Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A fenti címmel szervezett nemrég konferenciát a Klapka György Múzeum. Az intézmény ezzel a programmal a múzeumok ?szi fesztiváljához és az I. világháborús centenáriumi megemlékezésekhez csatlakozott. Az eseményre els?sorban a helyi középiskolák diákságát várták az Arany 17-be.

El?adást tartott Számadó Emese, a múzeum igazgatón?je, Udvady Péter, a Jókai Mór Gimnázium tanára, Pokornyi Gábor, a múzeum munkatársa és dr. Kozma Endre. Komárom a 19. század végén, a 20. század elején egy tipikus monarchia-beli kisváros volt, ahol a katonaság és a civil lakosság jól megfért egymással, s?t ez a kapcsolat mindkét fél számára gyümölcsöz? volt.

- Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Komárom lakossága 22 ezer f? volt, a katonaság létszáma 3500 körül mozgott. A város volt a 31. honvéd gyalogezred központja. A katonák igénybe vették a keresked?k, az iparosok szolgálatait, tele voltak a szórakozóhelyek, a vendégl?k. Gyakran tartottak bálokat, a katonazenekar rendszeresen koncertezett. Persze az együttélésnek hátrányai is voltak, a naponta zajlottak hadgyakorlatok, éles l?szerrel, sokszor lezárták a területeket és nem lehetett szabadon építkezni - mondta Számadó Emese, aki hozzátette, a várost 1919 és 1922 között helyettes polgármesterként vezet? Tóth Zsigmond a 31. gyalogezred tagja volt. A hivatalnok a fronton megsebesült és kés?bb, 1928-ban ez a sérülés okozta közvetett módon a halálát. Tóth Zsigmond verseket is írt, ezek kötetbe gy?jtve jelentek meg kés?bb.

Udvardy Péter el?adásából a közel 100 f?s hallgatóság megtudhatta többek közt az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia alapvet?en két hader?nemb?l épült fel, a szárazföldib?l és a vízib?l. A katonaság berkeiben a fegyelem és az erkölcsi értékrend magas szinten jelen volt, azonban a környez? országok magasabb hadállománnyal és technikailag jobban felszerelt hadsereggel rendelkeztek. A hadállomány 1,8 millió f?b?l állt, ennek egyharmadát Magyarország szolgáltatta.

Dr. Kozma Endre a császári és királyi I/6. komáromi árkászszázad Pasubiónál történt bevetésér?l beszélt, míg Pokornyi Gábor a magyar hadifoglyokról és Veér András zászlós sorsáról tartott el?adást.

- Ez a konferencia az els? állomása volt annak a nagyszabású kiállításnak, amit 2018 áprilisában nyitunk majd meg a múzeumban. Ehhez már most várjuk azon komáromiak jelentkezését, akik dokumentumokkal, fotókkal, tárgyakkal tudnák színesíteni a tárlatot - mondta Számadó Emese.

Soha nem látott tömeget vonzott a CACIB nemzetközi kutyakiállítása a Monostori er?dbe az októberi hosszú hétvégén. Összesen 34 országból érkeztek kiállítók és közel 9000 kutyát bíráltak el. Az esemény sztárvendége Növényi Norbert volt. A programra vasárnap délután dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester is ellátogatott.

Három napon át kutyaugatástól volt hangos a Monostori er?d, ahol a Magyar Ebtenyészt?k Országos Egyesületeinek Szövetsége rendezett nemzetközi kiállítást. A rendezvényen még soha nem volt akkora részvételi arány, mint most. Ez köszönhet? egyrészt a kutyabarát helyszínnek, másrészt a szövetség kitartó munkájának.

- A nevezési létszám a központi versenyre 6630 volt, a speciális programokra azonban további kutyákat is hoztak, így a három nap alatt közel 9000 kutyát bíráltunk el. Európában senki más nem tud ekkora létszámot produkálni. Kiállítóink közel kétharmada külföldr?l érkezett, a szomszédos országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokból, Finnországból, Oroszországból és Japánból - tudtuk meg a szövetség elnökét?l, Korózs Andrástól.

Az elnök elárulta azt is, hogy hazánk elnyerte a 2021-es európai kutyakiállítás rendezési jogát. Az egyes országok általában 10-15 évente rendeznek hasonló méret? megmérettetést, Hazánk azonban immár harmadszor; 2008-ban Európa-, míg 2013-ban világkiállításnak adtunk helyszínt.

