Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Július 25-én bejárással egybekötött régészeti vezetést tartott a sz?nyi Vásártéren Dr. Borhy László egyetemi tanár, tanszékvezet?, régész. Az eseményen megjelent Dr. Molnár Attila polgármester is. A sz?nyi Vásártér területén egy komplett ókori polgári város található utcahálózattal, lakótömbökkel, kis sikátorokkal és gazdasági részekkel.

A legjelent?sebb felfedezés 1994-b?l való, amikor egy mennyezetfreskó töredéket találtak a régészek. 1996-ban létrehozták a múzeumot. Két évvel kés?bb három szarkofágot találtak érintetlenül, gazdag mellékletekkel, 2007-ben pedig állatb?rökkel díszített oldalfaltöredék, újabb szarkofágleletek, illetve a Brigetio had- és közigazgatás-történetére vonatkozó felirattöredékek kerültek el?.

Az évek során számos publikáció, múzeumi kiadvány- és katalógus sorozat jelent meg a témában, amelyek igen pozitív nemzetközi visszhangra találtak. Ezeknek köszönhet?en Brigetio beépült az oktatásba, valamint a hazai és a külföldi kutatásba is.

Dr. Borhy László elárulta: a polgárváros mellett el?bb-utóbb a katonai táborban, illetve az azt körülvev? táborváros területén is ásatásokat kezdenek majd.

A programot követ?en Brigetiói m?helyek címmel a brigetiói iparosok, bronzm?vesek, üvegm?vesek életét bemutató tárlat nyílt a Klapka György Múzeumban. A szeptember 2-ig látogatható tárlatot L. Simon László kultúráért felel?s államtitkár nyitotta meg.

"Hangsúlyváltás lesz a kulturális politikában, számunkra a régészet stratégiai ágazatnak számít. Mindent meg fogunk tenni, hogy az elkövetkezend? két évben valamit visszahozzunk abból a presztízsveszteségb?l, amit elszenvedett ez a terület" - jelentette ki az államtitkár, majd rámutatott, hogy január elsejét?l külön költségvetési soron 17,6 milliárd forintot különítenek el az önkormányzatok közgy?jteményi és közm?vel?dési feladatainak állami támogatására, a múzeumi és a könyvtári rendszer átalakítására.

A kiállításon pékség, fazekas, csont- és k?faragó, valamint üvegm?hely maradványai láthatók, valamint bemutatják egy freskófest? m?hely berendezését. Számadó Emese, a múzeum igazgatója elmondta, hogy naponta kerültek el? olyan leletek, amelyek végül tárgyként vagy fényképen bekerültek a kiállítás anyagába.

Az idei ásatásokon feltárták egy bronzm?ves m?hely régóta keresett kemencéit, találtak megmunkálatlan nyers fémtömböket, valamint olyan terrakottából készült formákat, melyeket fémöntésre használtak. Feltártak továbbá egy pincét, mely az eltelt csaknem 1800 év alatt épségben maradt meg és benne különféle magvakat, például datolyamagot találtak - tette hozzá az igazgató.

Bemutatják a kiállításon a falfestészetet is, hiszen Brigetio lakóházaiból számos freskó vált ismertté. Láthatók a régészek által talált festékrögök és a korabeli edénybe beleszáradt gipsz. A falfestményeket helyreállító restaurátorok rábukkantak a freskók szerkesztésének nyomaira, ezek alapján ábrázolták, hogyan jelölték be körz?vel és egyéb eszközökkel a leend? festmény struktúráját.

Az ókori Brigetio feltárásai huszonegy éve kezd?dtek, az idei ásatási szezon a huszadik, mivel az egyik évben terepmunka helyett a leletek feldolgozásával foglalkoztak. A munkát Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezet?je irányítja.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. A település az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, kés?bb egy feliratban már coloniaként említik.

El?ször a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedt?l 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült. A húsz éve folyó ásatásokkal az egykori polgárváros központját tárják fel.

