Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Kett?s jubileumot ünnepelt december 1-jén a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda. A rendezvény szentmisével kezd?dött, majd kiállítás megnyitóval és m?sorral folytatódott. Az ünnepségen megjelent dr. Pápai Lajos megyés püspök, Dékány Ferenc atya, a Gy?ri Egyházmegyei Katolikus Iskolai F?hatóság igazgatója, Pados József c. apát, plébános, az egyházmegye f?papjai, a katolikus intézmények és a helyi intézmények vezet?i, valamint a városvezetés.

- Az iskola idén ünnepli fennállásának 15., míg az óvoda a 10. évfordulóját. Egyik sem számít nagy id?nek, ám az itt dolgozók nap mint nap azért küzdenek szívvel-lélekkel, hogy a gyerekek nevel?djenek, Szent Imre példáját követve igaz erkölcs?vé és jó hazafivá váljanak. Az idei ünnepségünket próbáltuk egy kicsit máshogy megszervezni, és inkább a m?vészetek felé terelni. Ezért kapcsoltuk össze Kónyainé Kovács Ildikó szobrászm?vész, keramikus kiállításával. Az ünnepséget megel?z? szentmisét dr. Pápai Lajos püspök atya celebrálta. Nagyon örültünk, hogy elfogadta meghívásunkat, hiszen 1997-ben ? volt az, aki újraalapította az iskolát - mondta el az intézmény igazgatója, Peredi Ágota.

A kiállítást Dékány Ferenc atya méltatta.

- Olyan világban élünk, ahol széles körben értelmez?dnek át a szavak, ahol a közgondolkodás mesterségesen állítja el? az ellentmondásokat, ahol szépségr?l és jóságról éppúgy értelmetlennek t?nik szót ejteni, mint a m?vészetr?l, a hitr?l, az erkölcsr?l. Egy olyan világban élünk, ahol a csúfság, a hazugság, a hitványság a szabadság és a tolerancia jegyében ki?zni igyekszik életünkb?l a valódi értékeket. Egy ilyen világban nagy öröm ünnepelni egy katolikus iskola és óvoda jubileumát, amely, akárcsak a kiállító, Kónyainé Kovács Ildikó, az igaz és örök értékek mellett kötelezte el magát. Az ihletet a hitb?l, a Bibliából és a családi életb?l meríti. A szeretet köszön vissza ezekb?l az alkotásokból. A teljességhez vezet? út reményét üzeni számunkra.

Az ünnepi m?sorban felléptek az iskola növendékei és az intézmény színjátszó csoportja is. A darabok témája Szent Imre herceg volt.

- A gyerekek f?leg az irodalmi alkotások fel?l közelítették meg Szent Imre alakját, míg a színjátszó csoport a történelmet vette alapul. Szent Imre egy tiszta lelk?, tiszta élet? ember volt, aki vívódott hite és fogadalma, illetve a trónutódlás mikéntje között. Házas ember volt, de megfogadta, hogy tiszta életet él, így kérdéses volt, hogyan oldódik meg az olyan fontos trónutódlás kérdése - tudtuk meg Peredi Ágota igazgatótól.

Az intézmény az évforduló kapcsán kiadta második jubileumi évkönyvét is, amelynek munkálataiban az egész tanári kar részt vett.

317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett az Országgy?lés megszavazta, hogy ezentúl április 12. a Felvidékr?l kitelepített magyarok emléknapja legyen. A törvény alapjául szolgáló el?terjesztést dr. Molnár Attila polgármester, országgy?lési képvisel? nyújtotta be még atavaszi ülésszakon.

Az Országgy?lés határozatban rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; tisztelettel adózik azon családoknak, akik állampolgárságuktól, közösségükt?l, vagyonuktól megfosztva, szül?földjükr?l el?zve kemény akarással otthont teremtettek maguknak, továbbá támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékr?l való kitelepítéssel kapcsolatosak.

Az Országgy?lés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott id?szakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek meg?rizni magyarságukat.

A városházán tartott sajtótájékoztatón a polgármester mellett Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott, a Kecskés László Társaság elnöke, Nemes Andrásné, valamint a kitelepítéseket átélt Keller Tiborné, Anci néni vett részt.

