Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A Tóth Kálmán Népf?iskola Mag-ház, Harsányi Bozsó Kollégiumána tisztelettel várja az érdekl?d?ket 2012. szeptember 19-én 10 órától a koppánmonostori Magházba, ahol bemutatkozik a NEMZETKÖZI VISEGRÁDI ALAP (International Visegrad Fund).

TÁMOGATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJAK, M?VÉSZETI TANULMÁNYUTAK:

Mit kínál nekünk a Nemzetközi Visegrádi Alap?

• közép-európai projektek támogatását
  
• ösztöndíjakat a visegrádi országok diákjainak egy másik visegrádi ország vagy egy kelet-európai, balkáni vagy kaukázusi ország állami vagy magánegyetemén
  
• tanulmányutakat a visegrádi országok képz?m?vészeinek egy másik visegrádi országba vagy New Yorkba
  
• mindenki pályázhat: nem-kormányzati szervezetek, iskolák, kulturális és kutató intézetek, helyi és regionális önkormányzatok, magánszemélyek, magánvállalkozások (kivéve az állami költségvetésb?l közvetlenül finanszírozott intézményeket és szervezeteket)
  
• Bármilyen témával lehet pályázni, amely a visegrádi országok polgárainak és szervezeteinek aktív közrem?ködésével el?segíti az együttm?ködést a kultúra, tudomány és kutatás, az oktatás, az ifjúsági csere, a turizmus és a határokon átnyúló kooperáció terén.
  
• pályázati kedvezményeket: részbeni el?finanszírozást, a költségek 70%-ának fedezését, kiszámítható pályázati menetrendet
  
• az Alap pályázati lehet?ségeir?l b?vebb tájékoztató el?adást tart: BEKE Mihály András, az Alap magyarországi megbízottja
  
  Helyszín: Komárom-Koppánmonostor, Csendes utca 8. Mag-ház,
  Infó: 06-20/584-2860, eletter@novonet.hu
  
  Érdekl?dését köszönjük!
  
  Jelentkezéséhez kérjük, töltse ki és küldje vissza részünkre a jelentkezési lapját
  
  www.eletteregyesulet.hu
  www.visegradfund.org

Szeptember 23-án, 17.00 órától a komáromi Délibáb-Színház legsikeresebb darabjaiból készült összeállítást tekinthetik meg az érdekl?d?k a Jókai moziban. M?soron a Pimpalin köpönyege, a Kiutálás, a Magyarmesék, a Cvikkedli, valamint az Ali Khodzsa és a bölcs kisfiú cím? darabok legemlékezetesebb jelenetei.

Mikolasek Zsófia m?vészeti vezet? elmondta, ezzel a karitatív célú összeállítással az immár negyedik éve aranymin?sítést szerz? színház valamennyi komárominak szeretne kedveskedni. Mivel a darabok elgondolkodtatóak, és aktuális társadalmi problémákat is feszegetnek, megtekintésük nem kizárólag csak a gyermekeknek ajánlott.

Az el?adáson az Udu People, Hajnal Dóra, Kántor Krisztina, a Zsedsün Együttes, a Délibáb-Színház tánckara (Tóth Andrea koreográfiájával), valamint az Egressy Béni M?vészeti Alapiskola gyermekkórusa (Hozák Adrienn vezényletével) m?ködik közre.

A belépés ingyenes. A rendezvény ideje alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára fogadnak adományokat.

A rendezvényt Komárom Város Képvisel?-testülete támogatja.

Szeptember 15-én, szombaton 12.00 és 15.00 óra között egészségnapot rendeznek a Komáromi Gyógyfürd?ben. Az ingyenes programok között: vérnyomás és vércukormérés, reumatológiai tanácsadás, masszás, és dietetikus szerepel. 15.00 órától ingyenes Zumba torna.

A hétvégén a szégyenletes benesi törvények miatt meghurcolt és kitelepített felvidéki magyarságra való emlékezés jeléül avattak emléktáblát az izsai Szent Mihály Katolikus Templomban. Az eseményt a komáromi Kecskés László Társaság szervezte.