(MTI/komarom.hu)

Július 24-én Komárom vezetése ünnepélyesen is elköszönt az ötkarikás játékokra induló Sidi Péter sportlöv?t?l. A legeredményesebb komáromi sportolót évek óta támogatja a város, aki most Londonban is bizonyíthat. A búcsúztatón jelen volt dr. Molnár Attila polgármester, Molnárné dr. Taár Izabella jegyz?, Horváth Gyula sporttanácsnok és Vizeli Csaba a Komáromi Kulturális, Sport és Szabadid? Nonprofit Kft. vezet?je.

Dr. Molnár Attila a város vezetése és a komáromiak támogatásáról biztosította Sidi Pétert. - Babonából nem kívánunk semmit, de azt tudnod kell, hogy egy emberként mögötted állunk. Neked nem kell izgulnod, mi majd megtesszük helyetted. Neked annyi a feladatod, hogy a lövésekre koncentrálj. Az esetedben is igaz Coubertin báró mondása, amely szerint a részvétel fontos nem az eredmény. Te már b?ven leraktad az asztalra az eredményeket, a VB, az EB és a Világkupa gy?zelemmel.

Ott vagy a világ élvonalában, az olimpián 10-12 egyforma képesség? sportoló méri össze erejét - mondta Sidi Péternek dr. Molnár Attila. A sportoló egy nemzeti zászlót kapott Komárom felirattal és egy üveg egri vörös bort, melynek címkéje az Aranycsapat tagjának, Komárom eddigi egyetlen olimpiai bajnokának, Czibor Zoltánnak a portréját ábrázolja.

Sidi Péter megköszönte a támogatást, hiszen mint mondta, e nélkül nem tudta volna elérni ezeket a remek eredményeket. A sportoló július 25-én indult el Londonba, ahol két edzés után három versenyszámban lép majd a löv?állásba.

Sidi Péterért július 30-án, augusztus 3-án és 6-án szurkolhatunk.

„Szegény Erdély; olyan, mint a mostohagyermek: el?bb egy kicsit haldokolnia kell, hogy meglássuk: milyen kedves, milyen drága, mennyire egyetlen.” – írta 1916-ban Ravasz László református püspök. Akár ezt a mottót is választhatták volna a komáromi fiatalok és a Komárom Környéki Civil Társulás szakemberei közös erdélyi szakmai kirándulásuknak.

Hét évvel ezel?tt augusztus közepén egy felh?szakadást követ?en tragikus áradás zajlott le Lókodon, Homoródszentmártonban és Bikafalván. A tucatnál is több életet követel? árvíz házakat sodort el, otthonokat tett lakhatatlanná órák leforgása alatt. Az eseményt követ?en több országos összefogás alakult ki, hogy a térségben él?kön adományokkal segítsenek. Ehhez csatlakozott Komáromból a Mag-ház konzorciuma, köztük a KKCT is, s így kerültek kapcsolatba a területre érkez? adományok szétosztását végz? Lókodi Ifjúsági Alapítvánnyal.

A LIA egy a Székelyudvarhelyen és környékén él?, hátrányos helyzet?, f?leg állami intézményekb?l kikerült fiatalok gondjainak kezeléséhez nyújt segítséget. Esélyt adnak számukra a munkába / életbe való visszaintegrálódáshoz, szakmai fejl?déshez és életfeltételeik javításához. ?k m?ködtetik a Lókodi Ifjúsági Falut, ahol fiataljaiknak szállással, ellátással, munkalehet?séggel, szabadid?s és társadalmi/közösségi beilleszkedést segít? programokkal állnak rendelkezésükre. Szintén hozzájuk tartozik a bikafalvi Védett Ház, ahol értelmileg károsult ifjaknak nyújtanak otthont, fejl?dési lehet?séget és segítséget a tanulásban.