Dr. Molnár Attila egy Anci néni visszaemlékezéséb?l származó idézettel kezdte beszédét:
„1962-ben eljöttünk Komáromba. Sajnos ekkor már csak egy pótkocsis teherautóra volt szükségünk. Még az éves termésünk is rajta volt. Elszedtek t?lünk mindent. Itt mindent el?röl kezdtünk, de legalább az vígasztalt, hogy a szül?földhöz közelebb kerültünk. Soha ezt a borzalmas kitelepítést el nem fogom felejteni, pedig már megöregedtem, de most is hallom a sok sírást, és látom ezt a sok fájdalmat.”

- Komárom polgármesterként, és országgy?lési képvisel?ként kötelességemnek éreztem, hogy történelmünknek ezt a tragikus fejezetét minél szélesebb körben ismerje meg a hazai közvélemény, hiszen ezekr?l az eseményekr?l évtizedekig még beszélni sem volt szabad. A Kecskés László Társaság már több mint egy évtizede munkálkodik azon, hogy a felvidéki kitelepítettek tragédiáját súlyának megfelel?en kezelje a hazai történelemtudomány, és a politika. Fáradozásaik nagypolitikai szinten mindeddig süket fülekre találtak. Most azonban végre sikerült elérnünk, hogy a Magyar Országgy?lés külön emléknapot szavazzon meg a felvidéki kitelepítetésekre való emlékezés ügyének.

Komárom képvisel?-testülete ez évben már tartott egy emlékülést az er?dben. Szándékunk szerint a jöv? évt?l kezd?d?en minden esztend?ben megrendezzük majd a Kitelepítettek Emléknapját, amellyel Komárom az „er?dök városa” állandó jelz? mellett, mint „a felvidéki kitelepítettek emlékvárosa” is bevonulhat majd történelemkönyveink lapjaira.

Meggy?z?désem, hogy az átélt, megélt sorsokon változtatni nem tudunk, de emlékezni és emlékeztetni kötelességünk – zárta gondolatait a városvezet?.

Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott rámutatott, hogy közös dolgaink rendezése az egész nemzet legfontosabb feladata, hiszen amennyiben sikerül történelmünk fehér foltjainak maradéktalan feltárása, a magyarság végre ismét meger?södhet öntudatban, hitben és cselekv?képes akaratban egyaránt.

A felvidéki kitelepítések ügyéért mintegy évtizede rendületlenül küzd? Kecskés László Társaság részér?l Nemes Andrásné elnök elmondta, hogy azon a napon amikor a Parlament kihirdette a törvényt sms-ek, és üzenetek tömkelegét kapta. Az egykori kitelepítettek és a családok leszármazottjai örömkönnyek között tudatták vele, mennyire nagyra tartják, hogy ez a határozat megszülethetett.

- A Kecskés László Társaság kis lépésekben haladt az évek során. El?ször megszerveztük a Felvidéki Kitelepítettek Emléknapját a Monostori Er?dben. Kés?bb ugyanitt emléktáblát is avattunk, majd, hogy a fiatalokat is megszólítsuk rockopera megírására kértük fel a Magyarock Dalszínházat. Ebb?l lett az azóta is nagy sikerrel játszott Fehérlaposok cím? darab. Ma már elmondhatjuk, hogy a Felvidéken Izsán és Martoson is egy-egy emléktábla hirdeti ügyünket. Most pedig dr. Molnár Attila el?terjesztésére az Országgy?lés elfogadta az emléknapról szóló határozatot. Köszönjük!

Keller Tiborné, Anci néni könnyeivel küszködve emlékezett vissza a kitelepítések id?szakára:

- Szétszakították a családunkat. Két óra alatt kellett döntetünk. Húsz kilót vihettünk magunkkal. Mindenünk oda lett. Bevagoníroztak minket, és el?ször Tolna megyébe telepítettek le. Onnan költöztünk kés?bb vissza Komáromba. Itt aztán nagy akarattal, és sok munkával kellett új otthont teremtenünk - mondta Anci néni.

