Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Április 14-én délután telt ház előtt tartott mesebemutató előadást a zeneiskola zongora tanszaka.

A műsorban Kecskés Balázs: A bátor királyfi című darabját mutatták be, a mesés történetet zongora produkciók színesítették. Az Egressy Terem színpadát látványos dekorációval díszítették.

A produkció nagy sikerrel zárult a lelkes fellépő gyerekek és a felkészítő tanárok, így Bellus Dorottya, Hersics Diána, Prágay Marianna és Szilli Ilona jóvoltából.

A hét elején immáron tizenegyedik alkalommal hivatalosan is elindult a KEN, azaz a Komáromi Egyetemi Napok, Észak-Komáromban, ahol városunkat Turi Bálint alpolgármester képviselte.

A rendezvénysorozat megnyitóját Tóth János, a Selye János Egyetem rektora tartotta, aki kiemelte, hogy a szórakozás mellett a tudomány is helyet kap az Egyetemi Napokon belül, és felhívta a figyelmet, hogy a Komáromi Egyetemi Napok az április 26-án kezdődő 24. Komáromi Napok előrendezvényének is tekinthető. Beszédét a „hajrá Komárom, hajrá Selye János Egyetem és hajrá KEN a tizenegyediken!” szavakkal zárta.

A nap első előadója Csáky Pál EP képviselő volt, aki támogatásáról biztosította az intézményt. Csáky előadásában több kérdéssel is foglalkozott, mint például a globalizáció, az Európai Unió, illetve az aktuális geopolitikai helyzet. Beszédének végén Csáky Pál a hazaszeretetről és az Egyetem fontosságáról beszélt, hiszen – mint elmondta –a Selye a felvidéki magyarok értelmiségét képzi.

A plenáris ülés második előadója Gundel Takács Gábor műsorvezető és sportkommentátor volt. Rögtön a bevezetőben megtudhattuk, miért nem lett színész, valamint azt is, hogyan indult be a tévés karrierje. A továbbiakban számtalan dolgot tudhatott meg a közönség a jó sportkommentátor ismérveiről, és az közvetítésekre való felkészülés kulisszatitkairól.

A nap további részében karokra helyeződött a hangsúly, ahol is, az érdeklődők olyan rendezvényeken vehettek részt, mint a Kávé világa Ondrejka Peterrel, ahol az érdeklődők nem csak megtudhatták honnan ered, és hogyan készül a kávé, de meg is kóstolhatták azokat. A Gazdaságtudományi Karon dr. Jarjabka Ákos előadásán vehettek részt az érdeklődők, aki a Pécsi Tudományegyetem Diaszpóra- projekt keretén belül a nemzeti-szervezeti kultúra kiemelt szerepéről és globális elemzési modelljeiről számolt be részletesen.

A KEN további programjai: http://egyeteminapok.sk

Dr. Molnár Attila polgármester előterjesztésére, és a Kecskés László emléktársaság kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés 2012-ben április 12-ét a felvidéki kitelepítések emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon indultak el az első vagonok a Felvidékről.

A Benes-dekrétumok 100 ezer magyart kényszerítettek szülőföldjének elhagyására a kollektív bűnösség elvére hivatkozva. A Kecskés László Társaság évek óta szervezi a Felvidékről kitelepítettek és deportáltak országos találkozóját. A Monostori erődben rendezett megemlékezésnek idén dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt a fővédnöke.

A Házelnök köszöntő beszédében elmondta: a szülőföldtől való megfosztás az élettől való megfosztás bűnével egyenlő, s mivel a dekrétumok még mindig élnek, ez a 20. százai tragédia a 21. században is valós veszélyt rejt magában.

- Csehország és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásával a kollektív bűnösség az európai jogrend része lett. Ha a kollektív bűnösség szelleme kiszabadul a palackból, az Európa összeomlásához vezet. Ezek a dekrétumok nem csak a józan ész, de a keresztény erkölcs ellen valók. Szlovákia és Magyarország viszonyát javítaná, a bizalmat erősítené, ha a Benes dekrétumokat eltörölnék, illetve ha Szlovákia másképp állna az állampolgárság kérdéséhez - mondta dr. Kövér László, aki hozzátette, hogy a Kárpát-medencében még ma is sokan kénytelenek megtapasztalni milyen az, ha az embert idegenként kezelik a saját szülőföldjén.

- Komárom tisztelettel adózik azon családoknak, amelyek állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, a szülőföldjüktől egy kézipoggyásszal elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak – fogalmazott dr. Molnár Attila polgármester, majd hozzátette, az átélt és megélt sorsokon változtatni nem lehet, de emlékezni és emlékeztetni kötelességünk!

Az országos találkozóra ezúttal is meghívást kapott két vendégtelepülés, Deáki és Bonyhád mutatkozott be Komáromban. Deákit 1001-től jegyzik a krónikák, ez a település az egyik legrégibb nyelvemlékünk, a Halotti beszéd otthona. Bonyhádon kelta kori leletek is találhatóak, itt békességben megfértek egymás mellett a magyarok, a rácok és a németek. A két település kultúrműsorral készült.

A találkozó kapcsán vetélkedőre is sor került, melyen 10 határon inneni és túli iskola vett részt.

- A versenykiírásra összesen 47 iskola jelentkezett, az országos döntőbe 10 csapat jutott be, köztük nyíregyháziak, budapestiek, és dunaszerdahelyiek - tudtuk meg Tóth Bertalannétól, a Kecskés László Társaság tagjától, aki hozzátette, sajnos az a tapasztalat, hogy a fiatalok az iskolai történelemórán az időhiány miatt ezzel a témával már nem tudnak foglalkozni. A Társaság ezért is tartja fontosnak az országos vetélkedő meghirdetését. A megmérettetésen a diákoknak több feladaton keresztül kellett tudásukról számot adni. Az országos verseny díjait szintén a találkozón adták át. Idén az első az észak-komáromi Selye János Gimnázium lett. A második helyet a dunaszerdahelyiek, míg a harmadikat a budapestiek szerezték meg.