A szeptember 8-i, IDE – ODA VÁNDORLUNK ÉS NINCS SEHOL HAZÁNK MÁR elnevezés? közös tiszteletadás egyházi szertartással és az emléktábla leleplezésével vette kezdetét. Domin István, Izsa polgármesterének köszönt?szavai után, dr. Molnár Attila Komárom város polgármesterének gondolatait Hamrák Zsófia tanácsnokasszony tolmácsolta:

„Benesék már a II. Világháború alatt bíztak abban, hogy a szovjetek kisöprik a felvidéki magyarokat, ám mivel ez nem sikerült, ennek egyenes következménye volt a kassai kormányprogram, amelynek gerincét az ún. Beneš-dekrétumok adják. Jött a megfélemlítés, az egyoldalú deportálás. Ám mivel a nemzetközi diplomáciával ezt elfogadtatni nem tudták, 1946. február 27-én így került sor az ún. lakosságcsere egyezményre. Akik megszenvedték az ún. lakosságcserét, azt sosem tekintették annak, hiszen több mint 100 ezer ember brutális kitelepítésér?l volt szó. Aki megkapta az ún. fehérlapot, annak nem volt menekvés, várta ?t és családját a marhavagon és az embertelen körülmények. Szégyen, hogy a mai Európában a deportálásokra és a kitelepítésekre feljogosító jogszabályok, az ún. Beneš-dekrétumok még ma is hatályban lehetnek.

Komárom városa a felvidéki kitelepítettek emlékvárosának tekinti magát. Épp ezért országgy?lési képvisel?ként tett javaslatomra a Magyar Országgy?lés a közeljöv?ben napirendre veszi a felvidéki kitelepítettek ügyét, és a Parlament döntése értelmében április 12-e a felvidéki kitelepítettek emléknapja lesz. Ez az els? lépés, amelyet ezen az úton kötelességünk megtenni és bízom benne, hogy hamarosan részese lehetek egy olyan jogszabály megalkotásának is, amely a kitelepítést elszenved?k kártalanításáról rendelkezik.

Vallom, hogy a megélt és átélt sorsokon változtatni már nem tudunk, de emlékezni és emlékeztetni mindannyiunk közös történelmi felel?ssége.”

A polgármesteri köszönt?levél felolvasása után a tanácsnokasszony így folytatta: „el?ször is megköszönöm a lehet?séget, hogy ezen, a számomra nagy jelent?ség? eseményen jelen lehetek, - itt az izsai templomban, Önökkel. Mint kitelepített szül?k utódja, és mint a csonka Magyarországon kívül él? magyarok ügyéért elhivatott képvisel?, szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel, a Kecskés László Társaságról és közös dolgainkról.

A Kecskés László Társaság civil szervez?dés Komáromban, amely a nemzet összetartozásának er?sítését, hagyományainak meg?rzését, a benesi dekrétumok igazságtalanságainak feltárását, a felvidéki kitelepítettek történetének feldolgozását, annak dokumentálását, a felvidéki kitelepítettek évenkénti országos találkozójának megrendezését t?zte ki célul. Munkájukat az ügy tisztasága, határozott, szorgalmas, nagy eredményeket felmutató m?helymunka jellemzi, ami minden félelemt?l mentes.

Vezet?jük Nemes Andrásné Zsuzsanna asszony és a társaság legtöbb tagja része annak az er?nek is, amely 2010 ?szén áttörést hozott a város életében.

Ma azért lehetünk itt, mert a Kecskés László Társaság - átlépve a mesterséges határt – els?nek itt, Izsán, emléktáblát adományoz a kitelepítettek emlékére. Azoknak, akik valamikor otthonukat, házaikat veszítették el és azoknak a családrészeknek, akik itt maradtak, de a hazájukat veszítették el. Sem ?k, sem mi az utódok, akiket a benesi dekrétumok kollektív b?nösséggel vádolnak, soha nem kaptunk semmiféle kárpótlást, sem bocsánatkérést. A kitelepítést követ? b?nös korszak hosszú id?re szétszakította családjainkat. De vajon lehet-e kárpótolni az elrabolt id?t, az egymás közelségét nélkülöz? üres éveket?