Lakosságcsere – a kitelepítések

A magyarok kényszermunkára való elhurcolása része volt a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásnak, amelynek célja a lakosságcsere-egyezmény végrehajtatása volt. A lakosságcsere terve azután vet?dött fel a csehszlovák vezetésben, miután a potsdami konferencián illetve a párizsi békekötést megel?z? tárgyalásokon elutasították a magyarok egyoldalú kitelepítését – ellentétben a hárommilliós német kisebbséggel.

A Szovjetunió támogatásával végül sikerült rábírni a magyar kormányt, hogy 1946. február 27-én aláírja az err?l szóló egyezményt. A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár által aláírt egyezmény értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart voltak jogosultak Magyarországra áttelepíteni, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény megkötése után a szlovák hatóságok nagyarányú toborzási akcióba kezdtek a Magyarországon él? szlovákok körében. Érveiket els?sorban arra alapozták, hogy a többnyire szerény vagyonú szlovákok számára jól m?köd? gazdaságokat és könnyebb életet ígértek.

A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a magyar fél vállalta, hogy a meghatározott kvótán felül átveszi a háborús b?nösöket is. Ezzel visszaélve a csehszlovák bíróságok tömegesen vonták felel?sségre a háború alatt állítólag elkövetett b?neikért a felvidéki magyarokat, s végül több mint 70 ezer személyt írtak össze, akinek háborús b?nösként kellett volna elhagynia szül?földjét. Csehszlovákia végül a deportálások elindításával bírta rá a magyar kormányt a lakosságcsere lebonyolítására, amely 1947 áprilisában kezd?dött a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok kicserélésével.

A vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat hazánkba. Óriási különbség mutatkozott a hátrahagyott vagyonban. Mivel a szlovák hatóságok általában a módosabb gazdákat jelölték ki az áttelepülésre, a szlovákok által Magyarországon hagyott 15 ezer kataszteri holddal s 4400 lakóházzal szemben a Magyarországra áttelepített magyarok 160 ezer holdat és 15 700 lakóházat hagytak maguk mögött. Az utolsó áttelepül?k 1949 nyarán lépték át a csehszlovák–magyar határt.
A parlamenti emléknap méltó dátuma április 12-e, mivel 65 esztendeje, 1947. április 12-én indult az els? transzport Magyarország felé.

A parlamenti emléknap célja, hogy a magyarság el?zésével kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett szervezetek képvisel?inek részvételével. A XXI. századi Európának rendelkeznie kell azzal a demokratikus eszköztárral, amely lehet?vé teszi az elmúlt század hibáinak tárgyilagos, higgadt, ugyanakkor minden részletre kiterjed? felülvizsgálatát, és a szükséges konklúziók levonását.

A Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekrészlege december 11-14-e között Ünnepi Gyermekkönyvhetet rendez.

Részletes program

December 11.

10 óra: Döbrentey Ildikó: A fekete bárány árnyjáték (A Délibáb-Színház produkciója)
15-17 óra: Karácsonyi üdvözl?lapok készítése

December 12.

10 óra: Író olvasó találkozó Berg Judittal
15-17 óra: karácsonyfadíszek régi könyvekb?l

December 13.

10 óra: Író olvasó találkozó Finy Petrával
15-17 óra: karácsonyi angyal gyöngyb?l

December 14.

10 óra: Zsebsün koncert
15-17 óra: Karácsonyi diavetítés

Információ és jelentkezés: 540-067

Komárom Város Képvisel?-testülete 2012. december 6-án tartotta rendes ülését. A képvisel?k megvitatták és elfogadták a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993-as, valamint a gyermekek védelmér?l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvény helyi végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet, valamint a helyi közm?vel?dési tevékenységr?l, annak támogatásáról és m?ködési feltételeir?l szóló rendelet-tervezet.

Beszámoló hangzott el a város költségvetésének állásáról. Ezek szerint Komárom azon 26 város közé tartozik ma hazánkban, amelynek nincs hitele és adóssága, és ez annak a munkának köszönhet? amelyben valamennyi komáromi lakos, helyi gazdasági társaság, az ipari parki multinacionális cégek, illetve a városi intézmények mindvégig partnerek voltak. Az elmúlt hónapokban meghozott racionalizálást célzó döntések (helyi adórendszer átalakítása, intézmények összevonása, átalakítása, a gazdálkodás teljes áttekintése), valamint a vártnál jobb adóbevételek teljesülésének eredménye, hogy városunk költségvetései helyzete az egyik legstabilabb az országban. A 2013-as évi költségvetés összeállításánál ugyanakkor továbbra is a kötelez? feladatok ellátására kell összpontosítani, feszes gazdálkodást kell folytatni, hogy a város m?ködtetése mindvégig biztosítva legyen.

