Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Megható események adott otthont február 12-én a Városháza díszterme, hiszen tizenketten kaptak magyar állampolgárságot. Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből érkeztek azok a magyarok, akik Komáromot választották eskütételük helyszínéül. Az esküt követően a jelenlévők közösen énekelték el a Himnuszt, sokan könnyeikkel küszködve.

- Mit is jelent magyarnak lenni? Mi a csonka hazában élők, erre nehezen tudunk válaszolni. Valójában Önök tudják ezt, a mindennapok kapcsán. Épp ezért vagyok büszke arra a tényre, hogy a Magyar Országgyűlés javaslatomra 2012-ben 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett megszavazta, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen. Mi komáromiak talán mindenkinél jobban ismerjük és értjük Trianon tragédiáját, hiszen egy városban élünk, de a Duna két partján, két ország területén. Hiszem ugyanakkor, hogy a magyar állampolgárság megadása írt hozhat a régi sebekre, és erősítheti nemzeti összetartozásunkat - mondta dr. Molnár Attila polgármester.

Az eseményen Pákh Tibor, Komárom díszpolgára is részt vett.

- Védtük és védjük azt a civilizációt, kultúrát, amit a magunkénak vallunk, még akkor is, ha az az Európa, amihez csatlakoztunk, mostanában nem az általunk tisztelt keresztény eszmerendszert védi. Jobban európaiak vagyunk, mint a legtöbb európai, s erre büszkének kell lennünk - vallotta Pákh Tibor.

Marcsa Nikoletta szavalata után a polgármester átadta a honosítási okiratokat. A törvény bevezetése óta hazánkban már több mint 600 ezren tettek egyszerűsített állampolgári esküt, Komáromban eddig négyszáznyolcvanan.

Dr. Pákh Tibor (1924- )

Jogász, műszaki fordító. 1945-1948 között szovjet hadifogságban volt. 1956. október 25-én megsebesült a Kossuth téri sortűznél. 1957-től nyilvánosan hangoztatta véleményét az idegen megszállásról és az ötvenhatos szabadságharcról. 1960-ban ellenforradalmi tevékenység vádjával - politikai tanulmányok írásáért – 12 évnyi börtönre ítélték. 3000 oldalnyi titkosrendőri jelentés készült róla. 1971-ben gyógyíthatatlan elmebetegnek nyilvánították, és hátralévő büntetését elengedték – miután éveken át elektrosokkos és inzulinkómás kezelésnek vetették alá. Pákh Tibor ugyanis a börtönben – az elítéltek emberi jogainak védelmében – éhségsztrájkot folytatott. Ugyanezt tette másfél évtizeddel később is, 1980 tavaszán a Podkowa Leszna-i templomban, a lengyel polgárjogi aktivistákhoz csatlakozva. 1981 októberében útlevelének jogtalan elkobzása ellen tiltakozott éhségsztrájkkal; ekkor beszállították az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetbe. A kórházban kényszergyógykezelésben részesítették, tudatára ható infúziót kapott, és durva mesterséges táplálást alkalmaztak. Ekkor azonban már nem lehetett eltitkolni az ügyet 57 magyar értelmiségi és több nemzetközi szervezet tiltakozott az embertelen és életveszélyes „kezelés” ellen, s végül – október végén – Pákh Tibort kiengedték az elmegyógyintézetből (bár útlevelét nem kapta vissza). Munkavállalását mindvégig akadályozták, megbízásos fordítómunkákból élt.

A börtönben töltött időről, a kényszerkezelésekre így emlékezett vissza:

Tizenöt évet kaptam, bár kötelet akartak adni. A Gyűjtőben ültem a legtöbbet, ott ért 1963-ban az úgynevezett amnesztiarendelet. Engem nem engedtek ki. Folyamatosan zaklattak, egyik sötét zárkából kerültem a másik elkülönítőbe. (...) Öt éven keresztül inzulinsokkal, elektrosokkal és a központi idegrendszerre ható nyugtató gyógyszerekkel kínoztak. Volt úgy, hogy három injekciót kaptam és utána sokkoltak. Az Úristen különös kegyelméből életben maradtam.

A Kádár-rendszerben az ellenzék legendás alakja volt. Egyik tömörüléshez sem lehetett sorolni, de minden március 15-én ott volt a diktatúra elleni tüntetéseken, s minden október 6-án a Batthyány-örökmécsesnél. Gyakran lehetett látni, amint a rendőrök elviszik. Különleges egyéniség, mondhatni magányos forradalmár volt, jogász, aki szakmájában soha nem tudott elhelyezkedni, s aki elveiből soha nem engedett. Amikor az MSZMP főtitkára azzal dicsekedett, hogy az 1963-as amnesztiával minden politikai foglyot kiengedtek a börtönökből, és most már Nyugaton is szalonképes Magyarország, akkor még több száz politikai fogoly töltötte büntetését. Csak az úgymond puha diktatúra, a gulyáskommunizmus idején, 1971 novemberében szabadult a gyűjtőből.

A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron emlékéremmel tüntette ki.

Az önkormányzat a tavalyi esztendőben, december 11-én köszöntötte először azokat az újszülötteket, akik október 12-e után látták meg a napvilágot. Ajándékcsomagot kaptak a családok, benne mindennel, ami egy baba ápolásához szükséges lehet.

Akkor dr. Molnár Attila polgármester elmondta, a kelengyepénzt, vagyis a 100 ezer forintos egyszeri támogatást már évek óta kapják a komáromi családok, azonban más módon is szeretné kifejezni az önkormányzat azt, hogy közösen örül a babát vállaló családokkal. A kezdeményezésből hagyomány teremtődik, hiszen február 18-án újfent fogadták a családokat, ezúttal 25 meghívottból 16 jött el az ünnepségre.