Ezzel kapcsolatban Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár elmondta, sokszor volt rá példa, hogy a történelemtankönyvek és a tanárok meghamisították a tényeket, elhallgatták az igazságot. Velük szemben azonban mindig ott állt a családi, a közösségi emlékezet. Az államtitkár véleménye szerint a mi kötelességünk, hogy a történelmi és a nemzeti emlékezetet közelítsük, kiküszöbölve ezzel az önidentitás elvesztésének veszélyét.

A verseny zsűrijének elnöke Vadkerti Katalin professzor asszony volt, aki a megmérettetés kapcsán párhuzamot vont 1947 és a jelen között.

- Mondhatjuk, hogy a kitelepítés, a lakosságcsere régen volt, azonban az akkor kapott sebek soha nem gyógyulnak. Az azt elszenvedők többsége már nincs köztünk, de az átélt borzalmakat átörökítették az utódaikba. Szlovákia magyarlakta vidékei olyanok, mint az ország keleti területei. Nincsenek fejlesztések, kevés pénz jut az oktatásra és a nevelésre - vélekedett Vadkerti Katalin.

A díjátadót követően került sor a koszorúzásra. A jelenlévők az erőd külső falán elhelyezett, Nagy János szobrászművész által készített dombormű előtt helyezték el a megemlékezés virágait.

Akár 100 ezer üzemórát is kibírnak azok az új izzók, melyek A közvilágítás energiatakarékos átalakítása című pályázatnak köszönhetően kerülnek beépítésre városunk 24 utcájában. A munkálatok során 635 lámpatestet cserélnek ki. A megtakarítás nemcsak energiában, de pénzben is jól mérhető. A pályázat összköltsége 127 millió forint, a pályázat 100 százalékos támogatást élvez, így önerő nincs.

- Ezek úgynevezett LED-es rendszer0 izzók, melyek sokkal hatékonyabbak, hiszen kevesebb energiafelhasználás mellett nagyobb fényerőt biztosítanak. Az élettartamuk is hosszabb, 100 ezer üzemórát képesek világítani. A megtakarítás pénzösszegben is jól mérhető, ebben a 24 utcában éves szinten 8 millió forintos spórolással számolhatunk - magyarázta Czita János alpolgármester.

Az izzótestek szabályozható fényűek, így a frekventáltabb helyeken nagyobb, a többi utcában kisebb fénykibocsátással működnek majd. A munkálatok befejezésének várható időpontja május 30-a.

A költészet festészet is, a festészet költészet is – erről tett tanúbizonyságot városunk költészet napi programja. Az eseményen nyílt meg Orbán Ilona festőművész kiállítása, mely a hazai tájakon túl Franciaországba, és a Toszkán vidékre kalauzolt el bennünket. A megnyitó utáni zenés irodalmi esten a magyar költészet nagyjai mellett városunk költőinek versei is felcsendültek.

Orbán Ilona akvarellekből álló tárlatát egykori kolléganője és barátja, Miklós Józsefné nyitotta meg, aki elmondta, a művészt három alapvető tulajdonság jellemzi: a kíváncsiság, az odaadás és a küzdés.

- Lehet valaki nagyon okos, beszélhet akár tíz nyelven is, ha hiányzik belőle az érzelmi intelligencia, boldogtalan lesz. Az érzelmi intelligencia kialakításában a művészeteknek nélkülözhetetlen szerepük van – mondta Miklós Józsefné.

A képeken megjelent az alkotó közvetlen környezete, a kertje végében hol szelíden folyó, hol vadul áradó Concó patak, az ugyanitt pompázó virágok százai, a francia tenger, Provence és Toszkána semmihez sem fogható szépsége.

- A festészet a színek költészete. Nem is gondolná az ember, hogy mi minden kifejezhető az árnyalatok pici különbségével – véli az alkotó, Orbán Ilona, aki nagyon nehezen tudta megmutatni képeit a nagyközönségnek.

- Amikor a főiskolán kellett évente 30-40 alkotást készítenünk, azzal nem volt gondom, azokat bátran megmutattam, hiszen az volt a feladat. A saját képeimet kezdetben csak édesanyámnak tudtam megmutatni, mert úgy éreztem, hogy számomra a lelkem kitárása olyan, mintha meztelenre vetkőznék – tudtuk meg Orbán Ilonától.

Az alkotó ma már bátran kitárja lelkét, hiszen azt vallja, hogy ezek a képek az ő gyermekei, akikkel boldog és akikre nagyon büszke. A tárlat április 23-ig tekinthető meg az Arany 17. Rendezvényközpontban.

Az est további részében a helybéli költők, Földes Lívia, id. Tonomár István és Balogh László mutatkoztak be, közreműködött a Borostyán együttes és Egyed László versmondó. A program előtt Oláh Kálmán mondott köszöntőt, melyben hangsúlyozta, nincs igaza Babits Mihálynak, a líra nem halt meg, bár nagyon kevés idő jut a versekre.

- A versek átfogják egész történelmünket. A kuruc dalok tartották az emberekben a lelket 1711 előtt és után, az 1823. január 22-én megszülető Himnusz elindította a reformkort, az 1848-as forradalmat és szabadságharcot a Nemzeti dal robbantotta ki. A versek menekülést jelentenek minden diktatúra elől – vélekedett a tanár, hozzátéve, hogy a magyar a jelenlegi nyelvek közül a legkifejezőbb.