- Megfigyelhet? a min?ségi javulás, azonban a hobbikutyás kiállítók megfogyatkoztak. A kiállítás nem olcsó mulatság, hiszen pénzbe kerül a nevezés, az utazás és az itt tartózkodás is. Ezért a kiállítóink 90 százaléka profi tenyészt?. Európában az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt csökkent a nagytest? kutyák száma, kedveltebbek lettek a kisebb test? ebek, akiknek az ellátása, gondozása nem igényel akkora kiadást – avatott be a kulisszatitkokba Korózs András.

Az eseményen fellépett Hamza Viktória, aki a lovak szabad idomítását mutatta be.

Nagyszabású gálakoncerttel ünnepelte 20 éves jubileumát az Egressy Fúvószenekar. A gálakoncert díszvendége a Pro Urbe-díjas Balázs Árpád zeneszerz? volt. A születésnap kapcsán a karvezet?t, Szabó Ferencet kérdeztük.

Egy jubileum kapcsán az ember mindig számadást készít. Hogyan értékelné az elmúlt 20 esztend?t?

Els?sorban nem a szakmai sikerek mentén, hiszen azt megtette helyettünk a szakma, számtalan elismerést kaptunk. Amire személy szerint a legbüszkébb vagyok, az a zenekar közösségformáló ereje. Az els? néhány év az építkezésr?l szólt, hiszen 16-an kezdtünk játszani a fúvószenekarban. Az Egressy Béni Alapfokú M?vészeti Iskola korábbi vezet?je, Méri Anasztázia vetette fel, hogy a tatabányai mintára a mi intézményünkben is alakulhatna egy zenekar. Az együttes ma már több mint 50 f?b?l áll, nemcsak a diákok és a tanárok játsszanak benne, de régi növendékeink is szívesen visszajárnak. Legid?sebb tagunk elmúlt 50, a legfiatalabb mindössze 12 éves. Van, aki Oroszlányból utazik Komáromba minden pénteken az esti próbára, de olyan is, aki Frankfurtból jön haza azért, hogy a koncerteken felléphessen velünk.

A gálakoncert a jubileumi év zárása volt, azonban a zenekar egész évben ünnepelt. Melyek voltak a legfontosabb állomások?

A Komáromi Napok ideje alatt három napot töltöttünk el közösen a naumburgi testvérváros zenekarával. Ez nemcsak a közös zenélésr?l szólt, de a csapatépítésr?l is. Májusban, a gyermeknaphoz kapcsolódva a Fúvósparádén léptünk fel. Óriási sikert arattunk, megtöltöttünk a Városháza el?tti teret. Július végén a tatabányai fúvószenekarral közösen - melynek szintén vezet?je vagyok - harmadik alkalommal szerveztük meg a Százan fújják nev? programot. Évek óta Révfülöpön tartjuk a nyári el?készít? táborunkat, ahol rendszerint az új darabokat tanuljunk meg. Itt az augusztus 20-ai rendezvényen szerepeltünk. A gálakoncert pedig az utolsó felvonása a jubileumi évnek. Meghívtuk a családtagokat, a barátokat, a régi zenészeket és a novemberben csatlakozó új tagokat. Díszvendégük Balázs Árpád Pro Urbe-díjas zeneszerz? volt, így a koncert els? felében az ? szerzeményei csendültek fel. De emellett igazi világ körüli útra invitáltuk a hallgatóságot, filmzenékkel, indulókkal, latin ritmusokkal.

Ha valahol fúvószenekar kezd játszani, mindig nagy tömeg gy?lik össze. Minek köszönhet? ez a siker?

Esetünkben a fentebb említett közösségi szellemnek. Nem csupán iskolai zenekar vagyunk, hanem 365 napos együttes, a nyári szünet alatt sem pihenünk. Aztán persze kell egy kis szigor is, amit én testesítek meg (nevet)! Igyekszünk mindig tematikusan felépíteni a m?sorainkat, hogy azok passzoljanak az adott eseményhez, helyszínhez. Kell igény a színvonalat illet?en, ami szerencsére az Egressy Fúvószenekar tagjaiban megvan. Mindig jobbnak és jobbnak kell lenni. Egy jó m?sorpolitikával a közönség zenei ízlése formálható. Mi ezt szerencsére elértük.

Adja magát a kérdés, mik a tervek a következ? 20 évre?

Ha minden jól megy, akkor pont 20 év múlva megyek nyugdíjba, tehát addig még tudom vezetni a zenekart. (nevet). Szeretnénk a város zenekarává váln, ez biztosabb hátteret adna, ami megalapozná a további éveket. Ezúton is szeretném megköszönni az iskola és a város vezetésének a rengeteg segítséget Ami a rövidebb távú célokat illeti, jöv?re Erdélybe készülünk fúvós fesztiválra, illetve 2019 és 2020 között a testvérvárosokból szeretnénk többet is meglátogatni.