A testület megvitatta a 2013-as költségvetési koncepció meghatározását is. Összességében elmondható, hogy a kiadások tervezésénél els?dleges szempont kell, legyen a takarékos gazdálkodás. Racionális döntésekre van szükség annak érdekében, hogy az önkormányzat kötelez? feladatainak teljesítése kifogástalan legyen, illetve, hogy az önként vállalt feladatok megvalósítása is jó színvonalon történjék meg.

Ezek után a Saxum Kft. a téli hó – eltakarítási munkákra és forgalomra való felkészülésr?l tájékoztatta a városvezetést. A szükséges technika és fizikai állomány rendelkezésre áll, részben saját eszközökkel és emberekkel, részben alvállalkozók bevonásával.

A testület elfogadta a 2012 – 2013-es oktatási év indításának tapasztalatairól szóló el?terjesztést, amelyb?l kiderül, hogy oktatási intézményeink jól, eredményesen m?ködnek, felszereltségük jó. Az intézmények gyermek- illetve tanuló létszámai megfelelnek a jogszabályokban megfogalmazottaknak.

A megyei katasztrófavédelem, illetve a Komáromi Hivatásos T?zoltóság részér?l beszámoló hangzott el a város t?zvédelmi helyzetér?l, továbbá a már lezárult és még elbírálás alatt álló önkormányzati pályázatokról, és a közfoglalkoztatási programokról.

A testület elfogadta a múzeum tagintézményei és kiállítóhelyei további m?ködtetésér?l szóló el?terjesztést is, amelynek értelmében a város a Klapka György Múzeum átvételével kapcsolatos Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központtal kötend? megállapodást aláírja.

December 4-én délután került sor az immár hagyományos finn-magyar estre a komáromi városháza dísztermében.

A megjelenteket els?ként dr. Molnár Attila polgármester köszöntötte, aki a város részér?l ez alakalommal búcsúztatta el a Nokia helyi gyáregységének december 31-vel leköszön? vezérigazgatóját, Yrjö Eskolát. Az rendezvényen sor került az új igazgató bemutatására is.

A polgármester méltatta az eddigi tevékenységet, és üdvözölte azt, hogy a társaság minden gazdasági nehézség ellenére is hazánkban és városunkban maradt, és mint a környék legnagyobb foglalkoztatója továbbra is több ezer ember megélhetését biztosítja.

Az igazgató munkáját Dr. Vida Sándor tiszteletbeli finn konzul és a Komáromi Magyar-Finn Baráti Kör elnöke Proczeller Tamásné is megköszönte.

Az est apropójául természetesen nem csupán a cég élén történt ügyvezet?váltás szolgált, hanem, hogy együttesen emlékezzünk meg a finnek legnagyobb nemzeti ünnepér?l, az ország függetlenségének napjáról.

Dr. Molnár Attila a történelmi összefonódások tekintetében a következ?képpen fogalmazott: „Finnország autonóm nagyhercegségként volt az orosz birodalom része egészen 1917. december 6-ig, mikor kikiáltották függetlenségüket, és elszakadtak Oroszországtól. A II. Világháború során a Szovjetunió újra megtámadta Finnországot, amelyet követ?en a finnek kénytelenek voltak területeket átadni a szovjeteknek, azonban az ország meg?rizhette függetlenségét. A magyar nemzet 1956 októberében és novemberében vívott véres forradalmat és szabadságharcot az akkori szovjet megszállás és a kommunista diktatúra ellen. Így minden magyar nevében mondhatom: értjük és nagyra értékeljük az Önök tetteit, hiszen pontosan tudjuk, hogy mit jelent elnyomottként élni saját hazánkban.”

Az esten közrem?ködött a zeneiskola igazgatón?je Hozák Adrienn és tanítványa Sipos Barnabás, akik jazzmuzsikából adtak ízelít?t a jelenlév?knek.