Egy ilyen példaérték? kezdeményezés mindenképpen érdemes arra, hogy közelebbr?l megvizsgáljuk, tanuljunk t?lük, és megpróbáljuk felismerni a módszerek itthoni alkalmazásának lehet?ségeit. Ennek érdekében július közepén a KKCT önkéntesei és a Komáromi Városi Diáktanács fiataljai karöltve felkerekedtek, hogy egy hetet töltsenek Lókodon és környékén.

A húsz fiatal és kísér?ikkel a hét folyamán számtalan újdonságot, példaérték? megoldást láthattak, tapasztalhattak, amit az itthoni civilek is sikerrel alkalmazhatnak. Lókodon 2010-ben kezdték a Székelygyümölcs projektet, amiben fiataljaik elsajátíthatták a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos technológiákat, kiváltképpen a feldolgozás és annak keretében a gyümölcs-aszalás módszereit. Ezt követ?en a lókodi és bikafalvi ifjúság képzéseken vehettek részt, ahol a fák gondozásáról és a hagyományos gyümölcsösök ápolásáról tanulhattak. Fejlesztették a gyümölcstermesztéshez (betakarítás, tárolás) szükséges eszközkészletüket is. Ahogy azt mi is kóstolhattuk, az általuk el?állított gyümölcslevek, szörpök, lekvárok, aszalt különlegességek messze meghaladják a boltok polcain kapható, tartósítószerekkel és cukorral agyontömött termékek min?ségét és ízvilágát.

Hasonló projektjük a „Korongozás, mint a társadalmi beilleszkedés eszköze”, melynek eredményeképpen az alapítvány által gondozott fiatalok korongozó képzésen vettek részt és elektromos korongozót vásároltak éget?kemencével. Az általuk elkészített edények, kancsók, bögrék nagy népszer?ségnek örvendenek Erdélyben, Magyarországon és Németországban egyaránt, így a saját létük fenntartásának költségeihez is hozzájárulhatnak. Hasonlóképpen híresek az általuk szövött sz?nyegek, falvéd?k is, némelyik gondozott munkáiért sorban állnak a megrendel?k.

A helyi er?k összefogására és a természetes anyagok felhasználására épül?, ugyanakkor fiatalokat integráló projektek hatalmas el?relépést jelenthetnének térségünk civil szervezetei számára, csak meg kell találnunk a megfelel? feltételeket és azon lelkes húzóembereket, akik az élére állhatnak az ilyen kezdeményezéseknek. A héten megismert modellek ráadásul a civil szervezetek és a fiatalokkal történ? foglalkozások, fejlesztések, képzések finanszírozásához is hozzájárulhatnak.

A Komáromi Városi Diáktanács tizenévesei számára nagy élményt jelentett ez a tanulmányút. Amellett, hogy együtt lehettek, együtt dolgozhattak az Ifjúsági Falu és a Védett Házak fiataljaival, a szabadid?ben kisebb kirándulásokra is mehettek a környéken. Jártunk Székelyudvarhelyen, felmentünk a csíksomlyói búcsú helyszínére, megmásztuk a bágyi hegyet, megcsodáltuk a Vargyas-, és a Békás-szorost, fürödtünk a Medve-tóban, bevásároltunk Korondon, koszorúztunk Szejkefürd?n és Farkaslakán, számháborúztunk, bújócskáztunk, nevettünk és ami a legfontosabb: rengeteg hasznos dolgot tanultunk, amit itthon is kamatoztathatunk.

Tóth Dávid - ifjúságsegít?

Szombaton a Közlekedési Múzeum el?l indult útnak az a különleges expedíció, aminek egyik f?szerepl?je az az eredeti, 24 éves, az egykori Kelet-Németországban gyártott Robur, amit készít?i erre a különleges alkalomra alakítottak át. A csapat Komáromot is meglátogatta. A Czibor Zoltán Sporttelepen Horváth Gyula sporttanácsnok, Babják Csaba önkormányzati képvisel? és Beigelbeck Attila a KVSE elnöke fogadta az utazókat.

