeket" bemutató tárlat. A kiállításon csaknem negyven helyi kincset láthatnak a diákok.



A tárlatot Számadó Emese múzeumigazgató ajánlotta a tanulók figyelmébe.

Aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, az városunk kincseit megtalálhatja az Érték és hagyomány című időszakos kiadványban is.