Én 8 éves koromban találkoztam el?ször édesanyám családjával, akik Naszvadon maradtak. Jól emlékszem erre a találkozásra. A feln?ttek ölelték egymást, mi gyerekek meg csak álltunk a sok idegennek t?n? ember között. A nagyapámat addig nem is ismertem. Hosszú évekbe telt, mire egymásra találtunk. Ma már a határok átjárhatóságával minden egyszer?bb lenne, de most már hozzájuk csak a temet?be vezet az út. Ezért nagyon fontos a mai nap. Mi, akik ma itt vagyunk, a kitelepítettek leszármazottai, még tudunk valamit tenni egymásért. Mi, akik több évtizeden át a szeretet és az összefogás erejében bízva tesszük a dolgunkat, azért vagyunk itt, hogy hitünket meg?rizve az összetartozásunk magasztos érzését együtt megélhessük. Legyen ez a tábla egyben összetartozásunk jelképe is.

Deák Ferencet, a haza bölcsét idézem:

„Amit er? és hatalom elvett, azt az id? és kedvez? szerencse visszahozhatja, de mir?l a nemzet félve a szenvedésekt?l Önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges. Mi tudjuk a dolgunkat. Utak, lehet?ségek nyílnak meg számunkra, de ha nincs összefogás, egyfelé húzás, akkor minden igyekezet kés?bb ér célba – ha elér.”

Klapka György bölcs idézete ezért nagyon aktuális ma is: „Ott, ahol a haza üdvér?l van szó, a személyes tekinteteknek félre kell vonulniuk.” Igen, az önzésnek, a becsvágynak, villogásoknak félre kell vonulniuk. A magányos küzdelem szélmalomharc. Csak közösen, összefogva érhetjük el céljainkat.

Végezetül Kölcsey szavaival zárom gondolataim sorát: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz, a HAZA MINDEN EL?TT.” Isten óvja nemzetünket és áldja meg e napot” – zárta gondolatait Hamrák Zsófia.

A rendezvény további részében els?ként Moravcsik Géza nyugdíjas tanító emlékezett vissza a tragikus benesi id?kre, majd Sámsonné Kómár Gizella Csikász István: Kálvária cím? vesét szavalta. Turi Gy?z?né visszaemlékezésében az Izsáról kitelepített édesapjáról beszélt, majd Tolcsvay Béla Áldott legyen mindig ez a föld cím? összeállítását tekinthették meg a megjelentek.

Az esemény a helyi m?vel?dési házban rendezett szeretetvendégséggel ért véget.

További emléktábla avatásra szeptember 29-én Martoson kerül sor.

Szeptember elején nemzetközi úszóversenyt rendeztek Párkányban. A huszonkét szlovák, tizenkét magyar, öt cseh, valamint egy szerb csapat részvételével zajló megmérettetésen a Komáromi Úszóklub SE képviselte városunkat.

Úszóink összesen kilenc érmet szereztek: kett? aranyat (Fenyvesi Botond 50 m mellúszás és Orbán Gréta 50 m hátúszás), hat ezüstöt (Máté Eszter 50 m gyorsúszás és 50 m mellúszás, Fenyvesi Botond 50 m hátúszás és 50 m pillangóúszás, Óvári Dániel 100 m gyorsúszás és 100 m hátúszás) és egy bronzot (Szabó Dávid 50 m mellúszás).

A kilenc komáromi versenyz? közül hétnek sikerült pontszerz? helyezést elérnie, így az els? hat között szerepelt Fenyvesi Botond, Hidvégi Péter, Máté Eszter, Orbán Gréta, Óvári Dániel, Szabó Dávid és Szakál Bence.