- Pontos számokat nem tudok mondani, hogy hányan születtek, hiszen adatvédelmi okok miatt mi csak azokról a családokról tudunk, akik kelengyepénzt igényeltek nálunk. Tavaly azonban ez a szám meghaladta a 140-et, míg a korábbi években 110 körül mozgott. Nagyon örülünk, hogy ilyen szépen gyarapszik Komárom lakossága - mondta el a polgármester.

Az ajándékcsomag természetesen azoknak is jár, akik az ünnepségen nem tudtak részt venni.

Péntek 13-án tartottak diáknapot a Kultsár István Szakközépiskolában. A programot a nyertes tizenegyedikes osztály állította össze, melyben hangsúlyos szerepet kapott a sport. A tanárok és a diákok szerint is szükség van az ilyen rendhagyó napokra az intézmény életében.

- Az iskola vezetője a diáknapon megkoronázza a diákkirályt és átadja neki az almamater kulcsait, jelezve, hogy egy napra övék a hatalom. A diáknap megszervezése mindig valamelyik 11-es osztály kiváltsága, ők ezért komoly harcot vívnak – tudtuk meg a Kultsár István Szakközépiskola igazgatónőjétől, Sipos Sándornétól.

A dicsőségért most két tizenegyedikes osztály szállt harcba, amiből a B-sek kerültek ki győztesen.

– Sikerült meghívnunk DJ. Dominique-et, aki el is jött az iskolába, valószínű, hogy ez is hozzájárult a győzelmünkhöz. Ezen kívül sok finomsággal készültünk a társainknak, sütiket sütöttünk – mondta el Dankó Rita.

– A programok összeállításához sok segítséget kaptunk az igazgatónőtől, főleg sportos programokkal készültünk – tette hozzá Licki Eszter.

Abban a diákok és a tanárok is egyetértettek, hogy kellenek az ilyen rendezvények az iskola életében, hiszen ezek a közösséget, az összetartást erősítik. A fiatalok azt sem bánnák, ha gyakrabban lenne diáknap. A programot fellépők színesítették, ellátogatott a Kultsárba a Red One Tánccsoport, de nagy sikerű bemutatóval készült a 12. C. kosárcsapata is.

Rendszeresen tartanak egészségnapot a Gondozási Központ idősek klubjában, ahol mindig aktuális témák kerülnek előtérbe. Ezúttal az influenzáról beszélt dr. Kreft-Horváth Loránd háziorvos.

- A Vöröskereszt a lándzsás útifűszirup forgalmazójától összesen 40 üveget kapott. Ebből 10 üveget a véradók, 30 üveget pedig az idősek kaptak meg – mondta el Kuti Barbara a szervezet vezetője.

A klubtagoknak először dr. Kreft-Horváth Loránd tartott egy rövid ismertetőt az influenza elleni védőoltás fontosságáról, bár a háziorvos kiemelte, Komáromban nagyon egészségtudatosak az ehhez a korosztályhoz tartozók, hiszen igen magas számban adatták be a védőoltást még jóval a járvány kitörése előtt. Az egészséghez a rendszeres mozgás is hozzátartozik, így a klubtagoknak három hónapja tart meridián tornát a Vöröskereszt önkéntese, Kun Aranka.

– Ez a torna egyszerű, könnyen elsajátítható, naponta 15-20 perc alatt elvégezhető. Három fő része van, az akupresszúrás pontok stimulálása, a hasi légzés és a teli talpon való guggolás – tudtuk meg Kun Arankától.

Többen a gyakorlatokat odahaza is végzik, köztük Szabó Jánosné is.

– Még a 90-es években kórházba kerültem, ott ismerkedtem meg a meridián tornával, de csak azóta végzem rendszeresen, amióta Aranka a klubban órákat tart. Azt vettem észre, hogy energikusabb lettem és a korábbi betegségeim tünetei is csökkentek – mondta el Szabó Jánosné, aki hozzátette évek óta mindig beoltatja magát influenza ellen, de a megelőzésben a házi praktikákat, a mézet és a fokhagymát is beveti.

A kormány az idei év végéig elkészíti a világörökségi nevezést, így 2017-re már az Unesco Világörökség tagja lehet a római limes 417 kilométeres hazai szakasza. Szakemberek szerint ez turisták százezreit vonzza majd, így Komáromnak is fel kell készülnie az idelátogató vendégek fogadására.

A témában tartott tanácskozást a Limes Szövetség az Arany 17. Rendezvényközpontban, ahol az elsődleges cél a közös gondolkodás volt.

– Pannonhalma példáját emelném ki, ők 1986-ban kerültek fel az UNESCO listájára, egy évvel később 130 ezer turista látogatott el hozzájuk. Itt is ez fog történni – magyarázta a Limes Szövetség elnöke, Hirschberg Attila.

Minderre Komáromnak időben fel kell készülnie, hiszen ennyi embert logisztikailag mozgatni, szállásolni, étkeztetni kell. Ráadásul a programkínálatot is bővíteni kell.

– A turisták mindig oda mennek, ahol sok a látnivaló, egy olyan összehangolt kínálatot kell nyújtani, ami több napig itt tartja őket. Komáromban a római múlt mellett jelen van a szintén egyedülálló erődrendszer, a Magyar Lovas Színház és a fürdő, amire építeni lehet. Egy óriási brand van a kezünkbe, meg kell tanulnunk egységesen gondolkodni, hiszen három év múlva özönleni fognak a látogatók – tette hozzá a szakember. Az idegenforgalom pedig az élményalapú szolgáltatások felé tolódik el, a turistáknak egyre inkább dinamikus élmények kellenek a statikusak helyett.