A mostani Észak-Európa túrával egybekötött olimpiai expedíción Balázs Ottón kívül részt vesz még Waszlavik Gazember László, Bánlaki Tasnád, Bujdosó Attila és Jármi Zsolt is. Terveik szerint a másfél hónapos kaland során keresztülmennek Ausztrián, Németországon és Luxemburgon, hogy aztán Franciaországon keresztül eljussanak Londonba, ahonnan az olimpiát követ?en Észak-Írországba és Írországba mennek tovább.

Balázs Ottó elmondta, hogy az ötlet még 2000-ben pattant ki a fejéb?l, amikor katona volt. Legjobb barátjával akkor tartottak egy kis közvélemény-kutatást arról, vajon melyik a valaha volt legcsúnyább szocialista járm?, amin végül elsöpr? fölénnyel a Robur gy?zedelmeskedett. Ottó – akit saját bevallása szerint a 70-es évekbeli küls?, a tágas utastér és a járm? könnyen szerelhet?sége fogott meg – elhatározta, hogy amint lehet vásárol egyet.

A BKV-sof?rként dolgozó Ottónak erre 2004-ig kellett várnia: ekkor bukkant ugyanis Debrecenben egy jó állapotban lév? példányra. Miután megvette, els? dolga volt, hogy a járó motor mell?l felhívja legjobb barátját és tájékoztassa, hogy ezzel mennek az athéni olimpiára.

Azóta a Robur-expedíciók mondhatni hagyománnyá váltak: Athén után Ottó és csapata 17-szer járta meg Erdélyt és a busszal jutottak ki a pekingi olimpiára is. Az a három és fél hónapos túra olyan tájakon keresztül, mint a Góbi-sivatag, az Altaj-hegység vagy épp Kazahsztán, élete egyik meghatározó élménye volt.

Még akkor is, ha nehézségek mindig vannak. Ottó szerint egy ilyen – olykor több hónapig is eltartó – kalandban a legnagyobb kihívást az összezártság jelenti, de biztos benne, hogy nekik ez sem jelent majd akadályt.

És bár a legf?bb cél, ami a szemük el?tt lebeg, most London és persze az, hogy együtt szurkoljanak a kilátogató magyarokkal a férfi vízilabdázóknak, a kézilabdázóknak és a vívóknak is, emellett van egy dédelgetett álmuk is. Méghozzá az, hogy a 4 év múlva esedékes Rio de Janeiro-i olimpiára egy föld körüli út során érkezzenek meg. Amit természetesen szintén a Roburral teljesítenek majd.

Az expedícióról b?vebben roburexpedicio.hu oldalon olvashat.

Tarnói Béla a komáromi Jókai Mór Gimnázium kémia, fizika tanára és az iskolai fotó szakkör vezet?je volt 1953-55-ig. Komáromban töltött éveir?l számos fénykép készült, melyeket albumba rendezve, saját kommentekkel ellátva a komáromi Klapka György Múzeumnak (Kelemen László u. 22.) ajándékozott.

A 176 db fotót az iskola életér?l, diákjairól, tantestületér?l, a balatoni táborozásról, budapesti kirándulásról s a "Légy jó mindhalálig" cím? darab diák szerepl?ir?l készítette.

Tarnói tanár úr szándéka szerint lehet?séget kínálunk azoknak a régi diákoknak, akik az adott id?szakban a Jókai Mór Gimnáziumba jártak, hogy megtekinthessék a képeket.

Kérjük, hogy szándékukat el?zetesen jelezzék a gy?jteményt gondozó Horsa Istvánné Fekete Zsuzsánál (horsaistvanne@t-online), illetve Számadó Emese múzeumigazgatónál (emese@jamk.hu) a megadott e-mail címeken, vagy a múzeum telefonszámán (0036 34 344-697). Igény szerint, költségtérítés ellenében, másolatok készítésére is van mód.

Fotó: Tarnói Béla balatoni táborozáson diákjaival, 1954-ben