A teltház el?tt adott gálán közrem?ködött a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont Leánykara, Budapestr?, a Fels?gallai Széchenyi István Általános Iskola -, a Feszty Árpád Általános Iskola -, valamint Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola kórusa és az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkara.

Az ünnepségen díszvendége Balázs Árpád Erkel- és Magyar Örökség-díjas zeneszerz?, az Európai Tudományos- és M?vészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség alapító örökös elnöke, hat város díszpolgára és több település - többek közt - Komárom Pro Urbe díjas zeneszerz?je volt.

A gálán részt vett Hozák Adrienn az Egressy Béni zeneiskola igazgatón?je, valamint Méry Anasztázia, az iskola korábbi intézményvezet?je is.

A köszönt?t Dohos László Liszt-díjas karnagy, a Magyar Honvédség nyugalmazott f?karmestere, a Debreceni Egyetem Zenem?vészeti karának docense, a Magyar Fúvós Szövetség tiszteletbeli elnöke mondta.

Dr. Molnár Attila polgármester szavait dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester tolmácsolta:

Komárom polgármestereként rendkívül büszke vagyok arra, hogy városunk kulturális élete színes, gazdag és magas színvonalú. Mindebben pedig elévülhetetlen érdeme van az Egressy Béni Alapfokú M?vészeti Iskolának, illetve a most 20. születésnapját ünnepl? Komáromi Egressy Fúvószenekarnak!

A zenekar az elmúlt két évtizedben számos pódiumon öregbítette városunk hírnevét. Mindenütt teltházas, nagysiker? koncertet aratva. Megmutatták, hogy a zene legyen az könny?, vagy épp komoly egyetemes érték? üzenetet közvetít, egyetemes nyelven szól.

A Komáromi Egressy Fúvószenekar pedig magas fokon ismeri ezt a nyelvet és képes átadni a lélekhez szóló muzsika üzenetét nekünk, a közönségnek.

A Komáromi Egressy Fúvószenekart mindig élmény hallgatni, legyen az a Komáromi Napok nyitórendezvénye, vagy épp az immár hagyományos városi fúvóstalálkozó. A sok együtt töltött feledhetetlen pillanaton túl köszönöm Szabó Ferenc karnagy úrnak, hogy annyi éven át rendíthetetlenül építette ezt a közösséget, a zene iránti mélységes alázattal, mégis keménykez?en, vasakarattal, tekintét mindig a célon tartva!

Végezetül engedjék meg, hogy egy másik neves születésnaposról is megemlékezzek. Idén 135 éve született a háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerz?, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA elnöke, Kodály Zoltán. Mára szállóigévé vált egyik híres mondata: „Legyen a zene mindenkié!” E gondolat jegyében köszönöm a Komáromi Egressy Fúvószenekarnak, hogy elhozzák nekünk komáromiaknak a muzsikát, az önkormányzat pedig a továbbiakban is minden eszközzel igyekszik támogatni a zenekar m?ködését.

Boldog születésnapot kívánok!

Isten éltesse a Komáromi Egressy Fúvószenekart!

Fúvószenekari gálakoncert az észak-komáromi Városi M?vel?dési Központban. 2017. október 21. szombat, 17.00 óra. Díszvendég: Balázs Árpád zeneszerz?.

2017 október 17-e piros bet?s ünnepként vonul majd be városunk krónikájába. Ezen a napon Orbán Viktor hazánk-, és Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke közösen nyitották meg az új Duna híd projektet a Monostori er?d Dunai bástyájánál. A tervezett híd a komáromi vasúti összeköt?t?l nyugatra épül meg, elkerülve mindkét oldalon Komárom belvárosát. A híd tovább er?síti a felvidéki magyarság legnagyobb központjának számító Észak-Komárom és az anyaország kapcsolatát.

– Az új komáromi Duna-híd legyen annak a jelképe, hogy mi megvédjük Európa küls? határait és továbbra is nyitva tartjuk a bels? határokat – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: a híd építése bizonyíték arra, hogy szlovákok és magyarok európai polgárként átjárható, bejárható Európában hisznek.

- A visegrádi együttm?ködés er?s alapokon nyugszik, mert olyan vezet?k állnak a közép-európai országok élén, akik a saját hazájukon túl Közép-Európában is gondolkodnak – jelentette ki.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a két ország közötti jó kapcsolatokat méltatva kijelentette: Orbán Viktor és ? is olyan politikus, aki, ha kezet ad valamire, az érvényes másnap is, ez pedig ritka Európában.

– Korábban soha nem voltak olyan jók a szlovák-magyar kapcsolatok, mint most, és az új Duna híd jelképe lehet annak, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a jobbá tételét mindkét fél komolyan veszi – jelentette ki a szlovák kormányf?, aki felidézte: a jelenlegi híd még az Osztrák-Magyar monarchia idejében épült, és bízik benne, hogy az új híd, amelyet most a magyarok és a szlovákok közösen felépítenek, legalább annyi ideig szolgál majd, mint az, amelynek a feladatait átveszi.

Az új híddal kapcsolatban dr. Molnár Attila polgármester korábban elmondta, városunk történelmi id?ket él; 6 – 8 év alatt mintegy 70 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik hozzánk, erre pedig ilyen rövid id?távon még sosem volt példa Komárom életében. A polgármester köszönetet mondott a kormányzatnak, valamint mindazon szervezeteknek, amelyek részt vettek a híd megépítésének szakmai el?készítésében. A városvezet? hangsúlyozta, a híd olyan mérték? fellendülést hozhat a város életében, amelyet jelenleg még el sem tudunk képzelni. A következ? évek, évtizedek a hídnak köszönhet?en minden bizonnyal a gazdasági, turisztikai és társadalmi kapcsolatok er?södésér?l fognak szólni.

Czunyiné dr. Bertalan Judit térségünk országgy?lési képvisel?je a nyitórendezvény kapcsán elmondta, az új híd nem csupán a Komáromiak számára nyit új távlatokat, de a térség számára is további fellendülést hozhat, hiszen a leend? új átkel? léte dinamikus gazdasági kapcsolatokat hordoz magában.

A híd története:

Egy új közúti, Észak-Komáromot és Dél-Komáromot összekapcsoló híd építésének lehet?sége még az ezredforduló el?tt merült fel. Az igény els?sorban gazdasági természet? volt, hiszen Komárom stratégiai helyen, Gy?r és Budapest, valamint Érsekújvár és Székesfehérvár között félúton fekszik; fontos tranzitcsomópont. A beruházást forgalomtechnikai okok is mozgatták, hiszen a dél-komáromi ipari park nagyszámú munkaer?t vonz északról, ez pedig minden korábbinál nagyobb forgalomnövekedést, zaj és porterhelést jelentett nemcsak a városlakók, de a több mint 120 éves Erzsébet híd számára is. Ez utóbbi hidat ugyan b? egy évtizede felújították, de rajta 22 tonnás súlykorlátozás van érvényben, emiatt a két ország közti teherforgalom csak nagy kerül?vel, Vámosszabadi illetve Esztergom felé kerülve keresztezheti a Dunát.

A most épül? híd teherbírása már lehet?vé fogja tenni a nehézgépjárm?-forgalom átvezetését, így tehermentesítheti a belvárosok átmen? forgalmát, valamint az Erzsébet-hidat.

A tervezés

Az építés el?készítésének kezdetén a híd helyének kijelölése jelentette a legnagyobb problémát, hiszen azt egy elkerül? úttal be kellett kapcsolni a már meglév? úthálózatba. Többfordulós egyeztetés után végül a nyugati nyomvonalváltozatban sikerült megállapodni, így az új közúti, gyalogos és kerékpáros forgalmat is biztosító Duna-híd a magyar oldalon id?közben megépült 131-es f?út, és ezáltal a déli elkerül? út meghosszabbítása lesz; míg a szlovák oldalon az I/63. számú úthoz csatlakozik majd be.

Az INTERREG programban 2006-ban Észak- és Dél-Komárom támogatást kapott a tervezett új Duna-híddal kapcsolatos munkákra. A két ország összesen. 1,8 millió € támogatást nyert el, amelyb?l 2006 márciusától kezd?d?en közösen valósították meg az el?készít? tervezési feladatokat. A 2007-ig elkészített tervek alapján az új komáromi híd ferde-kábeles közúti Duna-híd lesz.

Az átkel? építése néhány év kihagyás után új lendületet vett 2011 és 2012 között. Az államközi szerz?dések el?készítését, valamint a kétoldali munkabizottságok üléseit 2012. október 3-án Pilisszentkereszten véglegesítette az Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök által aláírt megállapodás.

2013. november 27-én tartotta els? ülését az új Duna-híd építési feladatait összehangoló kétoldalú szakért?i munkacsoport. A várható beruházási költséget ekkor 25 milliárd forintra becsülték, a híd kivitelezésének indítását pedig 2016-ra datálták.

Tavaly januárban ismertették, hogy a beruházás vezet? partnere hazánk. Februárban jelentették be, hogy a projekt megkapta a támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretéb?l.

Idén májusában vált ismertté, hogy 2017 második felében megkezd?dhet a komáromi új Duna híd építése. A kivitelezés nettó összege mintegy 28 milliárd forint.

(Forrás: MTI / kemma.hu / wikipedia)